Január 1-jétől újabb 400 gyógyszer lett olcsóbb, például az onkológiai, az emésztőrendszeri, valamint a szív-érrendszeri panaszok kezelésére szolgáló szerek. Az egészségügyi tárca év végi közleményében úgy értékelte, hogy hosszú távon is sikerülhet megőrizni a gyógyszer-­támogatási rendszer egyensúlyát. Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke szerint: kevesebb gyógyszert vásárolnak az emberek, mint a gyógyszerreform előtt. A piaci árversenyben ugyan csökkennek a gyártói gyógyszerárak, de a betegek mégis többet fizetnek a gyógyszerekért, mint korábban nyilatkozta az alelnök a Népszavának.

Január 1-jétől újabb 400 gyógyszer lett olcsóbb, például az onkológiai, az emésztőrendszeri, valamint a szív-érrendszeri panaszok kezelésére szolgáló szerek. Tavaly, a sokéves hiány után – a gyógyszer-gazdaságossági törvény eredményeként – először zárt megtakarítással a gyógyszerkassza. Két év alatt csaknem kétezer készítmény ára csökkent átlagosan 20 százalékkal. Az egészségügyi tárca év végi közleményében úgy értékelte, hogy hosszú távon is sikerülhet megőrizni a gyógyszer-­támogatási rendszer egyensúlyát.

Két éve az egész­ség­ügyi kor­mányzat többek között a generikus – vagyis az eredetinél olcsóbb, ám azonos hatóanyagú – gyógyszerekre alapozva hirdette meg az úgynevezett gyógyszer-gazdaságossági programot. Ez azt jelentette, hogy rögzítették az azonos hatóanyagú, legolcsóbb készítmény árát, valamint annak állami támogatását. Ami annál legfeljebb 40 százalékkal drágább, azt államilag támogatják, ami viszont még drágább, azt már nem.

Az új rendszer versenyt teremtett a gyártók és a forgalmazók között, ennek hatására csökkennek folyamatosan a generikus gyógyszerek árai. Ezt segíti továbbá, hogy sorra jár le számos hatóanyag szabadalmi védettsége, vagyis újabb helyettesítő készítmények kerülhetnek a piacra, olcsóbban. Csak tavaly 47 új hatóanyag – két év alatt 60 – került be a fix támogatási körbe, amivel spórol az állam és a beteg is, az előző évben például 6 százalékot. Csupán példaként: 2007-ben mintegy ezer készítmény ára csökkent átlagosan 23 százalékkal, tavaly szinte ugyanennyié mintegy 15 százalékkal. Vannak olyan készítmények, amelyek negyedannyiba kerülnek most, mint azelőtt. Ilyenek például az egyes vérnyomáscsökkentők vagy az antipszichotikumok.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke lapunknak viszont azt mondta: kevesebb gyógyszert vásárolnak az emberek, mint a gyógyszerreform előtt. A piaci árversenyben ugyan csökkennek a gyártói gyógyszerárak, de a betegek mégis többet fizetnek a gyógyszerekért, mint korábban. A betegek által fizetendő térítési díjak szerinte 50 százalékkal emelkedtek. Ennek oka pedig az, hogy a kormány 2007 elején lejjebb vitte a gyógyszertámogatás mértékét. A korábban 90 százalékos határt 85 százalékra, a 70 százalékosakét 55 százalékra, az 50 százalékosat 25 százalékra, de a korábban térítésmentes gyógyszerekért is fizetni kell, úgynevezett dobozdíjat. Hankó a rendszer újragondolását szorgalmazza, példaként a fixesítést említi, szerinte annak negyedévenkénti felülvizsgálata miatt a kelleténél többször váltanak gyógyszert a betegek, ami az egészségüket veszélyeztetheti. A generikus gyógyszerek hatóanyaga ugyan megegyezik az originális készítményekével, ám hatásuk eltérhet a korábbitól.

Az alelnök ellenzi a patikusok gyógyszerajánlási kötelezettségét. A patikusokat ugyanis törvény kötelezi arra, hogy eltérő gyógyszert ajánljanak, ha a receptre az olcsó, azonos hatóanyagú készítmény helyett a drágábbat írta fel az orvos. Ez viszont anyagi veszteséget okoz a gyógyszertáraknak, ugyanakkor jelenlegi formájában sérti az orvosok hatáskörét is.