Az európai gyógyszerészek többsége követendőnek tartja azt az utat, amelyen a magyar gyógyszerészet jár – hangzott el azon a november 22-én, a Köztestületi Napok keretében megtartott jubileumi rendezvényen, ahol a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alapításának 25. évfordulóját ünnepelte. Az esemény rangját a nemzetközi gyógyszerész szervezetek vezetőinek jelenléte is emelte. Összeállításunkban a szombat délelőtti programot ismertetjük.

 

A Hotel Flamencoban tartott rendezvény a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd gyógyszerész zenészek előadása következett, akik az összejövetel során többször is szórakoztatták a közönséget. Az üléselnökök dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök és dr. Zalai Károly főtitkár voltak.

Dr. Zalai Károly köszöntőjében elmondta, az MGYK a közhatalmi rendszer része, köztestület, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását jogszabály rendelte el. Ennek megfelelően jogi személyként a gyógyszerész tagságához, illetőleg a gyógyszerészek által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatokat látja el. Bár a hagyományos polgári szabadfoglalkozások kialakulása Magyarországon már az 1840-es évekre visszavezethető, mégis csak az egyesülési jogról szóló, 1989-ben megszületett törvény biztosította a szabadfoglalkozású személyegyesülések alapításának és működésének jogi hátterét. Így alakult meg a Magyar Gyógyszerész Kamara. A sikertörténetet a kilencvenes évek jelentették, hiszen a jogalkotási dömpingben komoly törvényalkotási folyamat indult meg a szakmai kamarákat létrehozó törvények megalkotására is. Kialakult a szakmai kamarák szabályozásának rendszere és sorra alakultak meg a kamarák, így már köztestületként, az 1994. évi LI. tv. szerint a Magyar Gyógyszerész Kamara. A kamarai törvények többnyire az egyes hivatások gyakorlásának szabályait határozták meg, lehetővé vált az egyes kamarák szakmai és tradíciókhoz köthető különbségeinek megjelenése is. Így alakíthatta arculatát a gyógyszerészek érdekében a Magyar Gyógyszerészi Kamara is és vált az évek során értékvédő érdekvédelemmé. Köszönetet mondott mindazoknak, akik sokat tettek a gyógyszerészetért.

 Dr. Hankó Zoltán elnöki köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a gyógyszerész elődök kitartó és szívós küzdelme nemcsak egy professzionális érdekvédelmi szervezet létrehozásáról szólt, hanem arról is, hogy hivatásukat közösségben akarták megélni. Ezt a törekvést a második világháború óta kétszer is kiütötték. Az első megrendítő erejű pofon a kommunista hatalomátvétel után az államosítás volt 1950-ben, a második a neoliberalizmus jegyében a liberalizáció 2006-ban. Mindkettő radikális eszközökkel nyúlt bele a gyógyszerészek önszerveződő testületeinek életébe is. Mindkétszer sikerült talpra állni, de csak múlt század utolsó évtizedében indulhatott el a gyógyszerészet szakmai, anyagi és erkölcsi rehabilitációja. Megköszönte a Kamara korábbi elnökeinek – dr. Vincze Zoltán, dr. Szabó Sándor, Hávelné dr. Szatmári Katalin, dr. Horváth Tamás – áldozatos munkájukat. Köszöntőjében hangsúlyozta, az utolsó nyolc évben sok volt a munka és sok konfliktust kellett vállalni, de a gyógyszerészek ma újra felemelhetik a fejüket. „Megtettük, amit lehetett” - mondta. „A Kormánnyal 2010-ben megkötött együttműködési megállapodás mentén épülő modell gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és morálisan érzékenyebb az előzőnél, sőt már láthatóak a stabilizáció jelei is”. A Kamara mai ünnepe egyben a magyar gyógyszerészet egészének is az ünnepe – e gondolat jegyében köszöntötte kollégáit, a társszervezetek és a gyógyszerpiaci szereplők vezetőit, valamint meghívott külföldi vendégeit. Majd felkérte dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnököt, hogy az MGYK legmagasabb kitüntetését adja át prof. dr. Bayer Istvánnak.  

Dr. SzabĂł SĂĄndor a magyar gyĂłgyszerĂŠsz tĂĄrsadalom szeretetĂŠt ĂŠs tiszteletĂŠt tolmĂĄcsolta, amikor ĂĄtadta az MGYK AranyĂŠrmĂŠt, prof. Dr. Bayer IstvĂĄnnak, akinek meghatĂĄrozĂł szerepe a Kamara megalapĂ­tĂĄsĂĄban.

