Gyógyszerár változások lesznek tehát április 1-jétől. Miközben drasztikusan, mintegy 40 %-kal nőtt tavaly a lakosság gyógyszerkiadása az előző évihez képest. És ami rosszabb hír: a gyógyszerterhek növekedési tendenciája várhatóan az idén sem áll meg. Nézzük, mennyire drasztikus ez az áremelés?
Műsorvezető: Pataky Enikő
Műsorvezető: Gyógyszerár változások lesznek tehát április 1-jétől. Jó estét kívánok kedves nézőink. Miközben drasztikusan, mintegy 40 %-kal nőtt tavaly a lakosság gyógyszerkiadása az előző évihez képest. És ami rosszabb hír: a gyógyszerterhek növekedési tendenciája várhatóan az idén sem áll meg. Nézzük, mennyire drasztikus ez az áremelés?! Vendégem a gyógyszerészi kamara egyik vezetője, Horváth-Sziklai Attila. Jó estét kívánok.
Horváth-Sziklai Attila: Jó estét kívánok.
Műsorvezető: Köszönöm, hogy eljött. Mi változott, vagy mi fog változni tulajdonképpen? A gyógyszerek ára, vagy a támogatásuk?
Horváth-Sziklai Attila: Most április 1-jétől a gyógyszereknek a támogatási mértéke fog változni. Tehát a gyógyszerár igazából változatlan marad, a térítési díjat fogják megérezni a betegek, hogy nekik majd jóval többet kell fizetni a szerekért a patikában.
Műsorvezető: Kik érintettek a legdrasztikusabban, hogy így kérdezzem, és kik enyhébben?
Horváth-Sziklai Attila: Azt kell mondani, hogy szinte a gyógyszerfogyasztó lakosság teljes köre érintett ebben a módosításban, hiszen ez nagyon sok olyan betegségcsoportot, illetve betegséget érint, ami ma Magyarországon népbetegségnek számít. Ilyen például a magas vérnyomás, bizonyos cukorbetegség, de a magas koleszterinszintet is említhetem.
Műsorvezető: Ha népbetegség, akkor az több százezer ember...
Horváth-Sziklai Attila: Pontosan. Több százezer emberről van szó..
Műsorvezető: ..népbetegségeknek. No, mit jelent ez, hogy a társadalombiztosítás támogatási kulcsát 85 %-ról 80 %-ra csökkentik? Mik tartoznak pontosan ebbe a kategóriába?
Horváth-Sziklai Attila: Ebbe a kategóriába tartoznak épp az előbb felsorolt készítmények, kiegészítve még esetleg a pajzsmirigyre ható készítményekkel, a koleszterincsökkentőkkel, a vérnyomáscsökkentőkkel, a szívre ható készítményekkel, cukorbetegségnek egyes gyógyszereivel. Viszont maga ez a százalékos csökkentés, ugye az, hogy 85 %-ról 80 %-ra csökken a támogatás, ez 5 százalékpontot jelent,de a valóságban a térítési díj emelkedés ennél jóval nagyobb hogyha..
Műsorvezető: Hogyha praktikusan nézzük. Tehát praktikusan mennyivel kell többet fizetni egy idős embernek? Mert azért feltételezem, hogy ezeket általában idős emberek szedik..
Horváth-Sziklai Attila: Egy részüket idős ember szedi, egy részüket sajnos már korábban is, hiszen a metabolikus szindróma egyes tünetei korábban is előfordulnak, kialakulnak. Ha gyakorlati példát akarunk mondani, akkor például 300 forintos vérnyomáscsökkentőért a betegnek április 1-jétől 400 forintot kell majd fizetnie.
Műsorvezető: A legdurvább áremelésre talán az asztmások vagy az allergiások számíthatnak, ez igaz?
Horváth-Sziklai Attila: Igen. Azon túlmenően, hogy van a normatív támogatásnak a csökkentése, amiről az előbb beszéltünk, van egy speciális támogatási kategória csökkentés is. Ahol az új, innovatív gyógyszerekhez, vagy inkább úgy mondom, a modern terápiához eddig kiemelt támogatással járult hozzá a biztosító, hogy ezekhez a gyógyszerekhez a ténylegesen arra rászorulók hozzájuthassanak. Ilyenek voltak vagy ilyenek most is az allergia gyógyszerek, az asztmának egyes gyógyszerei, sőt még a gyomorfekély kezelésére szolgáló, modernnek számítógyógyszerek, amelyeknek a támogatása drasztikusan fog csökkenni április 1-jével.
Műsorvezető: Ami hány százalékot jelent a beteg szemszögéből?
Horváth-Sziklai Attila: A beteg szemszögéből ez másfélszeres-kétszeres terhet jelent. Tehát a térítési díja másfélszer annyi lesz, vagy kétszerese, mint korábban volt.
