Az elmúlt két év drasztikus változtatásai miatt rossz szájíz társul a reform elnevezéshez, így az egészségügyi ágazat képviselői inkább a gyógyítás szükségletekhez igazítását várják. Támogatják a partnerséget fölkínált minisztert, de a türelmi idő véges, konkrét lépéseket sürgetnek a betegellátás és az intézmények működési feltételeinek a javításában, amely pénz nélkül nem megy.

Rácz Jenő. A Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke. Konszolidáció. „Az elmúlt két év hirtelen tett egészségügyi lépései nem nyerték el a társadalom támogatását, így ha azokat tartjuk reformnak, az új miniszter nem csinál ilyet. Szerintem a reform lényege a gyógyítómunka szükségletekhez való igazítása, és úgy látom, Székely Tamás ezt teszi. Minisztersége első hetében elérte, hogy ne bontsanak szerződést a tb-vel a háziorvosok, többletpénzt juttatott a számukra. Javaslatára visszavonták az egészségbiztosítási törvényt. Elkészítette a következő két év ágazati koncepcióját, úgy, hogy közben az ellátás zavartalanságát biztosítania kell. Most a járó- és fekvőbeteg-szakellátás rendbetétele van soron, ehhez a szövetséggel együtt felméri az intézmények helyzetét, hogy valódi adatokra építse a konszolidációt.”

Frédéric Ollier. A Sanofi-Aventis/Chinoin vezérigazgatója. Egészségmegőrzés. „Örülünk, hogy az ágazat reformkoncepciója kiemeli az egészségmegőrzés fontosságát, amely ugyanolyan fontos célja vállalatunknak, mint a partnerség és az innováció, ezért szeretnénk tevékenyen részt venni a program sikeres kivitelezésében. Támogatjuk az informatikai rendszer korszerűsítését, amely lehetőséget ad a szükséges ellenőrzésekre, ám a hatékony, protokollokon, illetve bizonyítékokon (egészség-gazdaságtani értékelések) alapuló gyógyítás irányelveit is javasoljuk jogszabályba foglalni. Nem szabad, hogy az ár határozza meg a gyógyszerek, a kezelések kiválasztását, de ha az olcsóbb készítmény is megfelel, azt kell alkalmazni. Ám ha a terápia a korszerűbb, innovatív kezelést igényli, a gyógyulás érdekében az szükséges.”

Vasváry Artúrné. A Magyar Rákellenes Liga elnöke. Nem csodatévő. „Nem szeretném reformnak nevezni azt, amibe az új miniszter belevágott. Azt azonban a betegszervezetek méltányolják, hogy a tárca vezetője szisztematikusan sorra veszi az ágazat megoldandó feladatait. Ő sem csodatévő, így abból kell gazdálkodnia, ami van. Viszont elgondolásai világosak, tiszták és támogatandók. Érezhető az eddig megtett lépéseiből, hogy maga is orvos, a civilszervezeteket szintén komolyan veszi, így két év után ismét megkapjuk a minisztériumtól a tervezett jogszabályokat; remélem, figyelembe is veszik a véleményünket. Önmagában az, hogy például a daganatos betegek gyógyszereinek egy részét már nem méltányossági alapon kell kérni, hanem a beszerzéséhez szükséges pénzt megkapja a kórház, egyfajta rendszerben való gondolkodást jelent.”

Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke. Fából vaskarika. „Nem érzékelünk sok változást, amióta új miniszter van az ágazat élén, bár a mindennapi kommunikáció kulturált lett. Ez önmagában nagy érték, ám nem nevezhető reformnak. A tárca kétéves programjavaslatát megfelelően minősíti, hogy a konvergenciaprogram keretein belül meglévő források ésszerű felhasználásával kívánják javítani a társadalom elégedettségét és az egészségügyi ellátórendszert. Ez fából vaskarika, pénzforrások bevonása nélkül nem javulhat a gyógyítómunka, továbbra is megmaradnak a várólisták. Fontos a prevenció erősítése és az emberi erőforrás megbecsülésének igénye, ám pénz nélkül ezek a feladatok sem oldhatók meg. Amíg a GDP-ből csupán 4,7 százalék jut egészségügyi közfinanszírozásra, nem várható érdemi javulás az ágazatban.”

Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Késik az egyeztetés. „Székely Tamás ismeri a gyógyszerellátás gondjait. Elődjeinek kétéves ámokfutása és a drasztikus forráskivonás miatti válság ellenére el tudta hitetni, képes a bajok orvoslására. De nem tudjuk, mire kapott mandátumot és mire nem. A jogviszony-ellenőrzés patikai díjazására tett javaslatát például a pénzügyminiszter elutasította. Úgy tudtuk, árnyalt értékelést visz a kormány elé a patikaliberalizációról, ám a kormányszóvivő szerint az sikeres volt. Konszenzusos jogalkotást ígért, de a legutóbbi rendeletmódosítást a közlönyből ismertük csak meg. Késik az egyeztetés az árréskorrekcióról, és kérdés, hogy a szükséges törvénymódosításokat az Országgyűlés elé terjesztheti-e. A bizalom hamar elillanhat, ezért gyorsan és sebészi pontossággal kellene lépnie.”