Prof. Dr. Bayer István köszönő szavai mellett elmondta, szeretné felhasználni az alkalmat arra, hogy a Kamara tevékenységét néhány gondolattal segítse, hiszen azon kevesek közé tartozik, akik emlékeznek az államosítás előtti gyógyszerészetre. Visszagondolva a gyógyszerészet 1950 előtti helyzetére, őszintén tiszteletét fejezte ki az elnökségnek, amely tagjai mindent megtesznek azért, hogy legalább közelíteni lehessen az akkori idők szellemiségéhez. Figyelmeztetett arra, hogy folyamatban van a gyógyszerészet lejáratása. Míg az elődök a vevőcsábítást, a „percentezést” tartották a legnagyobb etikai vétségnek, ma mindennaposak a vevőcsalogató intézkedések. A Kamarának kötelessége ez ellen határozottan fellépni, és megakadályozni azt, hogy a magyar gyógyszertárak ne az amerikai modellt kövessék, ahol nincsenek gyógyszertárak, hanem csupán profitorientált árusítóhelyek, ahová a vevőket olcsó hamburgerrel, hot doggal és Coca Colával is csábítják. (Dr. Hankó Zoltán köszöntőjét és prof. dr. Bayer István köszönetét a Gyógyszerészi Hírlapban teljes terjedelmében közzétesszük.)

A továbbiakban dr. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke köszöntötte a jubiláló gyógyszerészeket. Elmondta, mindkét kamara a rendszerváltás terméke, 25 éve őszinte hittel és reménnyel indultak el. Mindkét kamara kapott időközben pofonokat, de napjainkban nem állnak messze attól, hogy eljussanak oda, ahova reményeik szerint akartak. Ezzel a 25 évvel a küzdelmeknek még nincs vége, a változó ciklusokban változó küzdelmek vannak ugyan, de abban megingathatatlanok, hogy a kamarák nélkül elképzelhetetlen egy polgári társadalom, különösen azon kamarák nélkül, amelyek hivatásrendi alapon állnak.

 A következőkben Király Edit, a Magyar Szakdolgozói Egészségügyi Kamara – amely idén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját – alelnöke tolmácsolta dr. Balogh Zoltán elnök, illetve a szervezet ünnepi üdvözletét. Köszönetet mondtak azért a rengeteg támogatásért, hasznos tanácsért, amit a kezdetekkor és azóta is kapnak az MGYK-tól. A kapcsolat a két kamara között nagyon jó – számos kérdésben közösen lépnek fel, segítik egymást, meghallgatják egymás véleményét. Mint mondta, „Szeretnénk, ha továbbra is együtt küzdenénk a minőségi szakképzés mellett.”

A továbbiakban a jelenlévő nemzetközi gyógyszerész szervezetek képviselői köszöntötték magyar kollégáikat. Elsőként Stepan Krechnak, Pharmaceutical Group of European Union (PGEU) elnöke kapott szót, aki magyarul köszöntötte a részvevőket – nagy taps kíséretében, majd bemutatta az általa vezetett szervezetet. Pillanatnyilag 34 ország szervezeteit tömörítik, ebből 26 ország EU tagállam, 8 országnak pedig megfigyelői státusza van. Majd miután ismertette fő tevékenységeiket, rátért arra, hogy az elmúlt 10-15 évben Európában tanúi lehettünk egy liberalizációs folyamatnak, egyre több gyógyszertárlánc jön létre szerte Európában – konkrét példával is illusztrálta a liberalizáció káros hatásait. A következőkben kiállt a magyar gyógyszerészek által járt út mellett a liberalizmus felszámolása érdekében: „Nagyon szimpatikus és kedves számunkra, amit Magyarország tesz. Az önök példája inspiráló és érdekes” – mondta.  „Megmutatja azt az utat, amelyen el kell indulni, és megmutatja azt is hogyan kell a tulajdonosi szerkezetet megváltoztatni.  A magyar példából azt is látjuk, hogy kell ezt a folyamatot időben elképzelni, hiszen nyilvánvaló, nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni ezt a rendszert. Látjuk azt is, hogyan lehet korlátozni a gyógyszertár láncok terjedését.” Hozott egy másik példát is: egy gyógyszertárlánc tulajdonosáét, akinek Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában 600 gyógyszertára van, de amikor látta a hazai jogszabályokat, leállította a magyarországi terjeszkedését. Köszöntőjét egy felmérés eredményével zárta, miszerint a cseh gyógyszerészek 64, a szlovákok pedig 78%-a mondja azt, hogy szeretnénk a magyar példát követni.