Műsorvezető: Ugye azt.. Egyébként borzasztó nehéz tájékozódni. Itt a sorok között. Én azt olvasom épp a miniszter úrtól, hogy a lakossági tehernövekedés legfeljebb 100 forint lehet. Miközben ugye éppen az ön által említett gyomorbetegségek kapcsán itt több sajtóhír napvilágot látott, példákat írnak gyógyszerekről, ilyen típusú gyógyszerekről, hogy amiért eddig a beteg 405 forintot fizetett, az majd 1163 forintba fog kerülni. Hát akkor, akkor ki beszél itt félre, vagy mi a helyzet itt?
Horváth-Sziklai Attila: Pontosan. A magyar gyógyszerár-támogatási rendszer azért elég bonyolult, nagyon sokfajta támogatási jogcím, illetve támogatási kulcs van, talán ezek ebből is erednek. Illetve abból, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara is megkapta véleményezésre ezt a jogszabályt, elég rövid idő állt erre rendelkezésre, valamint igazából még mindig nem jelent meg az a rendelet, valamint az április 1-jétől érvényes gyógyszertörzs, amiből ténylegesen tudnánk, hogy tizenegykét nap elteltével mik lesznek a változások valójában.
Műsorvezető: Azt tudjuk, hogy gyógyszert érintenek az árváltozások?
Horváth-Sziklai Attila: Nagyságrendileg tudjuk megbecsülni. Ez a magyar támogatott gyógyszerek körülbelül 10 %-át teszi ki, ami durván 500-ra tehető.
Műsorvezető: Most ugye, ha azt nézzük, hogy a tárca állítólag, mert ezek is csak feltételezések, 15 milliárdot szeretne megspórolni ezen, ha ez áll a mérleg egyik serpenyőjében, akkor mi áll a mérleg másik serpenyőjében?
Horváth-Sziklai Attila: A másik serpenyőben ebben az esetben az áll, hogy ha feltételezzük, hogy a lakosságnak ezekre a gyógyszerekre továbbra is szükségük van, valamilyen módon nekik ezekhez hozzá kell jutniuk. Tehát az, amit az OEP-en keresztül kivonnak ebből a rendszerből és a térítési díjhoz támogatásként nem adják oda, ezt a lakosságnak kell majd megfinanszíroznia az év hátralévő részében, illetve a továbbiakban. Tehát ez már előrevetíti azt, hogy jelentős lakossági tehernövekedés lesz akkor, hogyha ugyanazon a terápián marad meg a beteg.
Műsorvezető: Csak kérdés, hogy ki fogják-e bírni ezt a terhet a betegek?
Horváth-Sziklai Attila: Hát igen, de milyen lehetősége van akkor a betegnek, ha valamin akar ő is spórolni, vagy azt választja, hogy az adott gyógyszerét, amit idáig használt, azt nem veszi be, nem használja. Vélhetően majd a háziorvosi alapellátás számára lesz nagyobb teher a nem megfelelően gondozott, illetve nem kellően terápiához hű betegeknek az újbóli ellátása, amikor később valamilyen probléma vagy szövődmény jelentkezik, hiszen éppen a magas vérnyomásnál különösen fontos az, hogy ezeket a gyógyszereket, függetlenül attól, hogy van-e tünete vagy nincsen a betegnek, minden nap beszedje, akkor is, hogyha érzi és akkor is, hogyha nem érzi, hogy erre a gyógyszerre ténylegesen szüksége van-e, vagy nem, nap mint nap.
Műsorvezető: Hát vagy nem kérheti a gyógyszerésztől az olcsóbb változatot?
Horváth-Sziklai Attila: természetesen kérheti a gyógyszerésztől az olcsóbb változatot, bár ebben az esetben is ezek a készítmények, amik idáig olcsóbak voltak, ezek is valószínűleg drágábban érhetők majd el, tehát ahhoz az árszinthez képest, amiért most vásárolta meg a gyógyszerét, biztosan többet kell majd fizetni.
Műsorvezető: tehát az olcsóbb is drágább lesz
Horváth-Sziklai Attila:
az olcsóbb is drágább lesz.
Műsorvezető: Ez egy borzasztó rövid átállás, hát április elsejéig pár nap van, lehet, hogy buta kérdés, de ez nem okozhat zavart az ellátásban?
Horváth-Sziklai Attila: Előfordulhat, hogy keletkeznek ilyen zavarok, hiszen élénken él még bennünk a két éve történt drasztikus támogatáspolitikai változás, ahol abban az évben kb. kétmilliárd forintnyi gyógyszer volt, amit a gyógyszertáraknak veszteségként el kellett könyvelniük. Másik részről pedig maguk a gyártók sem tudnak arra felkészülni, hogy ha valamelyik termékről elterelődik a forgalom, kiszámíthatatlan, hogy április elseje után az orvosok, de hát a betegek saját maguk is a más, számukra meg nem fizethető termékek, gyógyszer helyett melyik készítményt fogják ténylegesen választani.
Műsorvezető: Mikor olvasták ezt az anyagot, amikor véleményezésre megkapta a kamara ezt az anyagot, mit éreztek vagy mit olvastak ki a sorok között? Tehát hogyan történtek itt ezeknek a gyógyszereknek a kiválasztása, mi alapján választották ki, hogy na, ennek az árát támogatjuk, na, ennek az árát csökkentjük, ennyivel és ennyivel. Láttak ebben koncepciót?
