Az Alkotmánybíróság az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és tápszerek reklámozásáról és ismertetéséről szóló EüM rendelet tárgyában az eljárást megszünteti.
1024/B/2001. AB végzés
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és tápszerek reklámozásáról és ismertetéséről szóló 22/2001. (VI. 1.) EüM rendelet 6. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és tápszerek reklámozásáról és ismertetéséről szóló 22/2001. (VI. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüMr.) 6. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés diszkriminatív, mivel nem minden orvos számára teszi lehetővé a gyógyszerismertető tevékenység folytatását, ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP) szerződésben álló és egyúttal az ismertetni kívánt gyógyszert reklámozóval (reklámszolgáltatóval) munkaviszonyban (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) álló orvosok, fogorvosok védőnők, dietetikusok tekintetében összeférhetetlenséget állapít meg. Az indítványozó szerint mindezek miatt az EüMr. 6. § (2) bekezdése az Alkotmány 8. § (1)-(2) bekezdését, 70/A. § (1) bekezdését, valamint 70/B. § (1) bekezdését sérti.
II.
1. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az EüMr.-t - 2003. november 15. napjával - hatályon kívül helyezte az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetéséről szóló 64/2003. (X. 31.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsMr.) 11. § (3) bekezdése. Az ESzCsMr. 6. § (2) bekezdése 2006. március 7-ig az EüMr. 6. § (2) bekezdésével hasonló tartalommal állapította meg az összeférhetetlenségi szabályokat. Ezt követően sem az ESzCsMr., sem az azt hatályon kívül helyező, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetéséről szóló 11/2007. (III. 6.) EüM rendelet nem rendelkezik a gyógyszer-ismertető tevékenység összeférhetetlenségi szabályairól.
Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésének egyes szabályait a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 13. §-a rendezi. Eszerint "[ö]sszeférhetetlen - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ismertetői tevékenységgel, ha a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett személy - ide nem értve a szerzői jogi védelem alá tartozó tudományos tevékenységet - egészségügyi szolgáltatóval az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban áll". Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes segítőként jogosult.
Az Alkotmánybíróság a bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel felhívta az indítványozót, hogy fenn kívánja-e tartani indítványát. Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozó figyelmét arra, hogy konkrét indítványi kérelem hiányában az eljárás megszüntetésének van helye.
Az indítványozó válaszában előadta, hogy indítványát fenn kívánja tartani, azonban "nem áll módjában" a Gyftv. "körültekintőbb áttanulmányozása", és mellékletként csatolta a Gyftv. teljes szövegét. Hivatkozott továbbá arra, hogy "az a gyakorlat, hogy az OEP akkor szerződik egy orvossal, ha az orvos írásban nyilatkozik arról, hogy gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz gyártó-forgalmazó céggel nincs kapcsolata".
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése alapján az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy az indítványozó indítványának fenntartásáról szóló kérelme ennek a jogszabályi feltételnek nem felel meg, az Alkotmánybíróság az eredeti, az itt ismertetett jogszabályi feltételeknek megfelelő indítványi kérelemre folytatta le eljárását.
2. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak a hatályos jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak akkor képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha az eljárás az Abtv. 38. §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, illetőleg a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik e körbe, ezért a már hatályát vesztett jogszabályok vizsgálatának jelen eljárásban nincs helye.
Mivel az EüMr. 6. § (2) bekezdése, illetve az azzal tartalmilag megegyező ESZCSMr. 6. § (2) bekezdése hatályát vesztette, továbbá mivel a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések az EüMr. 6. § (2) bekezdésével tartalmilag megegyező rendelkezést nem tartalmaznak, az Alkotmánybíróság az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2009. február 17.
Dr. Paczolay Péter s.k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k., Dr. Trócsányi László s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