 A külföldiek közül másodikként John Chave, a PGEU igazgatója köszöntője hangzott el. Mindenekelőtt az összes európai gyógyszerész nevében gratulált dr. Szabó Sándornak, aki nélkül a gyógyszer szakma aligha jutott volna oda, ahova jutott. Kiemelte dr. Szabó elkötelezettségét, szívósságát, szenvedélyes munkaszeretetét. Ő is emlékeztetett 2006-ra, illetve arra, hogy ezt megelőzően Európa attól volt hangos, hogy verseny kell, a gyógyszertáraknak ugyanúgy kell működniük, mint bármelyik másik kereskedelmi helynek. A verseny árcsökkenést és költségcsökkenést mutat majd – mondták.  Mondták, de se akkor, se most nincs erre semmifajta bizonyíték. Csak egy dologról nem beszéltek: mi lesz az egészségüggyel, a betegekkel, szakmai és etikai kötelezettségekkel. Ma Magyarországon pozitív változásoknak vagyunk tanúi. „Európa szeme most önökön, magyarokon van, mert azt mondták, megállj, elég volt!” Egyetértését fejezte ki azzal, hogy a magyarok megálljt parancsoltak a liberalizációnak. „Most van a legnagyobb szükség arra, hogy a társadalommal szemben az etikai és szakmai kötelességünket teljesítsük. Valóra váltjuk az ígéreteket, mindent megteszünk szakmai meggyőződésünk alapján a betegekért. Hála istennek, Magyarország ezt az utat járja.”

 Friedmann Schmidt a Német Gyógyszertári Szövetségek Egyesülete (ABDA) elnöke is tolmácsolta a német kollégák legszívélyesebb üdvözletét. Emlékeztetett a Berlini Fal leomlásának 25. évfordulójára, és köszönetet mondott az 1989-es határnyitásáért is, ami nélkül az európai egyesülés nem következhetett volna be: a magyar nép nagy bátorságának, szabadságvágyának köszönhető mindez. Kiemelte, az egykori „keletnémetekkel“ ellentétben a magyaroknak nem volt arra esélyük, hogy egy működő gyógyszertári rendszert, és egy évtizedek óta bevált szakmai önrendelkezési struktúrát terjesszenek el az országukban, amint ők ezt a „nyugatnémet“ rendszerrel meg tudták tenni. Ezzel ellentétben a magyar kollégák rá voltak kényszerítve arra, hogy a politikai átalakulás hosszadalmas és részben nagyon ellentmondásos folyamatát végigcsinálják. Hivatásunk napjainkban egész Európában nagy kihívásoknak van kitéve. Keményen és konzekvensen állunk ki központi értékeink mellett – folytatta. A gyógyszerellátás, és ezzel együtt a gyógyszerészek felelőssége nem fejeződhet be azzal, hogy a gyógyszerész a megfelelő gyógyszert, megfelelő időben átadja az adott betegnek, hanem ezzel ellentétben a gyógyszerésznek a teljes gyógyszeres kezelés folyamán végig kell kísérnie a beteget. Nem akarjuk többé, hogy úgy tekintsenek ránk, mint egy értékesítési lánc részére, Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy ennek a nehéz folyamatnak a tapasztalatait – mint eddig is – meg tudjuk osztani a magyar kollégákkal. (Külföldi vendégeink előadásait teljes terjedelemben a Gyógyszerészi Hírlapban közöljük.)

 Ez után Tadeusz Babalek a lengyel gyógyszerészek kamarájának elnöksége nevében átadta dr. Szabó Sándornak a lengyel gyógyszerészek legmagasabb kitüntetését hivatása gyakorlásának elismeréseként, és sok sikert kívánt a következő 25 évre is.

 Dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök beszédével folytatódott a jubileumi összejövetel. A gyakran humorosan megfogalmazott beszámoló a Kamara történetét 2011-ig kísérte végig. Ezt az időszakot három szóval jellemezte: INPUT, OUTPUT, KAPUT.  Az első jelentette a rendszerváltáskor megindult törvényi előkészítést a gyógyszerészet remélt szakmai, erkölcsi, anyagi rehabilitációjára. Az OUTPUT alatt a gyógyszertárak privatizációját értette, amelynek során a magyar gyógyszerészet visszatérhetett hagyományaihoz. A KAPUT állapotot pedig 2006 decembere jelentette a liberalizációs politika hatalomra jutásával. Visszaemlékezésében részletesen kitért az említettekre. Szót ejtett az MGYK széleskörű és aktív európai kapcsolatrendszeréről is, felsorolva azon nemzetközi szervezetek neveit, amelyeknek tagja a Kamara. Ismertette a közvetlen és közvetett előnyös hatásait a gyógyszerészi gondozásnak, szót ejtett a TÁMOP 2012-es európai projektről is. Hosszan sorolta az elmúlt 25 év eredményeit, sikereit, amire büszkék lehetnek. Ilyen például a székházuk, a márványlépcsőzettel, ólomüveg berakásokkal díszített század eleji villa, 1867-ből származó műemlék berendezéssel. A Kamara tulajdonában lévő Galenus Kiadó kiadványai az egészségmegőrzést segítik elő, a húsz éve létező Gyógyszerészi Hírlap pedig nélkülözhetetlen a kommunikációban. Nagy sikernek számít, hogy elérték, minden hazánkban végzett gyógyszerész jogosult lett a „dr. pharm” cím viselésére, de a Gyógyszerész, illetve a Köztestületi Napokról is említést tett. Összegzésként elmondta, 2010 nemcsak a gyógyszerészet, hanem az ország szempontjából is fordulópont volt, ekkor került megfogalmazásra a gyógyszerészet 12 pontja.

 A következőkben a jubileum alkalmából méltatták azokat, akik áldozatos munkája nélkül az elmúlt 25 év elképzelhetetlen lett volna.  A tiszteletbeli elnök és a jelenlegi elnök Pro Pharmaciae kitüntetést nyújtott át a korábbi évek kamarai elnökeinek – Hávelné Dr. Szatmári Katalinnak, Dr. Horváth-Hutás Tamásnak és prof. Dr. Vincze Zoltánnak – tolmácsolva a szakma tiszteletét és szeretetét. Dr. Szabó Sándort és dr. Zalai Károlyt a 25. évforduló alkalmából a magyar gyógyszerészetért végzett munkájának elismeréseként emlékéremmel ajándékozták meg, melyet a kamara elnöke nyújtott át a kitüntetetteknek.

 Ez után a rendezvény dr. Hankó Zoltán előadásával folytatódott. Említette a 2006-os liberalizációt, aminek az értelmezése nélkül nehezen érthetőek meg azok az erőfeszítések, amelyeket a kamara tett az elmúlt években. A liberalizáció következtében elvették a gyógyszerészi kompetenciákat, megrendült a gyógyszerész tulajdonosi pozíciója, a gyógyszertárak gazdaságilag összeroppantak és a szakmai érdekvédelmet is el akarták lehetetleníteni. 2010-ben lehetőség nyílt lehetőség a változtatásra – egyrészt az uniós bíróság döntése, másrészt a kormányváltás miatt. Ekkor a Kamara megfogalmazta a magyar gyógyszerészek 12 pontját Mit kíván a magyar gyógyszerészet? címmel. A kamarai elnök részletesen kitért az elmúlt 4 év munkájára, eredményeire. A gyógyszertár újra (köz)egészségügyi intézmény lett. Megvalósult a kötelező kamarai tagság, a gyógyszer-gazdaságossági törvényt folyamatosan módosítják. Sikerült elérni a szükségleti elv megvalósulását a gyógyszertárak létesítésben, a személyes felelősség a döntő a működtetésben.  A tulajdonlási előírások, a szindikálás tilalma, az elővásárlási jog szabályozása is jelentős előrelépés. Megtörtént a kamarai törvény módosítása. A generikus ösztönző, az árrés-átrendezés, a szolgáltatási díj kérdésköreinek rendezése is az eredmények közé tartozik. Folyik szakgyógyszerész-képzés korrekciója, a patikaalap újragondolása is elindult. Úgy tűnik, sikerült visszajutni azokhoz az alapokhoz, amelyek a gyógyszerészet hagyományos értékeit jelentik. A Kamara elkészítette az új 12 pontot is, melynek néhány elemére külön is kitért az előadó. (Az új 12 pontot a Gyógyszerészi Hírlap legutóbbi számában megjelentettük és a Köztestületi napok résztvevőinek készült dokumentum-összeállításban is olvasható.)

 A szombat délelőtti ünnepi program pezsgős koccintással fejeződött be.

(A háromnapos rendezvény további eseményeiről készült beszámolók is hamarosan olvashatóak lesznek honlapunkon.) 

 

GalĂŠria