Horváth-Sziklai Attila: A koncepció egy része már a korábban, két évvel ezelőtti támogatáspolitikai változásoknak megfelelően, amikor a támogatási kulcsokat csökkentették, a 90-et 85-re, ennek a 85% kulcsnak a tovább csökkentése zajlik most 80%-ra, ami azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek, ugye, két év leforgás alatt kétszeresére emelkedtek a lakosság számára, térítési díjon számolva.
Műsorvezető: És hogy, fűnyíróelv szerűen lettek kiválasztva, vagy koncepció alapján, még egyszer visszatérek erre, mert
Horváth-Sziklai Attila:
a normatív kategóriában, mivel hogy egy egységes csoportról van szó, itt minden olyan gyógyszerről, amit korábban tételesen felsoroltunk, az a 85-ről 80-ra fog csökkenteni, amelyben mondhatjuk, hogy a fűnyíró elv érvényesült, hiszen, hogy ebbe a csoportba mik tartoznak bele, itt ezen belül nincsen differenciálás, a többi gyógyszer esetén, amelyekre a kiemelt támogatást vonják meg, mint pl. az allergia gyógyszerek, illetve a gyomorfekély kezelésére szolgáló gyógyszerek, itt valószínűsíthetően a kassza betarthatósága volt az egyik fő szempont.
Műsorvezető: Hogy a beteg mit tehet vagy mit nem, az ebben a pillanatban csak a beteget érintő kérdés. Olvastam egy érdekes felmérést egy gyógyszerpiaci elemzőtől, hogy Magyarországon a népesség életkora 4-4,5%-os gyógyszerfogyasztás-növekedést okoz, tehát szerintük egyáltalán nem lehet visszafogni hosszú távon sem, vagy rövid távon sem a gyógyszerfogyasztást, magyarán, ebben nincsenek tartalékok.
Horváth-Sziklai Attila: Ebben nincsenek tartalékok, vélhetően maga ez a támogatásvolumen-csökkenés nem igazából célozza a gyógyszerfogyasztásnak a visszaszorítását, hiszen deklaráltan sem ez a célja ennek, és mivel öregedő társadalomban élünk, teljesen nyilvánvaló, hogy a gyógyszerfogyasztás várhatóan hosszú távon is növekedni fog.
Műsorvezető: Hát nem tudom akkor, amikor Ön hallotta miniszter úrtól, Székely Tamástól, nem hallotta, azt mondta, túl nagy a hazai gyógyszerfogyasztás, akkor én ebből azt olvasom ki, hogy hosszú távon csökkenteni szeretnék a gyógyszerfogyasztást.
Horváth-Sziklai Attila: Biztos, hogy vannak olyan területek a magyar egészségügyben, ahol, ugye a magyar egészségügyben eleve vannak részek, ahol a hiány és a pazarlás párhuzamosan is jelen van, biztos vannak olyan területek, ahol racionalizálható a gyógyszerfogyasztás, de itt, éppen az előző tanulmányra is hivatkozva, egy öregedő van,m biztos, hogy ennek a rétegnek jóval több gyógyszere van, illetve lesz szüksége a továbbiakban is.
Műsorvezető: És azt önök tudják, hogy melyik területen folyik pazarlás, mely betegségcsoportokban fogyasztunk túl sok gyógyszert, pazarló módon?
Horváth-Sziklai Attila: Hogy mely betegségekben fogyasztunk túl sok gyógyszert, az talán maguktól a betegektől is függ, hogy mennyire terápiahűek, mennyire követik azokat az előírásokat, amelyeket az adott orvosok mondanak, illetve egy időben párhuzamosan felkeresnek-e több orvost, vagy nem, ennek a kiszűrésére, vagy ebben való segítségnyújtásra pl. a gyógyszertárak megfelelő fórum lehet, ahol ezek a beérkező receptek összefutnak, és ebben tudjuk támogatni a
Műsorvezető:
arra voltunk kíváncsiak, hogy mi alapján mondja pl. a miniszter úr azt, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk, és mi alapján volt egy félmondata az előbb önnek, hogy egyszerre van jelen a gyógyszerfogyasztásban a pazarlás is, meg a hiány is.
Horváth-Sziklai Attila: Maga, ugye, az Európai Unióban 27 ország mellett nem hinném azt, hogy a magyar gyógyszerfogyasztás valamilyen szélső értéket venne fel.
Műsorvezető: No, hát nem lettünk nyugodtabbak ebben a történetben, utolsó kérdésem, hogy akkor ebben a pillanatban mi biztos?
Horváth-Sziklai Attila: Ebben a pillanatban az biztos, hogy április elsejétől változás lesz, nagy mértékű lakossági tehernövekedéssel, tehát április elseje után biztos, hogy a megszokott gyógyszerekért a betegeknek jóval többet kell fizetniük.
Műsorvezető: nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást.
Horváth-Sziklai Attila: Köszönöm én is a meghívást.
