Hír TV - Rájátszás
2010.07.06., 20: 32
Műsorvezető: Szabó Anett
Mv.: Megszaporodott az ÁNTSZ-hez benyújtott patikaalapítási kérelmek száma, amióta az egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy átmenetileg korlátozzák a gyógyszertárnyitást. A patikusok szerint az augusztustól hatályba lépő moratórium nem ér semmit.
R.: Négy éve vár az ország arra, hogy eltöröljék az MSZP-SZDSZ kormány ember- és betegellenes egészségügyi törvényeit - véli a Fidesz. A törvények módosítása során első a patikaliberalizációs törvény, amely ellen annakidején hiába tiltakozott a szakma és a lakosság - mondta Heinz Tamás. A fideszes politikus úgy látja, a patikaliberalizációval a gazdasági szereplők érdeke lett a fontos, nem pedig a betegek gyógyulása. A kormány pénteken nyújtotta be azt a javaslatot, amely többek között rendelkezik az átmeneti gyógyszertár-létesítési moratóriumról is. Ennek lényege, hogy 2011. január 1-jéig gyógyszertár létesítését csak olyan településen engedélyeznék, ahol nem működik patika.
Mv.: A Rájátszás stúdiójában Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamra elnöke. Jó estét kívánok, üdvözlöm.
Horváth Tamás: Jó estét kívánok.
Mv.: A patikusok szerint valójában nem történik más, mint hogy az eredetileg tervezettnél korábban nyitják meg az új patikákat. Valóban erről van szó?
Horváth Tamás: Hát úgy tűnik, hogy valóban, akik tervezték, hogy a közeljövőben gyógyszertárat létesítenek, azok itt ennek az intézkedésnek a hírére ezt a szándékukat előbbre hozták és kvázi helyfoglalási jelleggel számos, elég nagyszámú patikalétesítési bejelentést tettek.
Mv.: Mekkora az a nagy szám?
Horváth Tamás: Hát most már közel 100. Tehát az elmúlt egy hónapban.
Mv.: Egy hónap alatt. Mondjuk, éves szinten ez hogy szokott eddig kinézni?
Horváth Tamás: Hát az elmúlt három évben azt lehet mondani, hogy körülbelül 150 gyógyszertár nyílt, tehát három év alatt.
Mv.: Hát akkor óriási.
Horváth Tamás: Hát, és ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a bejelentés előtt is volt bent mondjuk 100 fölötti igény, tehát hogy úgy mondjam, futó ügy...
Mv.: Hát akkor a duplája.
Horváth Tamás: Akkor a duplája van jelenleg. Tehát erre megoldást kell találni mindenképpen.
Mv.: Egyébként van-e különbség e között a 100 kérelem között, ami úgy egyébként a bejelentés előtt érkezett meg a között, ami a bejelentés utáni egy hónapban? Konkrétan oda akarok kilyukadni, hogy ezek lennének azok a bizonyos trükkös kérelmek, amikből ez-az hiányzik, aztán majd utólag módosítunk, csak a kérelem már legyen bent? Vagy ezt hogy értelmezzük? A trükközést.
Horváth Tamás: Hát igen. A hírek arról szólnak, a kollegáink azt jelzik, hogy tudomásuk szerint olyan beadványok is keletkeznek, amik valóban hát nem sokkal többek egy A4-es papírnál, hiszen az az objektum, ahol ott megjelenik a gyógyszertár helyét, az gyakorlatilag még egy helyrajzi szám vagy egy építési engedéllyel talán rendelkező épületet jelöl meg. Ami abnormális, hiszen megvan ennek a jogi szabályozása, elég szigorú, hogy hogy lehet gyógyszertárat létesíteni. És én gondolom, biztos vagyok benne, hogy ennek megfelelően fogják ezeket az ügyeket mérlegelni.
Mv.: S mi abban a jelenleg hatályos törvény? Mondjuk a Fidesz azt mondja,hogy a jelenlegi rendszer versenypiaci szempontú. Ezt így látják a gyógyszerészek is?
Horváth Tamás: Ez így van. Valóban. Hát ugye a patikaliberalizációnak emlegetett folyamatnál kétségtelen, hogy egy szabadpiaci szabályozásra tértek át a 2006-ot megelőző időszakhoz képest, ami fogjuk föl vagy mondjuk inkább úgy, hogy ez egy szabályozott piac volt. Az elmúlt időszak mindenképpen megmutatta, hogy ez egy tévút. Hiszen ez az ellátórendszer az egyensúlyát vesztette. Vannak olyan helyek, ahol egy nagyon pörgő, nagyon nagy forgalmú, a forgalmat magához szívó gyógyszertári környezet működik, viszont az ország nagyobb részén, a vidéken, gyakorlatilag éppen hogy működő patikák vannak.
Mv.: De miért? Mert ugye, amikor versenyhelyzetről beszélünk, akkor elvben beszélhetnénk arról is, hogy ez jól működik. Hiszen magasabb színvonalú ellátást biztosíthatna éppen a versenyhelyzet, gyorsabb kiszolgálást. Miért az ellenkezője valósul meg mégis? És miért a betegek isszák meg ennek a levét? Ha egyáltalán megerősíti, azt hogy bizony a beteg issza meg a levét.
