Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a gyógyszerár-támogatások durva lecsökkentése, elvonása ellen.
Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult a gyógyszerár-támogatások durva lecsökkentése, elvonása ellen, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén kéri a jogszabály teljes megsemmisítését. Az ABOSZ indítványa szerint az egészségügyi miniszter rendelete, és maga a jogszabály megalkotásának módja a hatályos Alkotmánynak kilenc szakaszát is sérti. Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult a gyógyszerár-támogatások durva lecsökkentése, elvonása ellen, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén kéri a jogszabály teljes megsemmisítését. Az ABOSZ indítványa szerint az egészségügyi miniszter rendelete, és maga a jogszabály megalkotásának módja a hatályos Alkotmánynak kilenc szakaszát is sérti.
A támadott rendelet megalkotása a szövetség elnöke szerint nem felel meg a jogbiztonság egyik fontos alapelvének, és ezzel sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált állapotot, mely szerint Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A rendelet megfogalmazásánál figyelmen kívül hagyták a jogalkotási törvény szinte minden lényeges előírását. Még a jogalkotási törvény megalkotásának első alapcélja sem érvényesül, mivel e jogszabályról a legkevésbé sem mondható el, hogy megalkotása a társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a demokrácia kiteljesedését szolgálná.
A miniszter alkotmányosan megfelelő indok, és érdemi felkészülési idő biztosítása nélkül rendeletével lényegesen megváltoztatta az egészségügyi ellátási színvonalat, ezen belül az érintett gyógyszerekhez való hozzáférést és a hozzájuk fűződő várományokat annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint az átmenet nélküli változáshoz különös indok szükséges.
Indokként a miniszter csak a sajtó útján közölte, hogy a gazdasági válságra tekintettel minden minisztériumnak ki kell vennie részét a megtakarításokból.
Ezzel szemben az Alkotmánybíróság korábban is megerősítette azt az alkotmányos követelményt, amely szerint az államnak akkor is garantálnia kell a törvényben biztosított egészségügyi szolgáltatások teljesítését, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható.
Az Alkotmánybíróság korábbi határozata szerint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogosultságként meghatározott alkotmányi követelmény az államnak azt az alkotmányos kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához és életviteléhez.
Úgy tűnik, a fenti két alkotmányos megközelítés most fordítva érvényesül, az állam olyan, az emberek egészségére és élettartamára is kiható egészségügyi ellátási feltételrendszert teremt, amelyekkel biztosítja a kevesebb közpénz-forrás főként gazdasági-pénzügyi célokra való felhasználását, sőt nemzetközi magán bankár-érdekek hazai közpénzből történő kiszolgálását, annak ellenére, hogy ezekről nem állítható, hogy az emberek elemi életérdekeinek feltételei lennének."
