Tíznél kevesebb gyógyszertár nyílt olyan településen, ahol eddig nem volt gyógyszerellátás, nyilatkozta Horváth Tamás a Kossuth Rádiónak.
MR1 Kossuth 180 perc
2009.04.27.
Mv.: Nagy a verseny a patikák piacán, de úgy tűnik, a többség ragaszkodik a gyógyszertárához. Az emberek 5%-a vásárol patikán kívül gyógyszert. Ez derült ki a Szonda Ipsos felméréséből. Pedig nagyjából 200 készítményt lehet már kapni drogériákban vagy benzinkutaknál. Windisch Judit összeállítása.
Mv.: Nagy a verseny a patikák piacán, de úgy tűnik, a többség ragaszkodik a gyógyszertárához. Az emberek 5%-a vásárol patikán kívül gyógyszert. Ez derült ki a Szonda Ipsos felméréséből. Pedig nagyjából 200 készítményt lehet már kapni drogériákban vagy benzinkutaknál. Windisch Judit összeállítása.
R.: Vásárolt valamiféle gyógyszert benzinkútnál?
Név nélkül: Soha. Úgy gondolom, hogy a gyógyszerészek meg a gyógyszertárak szakértelme mégiscsak magasabb szintű.
R.: Így van ezzel az emberek többsége is. A Szonda Ipsos egyik felmérése szerint a felnőtt lakosság 95%-a vény nélkül kapható gyógyszereket is a patikában vásárolja meg. 40%-uk főként nők és idősek el sem tudják képzelni, hogy mondjuk egy benzinkútra betérve vegyenek fájdalomcsillapítót. A fennmaradó 5% többsége a drogériában vásárol orvosságot. Ez után jönnek a hipermarketek, végül a benzinkutak. A webbeteg.hu megbízásából készített egy felmérést a Szinapszis kft. E szerint itthon 800 helyen lehet vény nélkül kapható gyógyszert vásárolni. Nagyjából 200 készítményről, például láz- és fájdalomcsillapítóról, forróitalokról, cseppekről és kenőcsökről van szó. Az ilyen orvosságok nagyjából 10%-át szerzik be az emberek patikán kívül mondta Háromszéki Zsolt, a webbeteg.hu munkatársa.
Háromszéki Zsolt: Ami tapasztalható volt az az, hogy a patikák forgalma valamelyest visszaesett, de egy rövid időszak eltelte után visszaállt az eredeti szintre.
R.: A gyógyszertárak nemcsak a drogériákkal, hanem egymással is versenyeznek. Két éve ugyanis könnyebb patikát alapítani. Háromszéki Zsolt elmondta: idén februárig több mint 300 patika nyílt meg, ezzel párhuzamosan 50 zárt be. Egy VIII. kerületi gyógyszertár is megérezte a versenyt.
Név nélkül 2: Az elmúlt egy évben a környezetünkben 3-4 új patika is nyílt, ami jelentős forgalomcsökkenést okoz. Körülbelül 10-15%-kal esett vissza a forgalmunk.
R.: Mondja Kaviczky Anikó, a gyógyszertármunkatársa.
Kaviczky Anikó: A patikán kívüli szerek árusítása igazából nem befolyásolja jelentősen a patika forgalmát.
R.: A 3-4 új patika miatt mekkora itt a környéken az árverseny?
Kaviczky Anikó: A szabad árú készítmények körében nagy a verseny. Az újonnan nyílt patikák közül vannak olyanok is, amelyek különböző akciókkal tudják a betegeket magukhoz csalogatni. Például vényenként bizonyos összeget visszatérítenek a betegnek. Sajnos mi ezt nem tudjuk.
R.: Évekkel ezelőtt nagy botrány volt abból, hogy a kormány változtatott a gyógyszertár-alapítás szabályain és engedélyezte bizonyos gyógyszerek patikán kívüli árusítását. A gyógyszerészek tiltakoztak és azzal érveltek, hogy számos gyógyszertár csődbe megy majd és a döntés veszélyeztetheti az embereket is. A gyógyszerész kamara elnökét, Horváth Tamást kérdeztem.
Korábban ellenérv volt, hogy az, hogy patikán kívül is lehet majd gyógyszert kapni, ez néhány embert arra ösztönözhet, hogy maga állítson fel valami diagnózist, vegyen be nyakló nélkül gyógyszert, amiből aztán hatalmas problémák lehetnek. Beigazolódott-e ez a félelmük?
Horváth Tamás: Nézze, mi ennek a gyógyszertáron kívüli forgalmazásnak kétségtelen a kockázatairól beszéltünk és a minőségi felvetéseinket ismételgettük számos esetben, e mellett most is kitartunk, Az egy szerencsés eset és hála istennek, hogy nem történt olyan téves öngyógyszerezésből eredő egészségkárosodás, ami ebből mondjuk sajtó szintjén megjelent volna. De továbbra is azt mondjuk, hogy egy helyes öndiagnózis felállításánál szakember segítő közreműködése elengedhetetlen. Ez a gyógyszerkör kizárólag akkut betegségek egyszerű tünetinek rövid ideg történő kezelésére alkalmas.
R.: Háttérben most itt a patikaalapításról, ami szintén könnyebb lett, a felmérés szerint 350 patika nyílt újonnan és 50 zárt be, arról van-e a gyógyszerészi kamarának valamilyen adata, hogy elérte-e a célt, hogy a kormányzat egyik érve az volt, hogy akkor a kistelepüléseken is nyílhatnak patikák, ez beigazolódott-e?
Horváth Tamás: Ebből a megközelítésből maga a liberalizáció teljes kudarc. Ebben a 350, vagy hát ennél nagyobb létszámú létesült gyógyszertárban 10 alatti az a számú gyógyszertár, ami olyan településen nyílt, ahol eddig nem volt gyógyszerellátás. A kereskedelemben megszokott akcióknak az engedélyezésével egy olyan forgalomátrendeződés jött létre, aminek következtében sok patika léte, fennmaradása forog veszélyben.
R.: A gyógyszerészkamara részéről ez az érv, ami már korábban is felmerült, hogy számos patika mehet majd csődbe, viszont ez a felmérés azt mondja, hogy 50 patika zárt be, a gyógyszerészi kamara többről tud-e, és hogyha nem, akkor nem tartja-e túlzónak az évekkel ezelőtti nyilatkozatukat.
Horváth Tamás: Semmiképpen nem tartom túlzónak, az 50 gyógyszertár tényszerű bezárása mögött több száz gyógyszertárnak a látens tönkremenetele áll, a nagykereskedőknél felhalmozódott lejárt határidejű számláknak az összege az elmúlt két évben megsokszorozódott, most gyakorlatilag 7,5 milliárd forintnyi összeg van. Több száz gyógyszertár adja össze ezt a hatalmas összeget.
R.: Horváth Tamás, ellentétben a felméréssel, azt mondja, nagyjából 450 patika nyílt meg az elmúlt két évben. A kamara szerint jelenleg 2500 gyógyszertár van Magyarországon. Azt mondja, a patikák egy része olyan feltételeket vállal a megalakulásért cserébe, amire igazából nincs is kereslet, ilyen szerinte az internetes gyógyszerrendelés vagy az, hogy olyan körzetben vállal készenléti szolgálatot, ahol már évek óta van ügyelet. Horváth Tamás úgy véli, ezek a szabályok több kárt okoznak, mint hasznot.
Mv.: Friss felmérések szerint a többség ragaszkodik a gyógyszertárakhoz, az embereknek mindössze 5%-a vásárol patikán kívül gyógyszert.
