Dr. Soós Gyöngyvér a GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet tanszékvezetője, Dr. Perjési Pál, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerésztudományi Szak vezetője és Dr. Zelkó Romána, a Semmelweis Egyetem dékán-helyettese kapta meg az elismerő címet.
Az egyéni kezdeményezés, amelyet a professzoroknak kell megvalósítaniuk, a legfontosabb a felsőoktatásban - mondta köszöntő beszédében Sólyom László köztársasági elnök szeptember 14-én, abból az alkalomból, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel egyetemi tanári kinevezéseket adott át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban.
Az államfő elmondta: az egyetemeknek, főiskoláknak kiemelt helye van minden ország társadalmában, de azok színvonalát soha sem szabad önmagában vizsgálni, mert a hallgatók az általános és középiskolai képzésük során megszerzett tudásukat kell, hogy továbbfejlesszék a felsőoktatásban.
Sólyom László egyetemi oktatói tapasztalata alapján rámutatott: Magyarországon ugyan a felnőtt lakosság 21 százaléka szerzett diplomát, közülük azonban sokan szövegértési problémával küzdenek. Azt is negatívumként említette, hogy az egyetemek, főiskolák a hallgatók 20-30 százalékának nem tudják kiadni a diplomát nyelvvizsga hiányában, így "a hallgató nem fog tanulni, sem Bolognában, sem Párizsban, mert nincsenek meg a feltételei, nincs meg a hátországa a színvonalas egyetemi képzésnek".
A köztársasági elnök feltette a kérdést: ha kettes érettségivel valakit felvesznek tanári szakra, vajon abból az emberből milyen tanár lesz? Ezzel kapcsolatban utalt az egyetemek "pénzszerzési kényszerére", amelyből fakadóan a hallgatói létszámot igyekeznek a lehető legjobban feltölteni. Annak a véleményének is hangot adott, miszerint "az, hogy milyen az óvónéni, az sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen a professzor". A tanár egyéni teljesítménye, "példamutató kutatása és óraadása, a diákokkal való törődése" az oktatás minden szintjén fontos - hangsúlyozta.
Az általános iskolától kezdve az egyetemig az oktatási rendszernek "egyfajta ellentársadalmat kell alkotnia", ami azt jelenti, hogy a diákokkal meg kell értetni: "vannak másfajta modellek, mint a könnyű előrejutás, a pénzszerzés, (...) hanem van teljesítmény, van fegyelem, van egy iskolai közösségnek értékrendje, van egy egyetemi csoportnak értékrendje" - jegyezte meg. Sólyom László a középkor óta létező egyetemek rendszerét az akkori korszakban "nagyszerű újításnak" nevezte, amely megszervezte a tudományt, és életpályát adott az ott tanulóknak. Ez az életpálya-modell azóta is megvan, és a hallgatóknak lehetőségük nyílik, hogy a hierarchiát végigjárva demonstrátorból tanársegédek, adjunktusok, majd a folyamat végén egyetemi tanárok legyenek - magyarázta.
Az államfő az egyetemi tanári címet elnyert oktatók felelősségére is kitért, mert az egyes felsőoktatási intézményeket annak alapján ítéli meg a társadalom, hogy milyen professzorok tanítanak ott. Ezért az egyetemi tanárnak "vigyáznia kell, hogy (...) úgy adjon elő, úgy működjön, ahogy ezt mindenki elvárja, és ő is elvárta volna annak idején a professzoroktól" - hívta fel a figyelmet.
Az egyetemi tanári kinevezéseket mintegy százan vették át a Néprajzi Múzeum aulájában.
(MTI)
