ATV június 16
A gyógyszerész szakma azt szeretné elérni, hogy a jövőben csak a gyógyszerészek nyithassanak patikát az új szabályozás elkészültéig pedig senki. A szakma az Európai Bíróság döntése nyomán kéri a gyógyszerellátó rendszer szabályozásának teljes körű felülvizsgálatát, valamint három területen soron kívüli jogszabálymódosítást sürgetnek. Ennek érdekében soron kívüli tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi miniszterrel, az országgyűlési egészségügyi bizottságával, az MSZP elnökével és a frakciójával is.
Műsorvezető: - Tehát van egy európai bírósági döntés amely gyakorlatilag azt mondja ki, hogy minden nemzet saját hatáskörben dönthet arról, hogy hogyan kezeli ezt a kérdést. Azt is hozzáteszi az Európai Bizottság, hogy a gyógyszertárak tulajdonlását és működtetését a gyógyszerészeknek tartsák fenn. Erre lépett most fel a Gyógyszerészeti Kamara melynek elnöke a vendégem Horváth Tamás. Jó estét kívánok!
Horváth Tamás (elnök, Magyar Gyógyszerészeti Kamara): - Jó estét kívánok!
Műsorvezető: - Azért ez a bírósági döntés ez nem azt jelenti, hogy kötelessége fenntartani a gyógyszerészeknek a gyógyszerforgalmazását, eladását. Hanem, hogy joga minden nemzetnek erről dönteni. Nem?
Horváth Tamás: - Ez így van. Mi ezt nem állítottuk, hogy ez egy jogalkotási kényszert jelent ma Magyarországon. Csak arra hívtuk fel a figyelmet amire 2006-ban is felhívtuk a figyelmet, hogy az egészségügy ezen belül a gyógyszerellátásnak a szabályozása az nemzeti kompetencia. Ezt akkor azért mondtuk mert Molnár Lajos azt mondta, hogy ez egy Uniós kényszer, hogy liberalizálni kell a gyógyszer forgalmazást. Mi ekkor is azt mondtuk, hogy nem így van. Ez nemzeti kompetencia. Ezt megerősítette most a bíróság.
Műsorvezető: - Azért nem pont arról szól ez az Európai Bizottságnak a döntése. Ez nem mondja azt ki, hogy nincs liberalizációs előírás a tagállamokban. Ez nem mondja ki.
Horváth Tamás: - Nem. Egészen pontosan azt mondja a bírósági döntés, hogy az államoknak megvan a lehetőségük, hogy a közegészségügy szintjét ez belül a gyógyszerforgalmazás szabályrendszerét megalkossák. Ha kell, ha ők úgy látják jónak akkor korlátozó módon állapítsák meg. Mégpedig uniós alapjognak a korlátozásával. Ilyen uniós alapjog a szabad letelepedés és a tőke szabad áramlása. A liberalizációs rendszerek azt hozták érvként, hogy ezt a két alapelvet az a fajta korlátozás amelyben egy állam a gyógyszertár létesítést és működtetést a gyógyszerésznek mint szakembernek tartja fenn ezzel gátolja ezt a két alapelvet. Most a bíróság azt mondta ki, hogy igen gátolja, de megvan a szükséges és elégséges érv amellett, hogy ezt megtegye. Mégpedig az érv az röviden az, hogy a gyógyszerellátás megbízhatósága, biztonsága és hatékonyságának a záloga a gyógyszerész egzisztenciális és szakmai függetlensége. Ugyanis az ő tudása, tapasztalata és a....
Műsorvezető: - Szakmai hozzáértés.
Horváth Tamás: - Szakmai hozzáértés és bocsánat a felelősség vállalás. Ezek azok amik garantálják a megbízhatóságot, minőséget és a hatékonyságot.
Műsorvezető: - Na jó ez mind igaz a vényköteles gyógyszerekre. Itt ugye arról beszélünk, hogy amit mondjuk egy drogériában kaphatunk, a benzinkútnál kaphatunk. Ott azért azokról ezekről a típusú gyógyszerekről már a fogyasztó is pontosan tudja, hogy most itt mire számíthat. Használja. Ezek nem olyan gyógyszerek amit az orvos ír fel. Majd folytatjuk a beszélgetést. Készítettünk mi egy rövid összefoglalót. Megkérdeztünk vásárlókat is forgalmazókat is és Kökény Mihályt is. Nézzük meg aztán folytatjuk.
Riporter: - Egy hűséges vevő. Reiner György midig ebben a gyógyszertárban vásárol. Azt mondja csak itt a szakemberektől kap teljes felvilágosítást.
Reiner György (alany 1): - Soha gyógyszertárokon kívül nem vásárolok semmit. Drogériában sem benzinkutaknál. Szakszerű felvilágosítást tudok kapni. Ez nyilvánvalóan a benzinkutaknál nem lehetséges, mert azok csak sima egyszerű kereskedő emberek.
