A Napi Gazdaság március 30-án „Kirobban a patikaháború” címmel ismerteti a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének az (GYNSZ) állásfoglalását, melyben a gyógyszertárakkal kapcsolatos korlátozások ellen tiltakoznak. A cikk szerint a nagykereskedők aggodalmát nyilvánvalóan az váltotta ki, hogy a Fidesz egészségügyi programjában meglehetősen egyértelművé tette: kormányra kerülése esetén a patikák csak gyógyszerészek többségi tulajdonában működhetnének majd. Ezzel tulajdonképpen felszámolnák a 2007-es liberalizációt.

Az írás beszámol arról, hogy a szakma szinte az első pillanattól kezdve támadta a liberalizációt. Ez a küzdelem határozottan felerősödött, amikor az Európai Bíróság úgy döntött: a gyógyszertárak tulajdon- és üzemeltetési joga is fenntartható kizárólag a patikusok számára. A GYNSZ ugyanakkor ellenzi, hogy gyógyszerellátás terén korlátozzák a tulajdonosi kört, szűkítsék a vállalkozási formákat vagy akár a szakmai érdekképviseleteket ruházzák fel patika alapításával vagy működtetésével kapcsolatos jogosítványokkal. Támogatnák ugyanakkor, hogy az új patikák alapításához minimum 30 millió forintos tőkerészt írjanak elő (most semmilyen kikötés nincs).

A Gyógyszer-nagykereskedők elnökségének állásfoglalása kapcsán az MSZP is szükségesnek tartotta, hogy megszólaljon. Budai Bernadett szóvivő április 31-én egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Fidesz "elvenne" négyszáz patikát az emberektől. Az MSZP szerint, ha megvalósul a Fidesz egészségügyi programjának gyógyszertárakat érintő fejezete, akkor körülbelül négyszáz patikával lesz kevesebb Magyarországon. A politikus szerint a Fidesz programja egyértelművé teszi, hogy ha a párt hatalomra kerül, akkor csak gyógyszerészi többségi tulajdonban működhetnek majd a patikák. A Fidesz éppen azt az intézkedéscsomagot akarja szétverni, amelynek révén új szereplők léphetnek a piacra tulajdonosként, és megvétózza azt is, hogy olyan helyen is nyílhatnak gyógyszertárak, ahol eddig nem volt elérhető ez a szolgáltatás. Budai Bernadett úgy vélte, az ellenzéki párt ezzel az intézkedéscsomaggal "akarja kifizetni hűséges támogatóját, a Magyar Gyógyszerészi Kamarát, amely rendszeresen hűségesküt tesz a Fidesz mellett".

A Népszabadság április 6-án „Patikaháború, kormányváltás előtt” című anyagában azt írja, hogy egymásnak adják az egészségügyi szakmai szervezetek a kilincset a Fidesznél, hogy a maguk számára kedvező szabályokat járjanak ki. „Ám mindeddig csak a gyógyszerpiaci szabályok módosítására törekvők robbantottak ki belső piaci háborút. A Magyar Gyógyszerész Kamara újraosztaná a piacot és a gyógyszerészekre szűkítené a tulajdonosi kört. Most a gyógyszertárak negyedét üzemeltetik a gyártók és a nagykereskedők, így e szegmens tulajdonjogát osztaná újra a kamara - bár még nem tudni, miként. A nagykereskedők viszont már tiltakoznak” – áll a cikkben.

A szaktárca adatai szerint 2007 januárja óta 504 új gyógyszertár nyílt, több mint kétszáz zárt be, ebből 153 kisebb településen. A patikaműködtetésre jutó közfinanszírozás összege - körülbelül 4 0 milliárd forint - ugyanis nem változott. A kamara rendre azzal érvelt, hogy a jogalkotó szándékát nem igazolta a gyakorlat, hiszen kisebb falvak gyógyszertár nélkül maradtak, és a megmaradók is egyre inkább eladósodtak.

A KSH szerint a gyógyszertárak 2008-ra már 13 milliárdos adósságot halmoztak fel, és több mint 600 patikavállalkozás volt veszteséges. A kamarai érveket a tavaly májusi európai bírósági ítélet is erősítette: a gyógyszertárak tulajdon- és üzemeltetési joga fenntartható kizárólag a gyógyszerészek számára. A patikusok azt kérték, ennek megfelelően módosítsák a gyógyszertörvényt. A jogszabályjavaslat ugyan a parlament elé került, ám végül a végszavazásnál a kamarai érdekvédők által oly kívánatosnak tartott passzusok kikerültek a törvényből. Ismét megpróbálják: 12 pontban szedték össze azokat az ügyeket, amelyek orvoslását a jogalkotóktól várják. A Fidesz egészségpolitikusaihoz eljuttatott dokumentumban felelős minisztériumot, egyértelmű szabályozást, a patikaláncok korlátozását, a patikaliberalizáció leállítását is követelik.

