Hasonlóan a korábbi miniszimpóziumokhoz a mostaniak is azt a célt szolgálták, hogy az adott terület jellemzőit és problémáit csokorba gyűjtve az elkövetkező időszak kamarai tevékenységéhez segítséget nyújtsanak. A vitaindítókat követően diszkussziók voltak, melyek végén a felvetett problémák és megoldások összegzésére is sor került. A miniszimpóziumok moderátorai dr. Hankó Zoltán alelnök és dr. Horváth-Sziklai Attila országos ügyviteli vezető voltak.
Miniszimpózium a kamara feladatairól és szervezetéről
A folyamatban lévő politikai változásokhoz kapcsolódóan újraértékelésre kerülhet a hivatásrendi kamarák közhatalmi státusza valamint jog- és feladatköre. Ez különösen érintheti a három egészségügyi szakmai kamarát, melyek köztestületi jogosítványait néhány évvel ezelőtt jogszabállyal üresítették ki. A remélt változásokhoz kapcsolódóan indokolt volt áttekinteni a kamara korábbi és jelenlegi státuszát, szervezeti struktúráját, jellemzőit, lehetséges feladatait és célkitűzéseit. Mivel valamennyi gyógyszerész szakmai tevékenységét és egzisztenciális lehetőségeit jelentősen befolyásolhatják a remélt változások, indokolt volt, hogy az ezekkel kapcsolatos kérdéseket nyilvános kamarai fórumon vitassuk meg a kamara országos és megyei vezetőinek, valamint tagságának közreműködésével és bevonásával.
A miniszimpózium előkészítéseként a megyei szervezetekkel együttműködésben került sor a jelenlegi helyzet felmérésére és az elképzelések összegzésére, melyeket a vitaindítókba az előadók beépítettek.
Elsőként dr. Hankó Zoltán alelnök Hivatásrendi kamarák a demokratikus jogrendben c. vitaindítója hangzott el. Röviden ismertette a hivatásrendek és a köztestületek jellemzőit és igazolta, hogy a hivatásrendi köztestületek a demokratikus jogrend részét képezik. Taxatíve összevetette a kamara korábbi és jelenlegi jogosítványait, bemutatva, hogy a jelenlegi jogszabály miként üresítette ki a kamara köztestületi jellegét. Bemutatta a kamara főbb céljait és az ehhez szükséges szervezeti struktúra, valamint szabályozás főbb elemeit. A köztestületi kamara híd az államhatalom és a szakma között. Érdekvédelmi, önkormányzati és közhatalmi funkcióit ennek figyelembe vételével kell ellátnia.
Dr. Horváth-Sziklai Attila országos ügyviteli vezető: A kamarák igazgatási feladatai c. vitaindítójában sorra vette a kamara korábbi, jelenlegi és lehetséges igazgatási feladatait (pl. működési nyilvántartás, árak kihirdetésében való részvétel, továbbképzés szervezésében való részvétel). Párhuzamot vont a hivatásrendi kamarák és az önkormányzatok feladatai között. Véleménye szerint a kamara érdekvédelmi és hivatali tevékenysége külön is értelmezhető; ez utóbbi közigazgatási jellegű döntéseket hoz, melyben a kiszámíthatóságnak, gyorsaságnak és a transzparenciának jelentős szerep jut. Javaslatot tett a köztestületi kamarák törvényeinek áttekintésére az ellátandó feladatok vonatkozásában is.
Magyarné dr. Pintér Gabriella (elnök, Pest Megyei Szervezet) és dr. Brezanóczy Ferenc (alelnök, Pest Megyei Szervezet): A kamara szervezetépítésében szerzett tapasztalatok. Milyen szervezetépítő tevékenység vár a megyei szervezetekre? c. vitaindítójukban bemutatták, hogy a kamara Pest megyei szervezettségi adatai jóval az országos átlag fölöttiek. Ennek elsődleges magyarázatát a jól megszervezett kapcsolattartásban, a közérdekű információk gyors eljuttatásában, a tudatos közösségépítő akciókban és az utánpótlás tudatos nevelésében látják. Ehhez jó értelemben vett atyáskodásra, professzionálisan működő hivatalra, az országos szervekkel való folyamatos kapcsolattartásra és a szakmai szempontok elsődlegességének érvényre juttatására van szükség.
Dr. Újházi László (elnök, Hajdú-Bihar Megyei Szervezet): A megyei szervezetek közhatalmi jogosítványainak alakulása. Milyen közhatalmi jogosítványok telepítése indokolt a megyei szervezetekhez? c. vitaindítójában a megyei hivatalok működtetésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A tagságot megyei szinten kell nyilvántartani és etikai ügyekben is az elsődlegességet a megyei szervezetnek kell biztosítani. Indokolt a továbbképzések szervezésében való részvétel. Fontos a megyei önkormányzatok egészségügyi bizottságával a jó kapcsolat és a patikalétesítéssel és működtetéssel (pl. szolgálati rend) kapcsolatos kérdésekben is megkerülhetetlen a megyei szervezet.