Riporter: - A gyógyszerész érdekvédő szervezetek szerint éppen a tájékoztatás az egyik oka amiért a gyógyszerellátó rendszer felülvizsgálatát kérik. A másik, hogy a kormány 2006 óta patikaliberalizációjának eredményeképpen a gyógyszertárak között verseny alakult ki. A gyógyszerészek szerint azonban a sok nem feltétlenül jelent többet is.
Fodor Dezsőné (gyógyszertárvezető): - Mivel egyre több a gyógyszertár, egyre kevesebb beteg tér be gyakorlatilag a gyógyszertárakba. Mivel a forgalom csökken, kevesebb a forgótőke. Nem tudnak a gyógyszertárak olyan készleteket tartani, olyan szortimentet tartani, hogy a beteg minden esetben meg tudja kapni a gyógyszerét.
Riporter: - Ezek a gyógyszerek amelyeket csak patikákban lehet kapni, és ezek a vény nélkül kapható gyógykészítmények melyek illatszer boltokban, de akár benzinkúton is meg lehet venni. A vásárlók szerint sokszor kényelmesebb így beszerezni egy terméket.
Alany 2: - Nem minden gyógyszertárban van olyan, hogy ki vannak pakolva a vitaminok. Akkor a gyógyszerészt kell megkérdezni, vagy hogy van-e és akkor már mindjárt látom, hogy van belőle és meg tudom venni. Benzinkútnál is már volt, hogy ünnepek között lettem náthás. Meg voltam fázva és tudtam kapni gyógyszert és meg is gyógyultam tőle. Nem feltétlen kellett antibiotikum, orvosi vény.
Riporter: - Kökény Mihály az Egészségügyi Bizottság elnöke szerint ez az egyik oka annak, hogy a kormány nem szeretné szigorítani a patikalapítás szabályait. A szakpolitikus szerint ugyanis nagyon kevés patika tartott nyitva hétvégén és éjszaka. Gyakran órákat kellett utazni egy-egy készítményért. Bár az európai közösség bíróságának ajánlása azt írja, hogy a gyógyszertárakat csak szakképzett gyógyszerészek üzemeltessék. Kökény Mihály szerint nem tervezik, hogy változtatnak a rendszeren. Bár a tárgyalásra nyitottak.
Kökény Mihály (elnök, Egészségügyi Bizottság): - A meglevő szabályok betartását sokkal szigorúbban ellenőrizni kell. Én ezért tehát azt mondom, hogy a gyógyszerész érdekképviseletek téves úton járnak. Amikor azt gondolják, hogy az Európai Bírósági ítéletből most van egy jogalkotási kényszer. Értem a szakma érdek-képviseleti álláspontjukat. Ugyanakkor arra is készek vagyunk, hogy egyeztessünk, hogy esetleg bizonyos kiigazításokat hogyan lehet elvégezni.
Riporter: - Az illatszer és egyéb üzletekben árusított gyógyhatású termékek tárolását szigorú törvényi előírások szabályozzák. Emellett tanácsadást nem is adhatnak a boltban. Ennek a drogérialáncnak a felmérése szerint a lakosság mindössze 12 százaléka vásárol gyógyszert patikán kívül. Viszont az árusítással teljes körű a szolgáltatás amivel elsősorban a vásárlóknak szeretnének kedvezni.
Műsorvezető: - Mi most ellenérdekelt felek vagyunk. Tehát Ön az értelemszerűen a gyógyszerészeket képviseli én meg értelemszerűen képviselem saját potenciális érdekeimet. Ha egyszer beteg lennék, vagy ha éppen gyógyszert vásárolok a gyerekeimnek akkor mondjuk az én érdekem az, hogy minél több patika legyen. Tudom, hogy a gyógyszerészetnek ez nem érdekük ahogy a hölgytől is hallottuk, mert hogy oszlik akkor ugye a vevő közönség és egyre kevesebb lesz a bevétel. Tehát én ezt értem, hogy a továbbmaradásért a fennmaradásért fontos lenne, hogy ezt is szabályozzák. Nekem meg akkor is az az érdekem, hogy minél több helyre tudjak bemenni, minél nagyobb legyen a kínálat. Hogyha éppen kell egy fejfájás csillapító akkor azt az első benzinkútnál is had vegyem már meg.
Horváth Tamás: - Látszólagos az érdekellentét köztünk. Ugyanis az elmúlt két és fél évben 25 százalékkal több patika létesült mint 2006-ban. Ma 2500 gyógyszertár van. Ha még ehhez hozzáveszem a fiókgyógyszertárak, meg a kézi gyógyszertárak számát az 3500 ellátóhely. Ezt nem lehet mondani Magyarországon, hogy kevés a hely.
Műsorvezető: - Na de hát piac van. Tehát akkor majd az marad életben aki jobb nem? Vagy ez nem így működik a patikák esetében?
Horváth Tamás: - Nem feltétlenül. Ugyanis a versenyben olyan erők is mozognak amik nem szolgáltatási versenyt generálnak, hanem pénzügyi versenyt generálnak.
Műsorvezető: - Ezt nem tudják Önök saját maguk közül kiszűrni?
