A foglalkozási doktori cím törvénybe iktatását a Magyar Gyógyszerészi Kamara – a többi, közreműködő gyógyszerészi szervezettel és az egyetemekkel közösen – áprilisban 19-én, a parlament felsőházi üléstermében ünnepelte. Az átadási ceremóniát a gyógyszerésztársadalom szűkebb közösségei is megismétlik. Ezúttal Győrben lehettünk tanúi a több évtizedes és mára valósággá válom álom beteljesülésének.

Az ünnepség az elnökség bevonulásával vette kezdetét. Tagjai dr. Klebovich Imre dékán, dr. Horváth Tamás a kamara elnöke, Műhl  Nándorné, az MGYT megyei titkára, Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Somogyi Tivadar, Győr város alpolgármestere voltak. Dr. Horváth Károly megyei irodavezető bevezetőjében elmondta, hogy az ünnepséget a kamara, a MOSZ és az MGYT összefogásával szervezték meg – ezzel is demonstrálva a szakmai egységet.

Dr. Klebovich Imre dékán, miután átadta Tulassay Tivadar rektor üdvözletét, elmondta: 2009. a gyógyszerészek éve, hiszen számos, jeles gyógyszerésztörténeti évforduló esik erre az esztendőre. A doktori cím megadása, hangsúlyozta, egy sor pozitív hatással jár. Példaként említette, hogy a gyógyszerész-képzésre már az idén rekordszámban jelentkeztek a diákok, rendkívül magas pontszámmal lehetett csak bekerülni, és sok külföldi illetve fizetős jelentkezőt is vonzott a szak. Ezzel a lépéssel, a doktori cím és a gyógyszerészi gondozás törvénybe foglalásával – mint mondotta – helyreállt az orvos-beteg-gyógyszerész egység, megnőtt a bizalom. Most már a mindennapokban kell bizonyítani – zárta beszédét. Klebovich Imrének különben, dékánként ez volt az utolsó hivatalos szereplése, hiszen szeptember elsejével továbbadta a tisztséget. „Külön öröm volt számomra, hogy a doktori oklevelet két hajdani csoporttársamnak is átadhattam - árulta el az ünnepség befejezése után.

Dr. Horváth Tamás elnök azzal kezdte beszédét, hogy öröm és megtiszteltetés az átadási ünnepség résztvevőjének lenni. A folytatásban kitért az előzményekre, arra, hogy a gyógyszerész-szervezetek sajátjukként kezelték az ügyet, és az egyetemek is bekapcsolódtak a küzdelembe, de csak a kamara állt ki következetesen a cím viszamenőleges megadásáért. Az összefogás meghozta az eredményt.” Mégis „a mai nap öröm az ürömben” – folytatta -, hiszen egy „egzisztenciálisan és lelkében megroppantott gyógyszerésztársadalom” számára zárult le egy hetven éves küzdelem. Az elnök a közelmúlt történései közül kiemelte az Európai Bíróság döntését, amely közegészségügyi érdeknek nyilvánította a gyógyszerellátást. „Soha nagyobb szükség nem volt még hiteles, irány- és mértékadó emberekre, és arra, hogy a betegek, egyre növekvő mindennapi gondjaik közepette segítséget, tanácsot kapjanak a patikában. A doktori cím megadása elismeri és ösztönzi ezt a folyamatot” – zárta beszédét Horváth Tamás.

Dr. Somogyi Tivadar, Győr város alpolgármestere, gyakorló orvosként az orvos-gyógyszerész együttműködés jelentőségét emelte ki. Végigtekintette a közelmúlt gyógyszerészeket sújtó folyamatait, az ötvenes évektől a „liberális politika ámokfutásáig”. Úgy látta, hogy ez a politika „padlóra küldte” az egészségügy jelentős részét, és ezen belül a gyógyszertárakat is. Kifejezte reményét, amely szerint az új egészségügy majd visszaadja az elvesztett biztonságot, megbecsülést.

"A gyógyszerészek nevében dr. Kárpátiné dr. Gangl Teréz szólt. Köszönetet mondott az ünnepség közreműködőinek, majd mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben - remény és kétség közt - küzdöttek a szakmai elismerésért. "A doktori cím nemcsak elismerés, hanem mérce is, amelynek minden nap, minden órában meg kell felelni" - mondotta zárszavában."