Magyar Hírlap 2010. március 20.
Válságpirula a leendő kormánytól
Az eddigi neoliberális piaci szemlélet a szakembereket eladóvá, a patikát gyógyszerbolttá, a betegellátást pedig üzletté változtatta
Niczky Emőke
Ideje lenne visszatérni a gyógyszertári betegellátás korábbi szemléletéhez - vallja a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). Ehhez azonban politikai akaratra és megfelelő jogszabályokra van szüksége a szakmának, mert az utóbbi évek neoliberális kormányzati szemlélete nemcsak a gyógyszerészek érdekeit sértette, hanem veszélyeztette a biztonságos patikai ellátást is.
A betegek biztonsága érdekében fel kell mérni a valódi szükségleteket, hogy ne a vak piaci versengés döntsön arról, hol létesül vagy zár be patika.
A 2006-os patikaliberalizációs törvénynek köszönhetően mára négyszázzal gyarapodott a gyógyszertárak száma. Ez önmagában örvendetes lenne, ha a liberalizáció paradox módon nem okozott volna óriási különbségeket a vidéki és a nagyvárosi betegellátás között. A jellemzően láncokban nyíló gyógyszertárak egyrészt magukba olvasztották a kisebb patikákat, másrészt versenyelőnyüknél fogva lehetetlen helyzetbe hozták főként a kistelepülési, hagyományosan családi vállalkozásokat.
Utóbbiak sorra mentek-mennek tönkre, éppen azokon a helyeken - például Borsodban, Szabolcsban, Baranyában -, ahol történetesen a legrosszabb az emberek egészségi állapota a felmérések szerint. Egyebek mellett ezt állapították meg azon a minapi találkozón, amelyen a gyógyszerészek köztestülete átadta "kívánságlistáját" Soltész Miklósnak, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetvezetőjének.
A "Mit kíván a magyar gyógyszerész?" elnevezésű, a gyógyszerészek februári gyűlésének alapján megfogalmazott dokumentum néhány alapvető kérdésre fókuszál: a gyógyszertári betegellátásért a politika is felelősséggel tartozik, ami azért fontos, mert az említett jogszabály felelőtlen életbe léptetése ellen az első perctől tiltakozott - és életben tartása ellen azóta is ezt teszi - az ellenzék és a gyógyszerészi kamara, de aggodalmaikra Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter csak legyintett.
A 2006 óta regnáló kormányok szakpolitikájának kritikájában működőképes hatóságok létrehozásának, megfelelő jogi háttér kialakításának az igénye is fölmerül. A betegek biztonsága érdekében föl kell mérni a valódi szükségleteket, hogy ne a vak piaci versengés döntsön arról, hol létesül vagy zár be egy-egy patika. (Ez az elképzelés egyébként megegyezik a mára ugyancsak kaotikussá vált orvosi ellátás ésszerű újraszervezésének igényével, ami a vidék tisztességes ellátását is garantálná.) A gyógyszerészek rendeznék a szakmai kompetenciákat is - utalt Hankó Zoltán kamarai alelnök februári gyűlésükre -, mert a jogszabályváltozással a patikák szakmai működtetése ugyancsak a pénzügyi befektetők kezébe csúszott át. A patikába betérő betegek ezért főképp nem gyógyszerészekkel, hanem szakasszisztensekkel találkoznak, akik bármennyire is fölkészültek, nem helyettesíthetik az egyetemi végzettségű szakembereket olyan területeken, mint amilyen például a gondozás, a beteg gyógyszerszedési együttműködésének kialakítása vagy az orvosságok sokszor káros együtthatásának kiküszöbölése.
Ezek mind olyan szolgáltatások, amelyek javítanak a megromlott egészségi állapoton, de az eddigi piaci szemlélet a szakembereket eladóvá, a patikát gyógyszerbolttá, a betegellátást pedig üzletté tette. Nehezíti a betegellátást az is, hogy az egyetemek a szükségesnél kevesebb gyógyszerészt képeznek. Mivel tavaly mindössze kétszáz hallgató végzett, s közülük többen gyógyszergyártóknál, illetve külföldön helyezkedtek el, a többiek nem tudják ellensúlyozni az idősebb generáció természetes lemorzsolódását. Mindezeket tetézi a kötelező kamarai tagság ugyancsak Molnár Lajos nevéhez fűződő eltörlése, amely azóta nehezíti az etikai ítélkezést, tovább gyengítve a gyógyszerészek szakmai illetékességét, közvetve pedig a betegek biztonságát. Az MGYK azt reméli, hogy a gyógyszerellátás újraszabályozásával konszenzus teremthető a betegek, a politika és a szakma érdekei között, és lezárulhat az a válságos korszak, amikor a szereplők egymás kárára akarták a saját érdekeiket érvényesíteni.
"Mivel az alapelvekben nézetazonosság van a Fidesz-KDNP szakpolitikája és a gyógyszerészkamara elképzelései között, hiszek abban, hogy ez a közös érdek a gyakorlatban is megjelenik majd" - mondta Hankó Zoltán.