Horváth Tamás: - Hogyan? Nem tudjuk. Hát az a helyzet, hogy gyakorlatilag itt olyan tőkeerős befektetők jelentek meg és olyan kereskedelmi akciókat, olyan marketing, agresszív marketing akciókat folytatnak amivel szemben gyógyszertár nem tud szolgáltatásban versenyezni.
Műsorvezető: - Most az is gyógyszertár aki agresszív marketing akcióban. Csak tőkeerős.
Horváth Tamás: - Persze. Így van. Arról van szó, hogy a kereskedelemben szokásos pénzvisszatérítés, jutalomsorsolás, autósorsolás egyebek.
Műsorvezető: - Törzsvásárlói kártya.
Horváth Tamás: - Így van. Sajnos a magyar betegeknek egy jó részének ez csábító adott esetben.
Műsorvezető: - Ez szinte mindenhol így van. Tehát legyen az mondjuk egy autókereskedés hogyha ott nagyobb tőkével hozzák létre az üzletet akkor bizony az szebb, csillogóbb, villogóbb nagyobb a készlet. Jobban tudok válogatni, mert nemcsak fotóról látom az autókat hanem kiállítva az összes új típust. Esetleg nagyobb akciókat adnak, de ugyanez lehet egy virágboltban is. Tehát ez ellen nem nagyon van mit tenni.
Horváth Tamás: - Akkor térjünk vissza az Európai Bírósághoz. Az Európai Bíróság elég egyértelmű kifejezésre juttatta, hogy ez egy ellátó rendszer. Ez a közegészségügy része. Ez nem kereskedelem. Ez nem luxuscikkeknek a bevásárló helye.
Műsorvezető: - Mit kell csinálni? Ne nyílhasson ennyi patika? Vagy akár szűkítsék is a jelenlegi kört kevesebb patikára? Akkor megint csak mi járunk rosszabbul.
Horváth Tamás: - Nem járnak rosszabbul. Ne haragudjon. Nem járnak rosszul ugyanis még egyszer mondom ma Magyarországon megvan az a patikaszám ami a betegek kiegyensúlyozott ellátásához kell.
Műsorvezető: - Napközben, de hétvégén meg éjszaka már nem úgy érezzük betegként, hogy megvan.
Horváth Tamás: - Jó ez is a liberalizációnak az egyik tévútja volt. Hiszen az volt az egyik indok amellett, hogy majd a gyógyszertári ügyelet fejlődik. Meg kell ma állapítani, hogy az ügyeletes gyógyszertárak száma nem változott. Több egység vesz részt az ügyeletben, de ténylegesen az ügyelő gyógyszertárak száma nem változott. Még van néhány dolog ami nem sikerült. Ahogy ezt annak idején Molnár Lajos elővezette. Ha szabad akkor még egy dologban had térjek vissza bíróság döntéséhez. A bíróság azt is egyértelműen leszögezte, hogy a gyógyszer egy különleges termék. Mégpedig azért különleges mert a felhasználója annak amiben nem megfelelő, vagy túlzott fogyasztást csinál akkor úgy károsodik az egészsége, hogy azt észre sem veszi. Magyarul a megoldás az, hogy a gyógyszerhez információt biztosítani kell. Erre a legjobb...
Műsorvezető: - A vényköteles gyógyszerekre kell.
Horváth Tamás: - Egyféle gyógyszer van. Ne haragudjon.
Műsorvezető: - Ne haragudjon Önnek hogyha bement és nem ismerték fel, hogy itt az elnök. Szóval hogyha bement egy gyógyszertárba és az mondta, hogy kérek x fejfájás csillapítót azonnal elmesélte a gyógyszerész, hogy ezt így kell beszedni, ezt úgy kell beszedni. Tőlem mindig annyit kérdeznek, hogy tíz szemest, vagy húsz szemest? Tehát és rajtam múlik, hogy beszedem-e egyszerre azt a tíz szemet, vagy húsz szemet, ha nem vagyok normális, vagy pedig betartom az előírásokat. A patikustól sem kapok ennél több felvilágosítást erről.
Horváth Tamás: - De kaphat. Ez egy szakmai hiba, hogy nem kap automatikusan. Természetesen az emberekre nem kell tukmálni, nem kell rájuk tukmálni azt. Viszont a lehetőséget biztosítani kell. Azért azt tisztázni, hogy milyen panaszra szedi a gyógyszert, hogy az Ön diagnózisában ott tudjuk a szakmai segítséget adni. Az öngyógyszerezésben tudjunk segíteni. Én azt gondolom, hogy ez az igazi helyszín a gyógyszertár. Egyféle gyógyszer van. Nincs külön gyógyszer amit lehet így meg úgy is.
Műsorvezető: - Van amit gyakrabban szedünk és van amit az orvos ír fel.
Horváth Tamás: - Természetesen.
Műsorvezető: - Hát kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a mostani kezdeményezésnek a vége. Köszönöm szépen, hogy itt volt és elmondta mindezt.
Horváth Tamás: - Köszönöm a lehetőséget.