A kamara erőteljes politikai lobbizásának hatására a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége is akcióba lendült. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a piac bármely szereplőjének bárki is korlátozza a tulajdonosi jogkörét. Azt sem szeretnék, ha a kamara jogosítványokhoz jutna a gyógyszertárak alapítására és működtetésére, fogalmaz a Népszabadság. A szövetség szóvivője, Hollauer Tibor szerint a kezdeti patikaalapítási láz mára alábbhagyott, a gyógyszertárak száma stabilizálódott, most körülbelül 2400 helyen lehet orvosságot kiváltani. A kamara ezt soknak tartja, kalkulációk szerint 1800 gyógyszertár elég, ennyit egzisztenciavállalkozásként megérné működtetni. Ez pedig a most üzemelő gyógyszertárak számát éppen annyival csökkentené, amennyit a gyógyszercégek, vagy nagykereskedők működtetnek.

A Népszava április 7-én „Patikavita homályos programtervek nyomán - Keserű pirulát nyomna le a gyógyszer-nagykereskedők torkán a legnagyobb ellenzéki párt” címmel készített összeállítást. „Tiltakoznak a gyógyszer-nagykereskedők a Fidesz által tervezett patikaügyi korlátozások miatt. A kormányzásra készülő párt ugyanis - feltehetően a gyógyszerész-társadalommal ápolt jó kapcsolata miatt - a patikaalapítás liberalizációjának újragondolását és a többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-működtetés visszaállítását ígéri - programjában is. Szakemberek szerint azonban egy ilyen lépéssel korlátoznák a szabad piaci versengést” – írja a lap.

A Népszava szerint a Fidesz egészségügyi programja érdekharcot robbantott ki azzal, hogy egyértelművé tette: kormányra kerülésük esetén a patikák csak gyógyszerészek többségi tulajdonában működhetnének majd. A lap idézi, hogy a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége szerint a patikaalapítást könnyítő törvény elvetésével korlátoznák a piaci versengést, és így gyógyszer-monopóliumok jöhetnének létre. A GYNSZ ellenzi, hogy a gyógyszerellátás terén korlátozzák a tulajdonosi kört, szűkítsék a vállalkozási formákat, vagy akár a szakmai érdekképviseleteket ruházzák fel patikaalapítási vagy - működtetési jogosítványokkal.

A Népszava cikkében megszólal Kökény Mihály MSZP-s képviselő, az országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, aki szerint „Abszolút érthető a gyógyszer-nagykereskedők tiltakozása”. Szerinte „nem fenntartható álláspont, hogy kizárólag csak a gyógyszerészi megélhetést vesszük figyelembe, elfeledkezvén az emberek gyógyszerelérési lehetőségéről”. Kökény „határozott csúsztatásnak” nevezte, hogy az Európai Bíróság döntésére hivatkozva jelentik ki: „a gyógyszertárak tulajdon- és üzemeltetési joga fenntartható kell, legyen kizárólag a patikusok számára”. Kökény felhívta a figyelmet: ennek csak lehetősége mellett döntött a testület. „Nem lenne szabad visszalépni, csak azért, hogy a néhány százfős gyógyszerészt társadalmat megnyerjék maguknak.” A cikk egyébként megismétli a Népszabadságban egy nappal ezelőtt Hollauer Tibor GYNK szóvivőre hivatkozással megjelentetett állítást, miszerint „A kamara soknak tartja a jelenleg működő 2400 patikát, ezek számát 1800-ra szűkítenék – éppen annyival kevesebbre, mint ahány a nagykereskedők tulajdonában van.”

Jogos lehet a kérdés, hogy mindezen, csúsztatásokkal és valótlan állításokkal terhelt kampányra eddig miért nem reagált a Kamara? A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és a Kamara között tavaly ősszel kezdődtek tárgyalások a két ágazat közötti problémák feloldására. A legutóbbi megbeszélésre március 30-án került sor, ahol megállapodás született arról, hogy a tárgyalások befejezéséig mindkét fél kerüli a sajtónyilvánosságot. A Kamara ehhez a megállapodáshoz mindvégig tartotta magát! Azonban a Népszava cikkének megjelenését követően, április 8-án a Kamara belső információs rendszerén keresztül valamennyi kamarai tagnak eljuttattuk a Kamara elnökének állásfoglalását.