Kerekesné dr. Vörös Erzsébet (elnök, Nógrád Megyei Szervezet): A megyei szervezetek érdekvédelmi tevékenységéről. Milyen feladataink vannak és milyen feladatokra lehet számítani a jövőben? c. vitaindítójában konkrét példákon mutatta be, hogy a gyógyszertári marketinggel kapcsolatos anomáliák (pl. házhozszállítás, receptirányítás, kedvezményrendszer, szabálytalan gyógyszertár-működtetés, személyi joggal való visszaélés) rendezése érdekében a Nógrád Megyei Szervezet milyen lépéseket tett. Kifejtette, hogy a helyi anomáliák feltárásában és a szükséges lépések kezdeményezésében a megyei szervezet feladatát hatékonyan senki nem tudja átvenni.
A vitára csak rövid idő maradt. Dr. Hetényi László ismertette a Budapesti Szervezet tevékenységét, különös tekintettel arra, hogy a fővárosban a gyógyszerészek összetétele sajátos (pl. ipari és minőségbiztosító gyógyszerészek, illetve az államigazgatásban vagy a kórházakban dolgozók nagyobb aránya). Dr. Horváth Tamás összegzésként elmondta, hogy a kamarának szemléletében figyelembe kell venni a társadalmi folyamatokat, szem előtt kell tartani a betegérdekeket és olyan módon kell megfogalmazni az igényeket, hogy azok társadalmi támogatást nyerjenek. A kamarának szervezetében is meg kell újulni, hogy készen álljon az eljövendő változásokra.
Miniszimpózium az asszisztensképzésről
A liberalizáció részeként jelentősen megváltoztak a gyógyszerészi és a (szak)asszisztensi kompetenciák, változott az asszisztensek oktatási rendszere és a képzési struktúra. A változások értékelése vegyes és számos anomália is a felszínre került. Emiatt az MGYK több ízben kezdeményezte a hatályos jogszabályi háttér korrekcióját és az anomáliák miatt ombudsmani vizsgálat is indult. Érdemi eredmény egyik kezdeményezésből sem származott. Emiatt indokolt a képzés jelenlegi rendszerének áttekintése és a kompetenciaterületek vizsgálata. Ezt a célt szolgálta a május 28-i második miniszimpózium az asszisztensképzésről.
Elsőként Vizvári László (főigazgató, ETI): Kompetenciák az egészségügyben c. előadása hangzott el, melyben keresetlen őszinteséggel számolt be az asszisztens-képzés jelenlegi szabályozásáról és gyakorlatáról. Az asszisztens-képzés hasonlóan a többi OKJ-s képzéshez moduláris szerkezetű és kompetencia-alapú, azonban kognitív szempontból problémákat vet fel. Mivel az oktatási programok csak ajánlottak, az egyes képzőhelyeken óriási eltérések tapasztalhatók. Ma integrált szakképzési központokban, szakképző intézetekben, egyetemeken és felnőtt képzési vállalkozásoknál is folyik képzés, ahol a személyi és a tárgyi feltételek nem egységesek. A korábbi gyakorlattal szemben idén a vizsgáztatás joga is liberalizált lett. Ahhoz, hogy a képzés egységessége és színvonala garantált legyen, jelentős változásokra van szükség.
Dr. Csóka Ildikó (intézetigazgató docens, SZTE): A gyógyszertári asszisztensképzés jelenéről és jövőjéről c. vitaindítójában ismertette a jelenleg hatályos jogszabályokat. Külön kiemelte, hogy jelenleg nem szükséges a képzőhelyeknek tanlabort működtetni és hiányzik a képzőhelyek szakmai akkreditációja. Súlyos problémát jelent, hogy a szabályozás a minimum óraszám helyett óraszám-maximumot határoz csak meg. Fontos az elvárt kompetenciák tisztázása. Ez alapján rögzíthetők a képzés tartalmi elemei. Ezt követheti a gyógyszertári személyi feltételek tisztázása, s mindezekre HR stratégia építhető.
Dr. Horváth-Sziklai Attila (országos ügyviteli vezető, MGYK): Az asszisztensképzés egy vizsgaelnök szemszögéből címmel vizsgaelnöki tapasztalatait ismertette. Különösen fontos üzenete volt az előadásnak, hogy hasonlóan a gyógyszergyártás minőségi előírásaihoz az asszisztensképzés során is mindvégig garantálni kellene a minőséget.
Ezt követően élénk vita alakult ki, melyben részt vettek az asszisztensi szervezetek meghívott képviselői is (Füleki Mariann és Böjtös Zsuzsanna), akik szintén az anomáliák rendezése érdekében szóltak és felajánlották együttműködésüket.
Összegzésként elhangzott, hogy az asszisztens-képzés feltételeiben is érvényesíteni kell az állami felelősséget. Ez jelentős szabályozás-korrekciót igényel, melyet a kamara az ETI-vel és az asszisztens-szervezetekkel közösen kezdeményez. Addig is indokolt lenne a képzőhelyek minősítése a szakmai szervezetek részéről, és foglalkozni kell a gyorstalpaló iskolákban végzett asszisztensek biztonságos foglalkoztatásának problémájával is.
Mindkét miniszimpózium hasznos volt és mindkét területen hozzájárulhat a rendezéshez.
(hankó)