Horváth Tamás: Hát nézze, ez egy egészségügyi ellátórendszernek a része. Ebben az értelemben nem kereskedelem. Tehát, ha valaki mondjuk egy 2500 vagy 3000 lakosú településen és mondjuk egy megyeszékhelytől vagy mondjuk egy nagyobb, 50000-es várostól 15 kilométerre van ez a település, akkor ő azért komoly bajban van. Szemben azokkal az emberekkel, akik ezekben a városokban a többedik patikának a versenyét élvezik. Erről beszélek, hogy ez egy egyensúlytalan rendszer. És az is teljesen abnormális, hogy egy ilyen rendszert tart fönn egy állam, ugyanakkor a vidéki rendszert igyekszik valamilyen módon a működését támogatni. És másik oldalon meg hagy egy olyan rendszert működni, ami kifejezetten arra alapul, hogy messzire ható módon a gyógyszerforgalmat összekoncentrálja és vonzza magához.
Mv: Mi az, ami a jelenleg hatályos törvényből önök szerint, a szakma szerint, megtartható, és mi az, amin a beteg érdekében mindenképpen változtatni kellene, hogy valóban biztonságos gyógyszerellátásról beszélhessünk? Mert gondolom én, hogy ez a cél.
Horváth Tamás: Hát szokott ilyen kérdés lenni. Ma például valaki azt kérdezte tőlem, mondjak három olyan dolgot, amit fontosnak látunk ebben az új szabályozásban. Nem tudok ilyet mondani. Azt tudom mondani: ez egy rendszer. Nagyon sok eleme van és egymással szoros összefüggésben, egymást erősítő elemeinek kell lenni. Éppen ezért remélem, hogy az ígért újraszabályozási folyamat az év második felében, amikor ez megkezdődik, felülvizsgáljuk ezt az elmúlt három-négy évet, ennek a hatásait, hatástanulmányok készülnek, egyeztetések folynak, akkor alapjaiban egy más szellemiségű és egy más szabályozású rendszert hozunk létre, ami valóban biztonságos lesz..
Mv.: Mikor? Mikor mondhatja azt a páciens, hogy na most aztán érzem, hogy valóban egy betegbarát, biztonságos gyógyszerellátás az, ami megvalósulhat? Ez egy irgalmatlan hosszú folyamat lesz.
Horváth Tamás: Hát nézze, a jogalkotásnak megvan a maga üteme. Itt ugye arról szól a jogalkotási program, hogy az év második felében a gyógyszerforgalmazást alapvetően újraszabályozzák, tehát egy új törvény készül. Ha ehhez még azt figyelembe veszem, hogy most, amikor egy átmeneti, határozott időre szóló intézkedést tesz a kormány, amit moratóriumnak hívnak, és annak van egy végpontja megjelölve, hogy az 2010. december 31-e, akkor azt gondolom, maga a kormány és a jogalkotó is önmaga számára kitűzött egy határidőt, ameddig ezt a feladatot el akarja végezni. És ez január 1-je.
Mv.: Igen, ez világos, ez így papíron nagyon szépen hangzik, de éppen azzal kezdtük a beszélgetést, hogy ennek ellenére azt mondják a gyógyszerészek, hogy nem ér az egész semmit, merthogy gyorsan-gyorsan beadjuk akkor a patikaalapítási kérelmeket. Hát akkor mi a, hát akkor tényleg nem értem,hogy ez mire lesz jó, hogy mi lesz ebben az átmeneti időszakban januárig.
Horváth Tamás: Az átmeneti időszakban ez a moratórium működni fog. A kollegáimnak a félelme arról szól, hogy olyan beadványokról tudnak, ahol nagyszámban, adott esetben egy gyógyszertár-működtető cég nagyszámban akar beadni olyan létesítési igényeket, amivel a mai liberális szabályozás mellett kívánja létrehozni a gyógyszertárat..
Mv.: De meg lehet ezt akadályozni?
Horváth Tamás: Hát a jog keretein belül énszerintem, igen..
Mv.: De jelenleg most, ebben az átmeneti időszakban?
Horváth Tamás: Az átmenetei időszaknak van, arra szól a moratórium. Gondolom, hogy a moratóriumnak a kezelése a feljogosított hatóság számára egyértelmű, hogy ezekben az ügyekben hogy kell neki eljárni. Tehát én úgy gondolom, hogy arról is szól majd a jogi szabályozás, hogy a meglevő ügyeket hogyan kell elbírálni, milyen jogi keretek mellett.
Mv.: És addig, amíg ennek nincs pont a végén és nem hiányos maga a kérelem, addig nem kapja meg a patikanyitási vagy alapítási jogot a gyógyszertár. Még akkor sem, hogyha az elmúlt egy hónapban adta be a kérelmét.
Horváth Tamás: Nézze, röviden arról van szó, hogy a mai hatályos jogi szabályozás szerint a gyógyszertár-létesítés és működtetés engedélyezése egy eljárásban történik, egyszer. Korábban ez úgy volt, hogy létesítésre engedélyt kellett kérni, a gyógyszertárat ki kellett alakítani, és amikor kész volt, működési engedélyért kellett folyamodni. Ezt összevonta ez a szabályozás, ami most ugye a liberalizáció mentén történt. Ebből viszont az is következik, hogy ilyen eljárást olyan gyógyszertárra lehet lefolytatni, ami képes arra, hogy működési engedélyt kapjon. Személyi, tárgyi feltételek adottak, készlettel rendelkezik, amivel biztonságos gyógyszerellátást tud végezni. Azért mondom, hogy tulajdonképpen a jogi keretek adottak, csak ezt be kell tartani.
Mv.: Hát legyen így! Visszatérünk a témára mindenképpen. Köszönöm szépen, hogy rávilágított a problémára.
Horváth Tamás: Én is köszönöm a lehetőséget.
