Hálózat TV- Hírháló
2010. július 31.
Műsorvezető: - Fél éven át tilos lesz gyógyszertárat nyitni. A parlament múlt héten elfogadott törvénymódosítása szerint július második felétől jövő január elsejéig tart a moratórium. Kivételt csak abban az esetben adnak, ha egy olyan településen akar valaki gyógyszertárat nyitni, ahol még nincs. A Magyar Gyógyszerészi Kamara egyetért a moratórium bevezetésével, de további változtatásokat szorgalmaznak.
Bejátszás: - A Gyógyszerészkamara üdvözli a patikaalapításra vonatkozó moratórium bevezetését, mert rengeteg patika-létesítésre vonatkozó kérelem érkezik hozzájuk. A Kamara szerint korrekcióra szorul a gyógyszer-gazdaságossági törvény is, különösen a kis patikák esetében. Ezt jól mutatja, hogy egy 2 évvel ezelőtti statisztika szerint Magyarországon a meglévő 2400-2500 patikából 600 veszteséges. A Kamara egy etikai szabályozást is sürget, mert elfogadhatatlannak tartják az ajándékosztogatásokat, vagy például azt a gyakorlatot, hogy a patikák 100 forintot fizetnek receptenként. Az érdekképviselet éppen a felelősségre vonás miatt ismét kötelezővé tenné a kamarai tagságot, amelynek eltörlésével megfeleződött a tagok létszáma. A Kamara szeretné törvényben rögzíteni azt is, hogy a gyógyszerész a patika 51%-nak legyen tulajdonosa, mert a Kamara szerint az utóbbi 3-4 évben szinte kizárólag üzleti befektetők nyitottak patikákat, ahol a szakember gyógyszerész mindössze 1%-ban tulajdonos, így a szakmaiság eltörpül az üzleti érdek mellett.
Műsorvezető: - Folytatjuk a témát. A stúdióban a Hírháló mai vendége dr. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke: - Jó estét kívánok.
Műsorvezető: - A parlament július 22-i ülésnapján több ponton is módosított azokon a törvényeken, amik alapján Önök dolgoznak, így a patika-alapításról, a gyógyszer-ellátásról és -forgalmazásról szóló jogszabályokat. Önök üdvözölték a döntéseket. Több pont is volt, amit módosítottak, például a patikaliberalizáció hatályon kívül helyezése. Önök szerint erre miért volt szükség?
Horváth Tamás: - Valóban, mi a liberalizáció megkezdése előtt, tehát 2006-ban, amikor ezt a törvénymódosítást előkészítették, onnantól kezdve folyamatosan jeleztük, hogy milyen problémák fognak keletkezni ebből a liberalizált gyógyszerellátó-rendszerből, és hát gyakorlatilag azt kell, hogy mondjam, hogy tételesen ezek igazolódtak.
Műsorvezető: - Mik voltak ezek?
Horváth Tamás: - Összességében arról van szó, hogy azzal, hogy gyógyszertárat teljesen mindegy, bárki, bárhol létesíthetett Magyarországon az elmúlt 3 évben, annak az lett az eredménye, hogy ma Magyarországon nincs gyógyszerbiztonság, nincs ellátás-biztonság, a szolgáltatásminőséggel komoly problémák vannak, és
Műsorvezető: - Mi az, hogy gyógyszerbiztonság nincs? Bemegyek a patikába, veszek egy doboz Rubophent
Horváth Tamás: - Igen?
Műsorvezető: -
az nem biztos, hogy Rubophen, vagy mit értsek ezalatt?
Horváth Tamás: - A patikában még alapvetően biztonságban van, de ennek a liberalizációnak azért voltak olyan hajtásai, amik nem kizárólag a gyógyszertárra vonatkoztak. Emlékezzünk vissza, hogy ez időben lett lehetőség a gyógyszertáron kívüli forgalmazásra.
Műsorvezető: - Ez a benzinkutak, drogéria-üzletek?
Horváth Tamás: - Igen, igen, igen. Tehát egy fellazított, mind szabályozásában, mind pedig az ellenőrzésében fellazított rendszerben sokkal a nagyobb a lehetősége annak, hogy akár a hamis gyógyszerek megjelenjenek az országban, ami eddig nem volt szerencsére gyakorlat, vagy pedig olyan minőségi problémák jelenjenek meg, amik a gyógyszerek eltarthatóságával kapcsolatos.
Műsorvezető: - Gyógyszerellátásban is azt mondja, hogy problémák voltak, vannak.
Horváth Tamás: - Hát azzal sajnos mindenki találkozik, aki gyógyszereket szed Magyarországon. Úgy szoktam fogalmazni, hogy több fordulóssá vált a gyógyszer-beszerzés. Ha én most krónikus beteg vagyok, és mondjuk, fölírnak nekem minden hónapban 5 vényt vagy 5 vagy 6 vényt, akkor elég nagy esélyem van arra, hogy én ezt az 5 vényt egyszerre, egy patikában nem tudom beváltani.
Műsorvezető: - Mi ennek az oka?
Horváth Tamás: - Ennek az az alapvető oka, hogy a gyógyszertáraknak a működési forrásai az egy gyógyszertárra eső árrés csökkent, hiszen az a helyzet állt elő, amit úgy lehet legegyszerűbben szemléltetni, hogy egy kisebb tortát több szeletre vágunk. Tehát a források csökkennek, a készletezést nem tudom olyan szinten folytatni, eközben az elmúlt 3 évben is a gyógyszerkincs tovább növekedett, ennek az az összhatása, hogy a készletproblémák miatt a gyógyszertárak nem tudnak azonnal, első szándékra minden gyógyszert kiadni, nincs meg az a gazdasági erő, amivel ezt a készletezési tevékenységet tudják tenni.
Műsorvezető: - Ezzel szemben most jön a moratórium, tehát ennek az ellentéte. Nem lehet majd patikát alapítani. Vannak bizonyos kivételek, ugye, ha jól tudom, olyan településen, kis településen, ahol nem működik gyógyszertár. Mi fog megváltozni?
Horváth Tamás: - Ez a liberális szabályozás, ez gyakorlatilag teljesen egy versenypiaci szabályozás. Az a szabályozás, ami felé a kormány halad, az egy szabályozott piaci rendszer. A kettő között az az alapvető különbség, hogy a szabályozott piaci rendszerben szükséglet-alapon létesülnek a gyógyszertárak. Ez az elv, hogy a szükséglet szabályozza a gyógyszertáraknak a létesítését és a számát, ez már most, ebben a moratóriumi időszakban is jelentkezik, hiszen arról van szó, hogy a teljes törvényi újraszabályozásig, ami az év vége vagy a jövő év eleje, addig, arra az időre ezt a rendszert gyakorlatilag nyugalomba helyezi, leállítja, gondolok itt a folyamatos gyógyszertár-létesülések, -bezárások és egyéb folyamatokra. Tehát ezt egy stabil helyzetbe hozza, mégpedig azon az elven, hogy a beteg-érdeket most is elsőként kezeli. Ugyanis a moratórium arról szól, hogy a törvénymódosítás hatálybalépése után, 2010. december 31-ig új gyógyszertárat létesíteni nem lehet, kivéve azokat a helyeket, ahol még nincs gyógyszertár a településen, vagy pedig egy gyógyszertár van a településen, és itt valami történt: a személyi jogos gyógyszerész meghalt, nyugdíjba ment, tehát az ellátás zavart szenvedne. Ezeken a helyeken természetesen a betegellátás érdekében ez időszak alatt is lehet gyógyszertárat létesíteni.
Műsorvezető: - Értem én, de hát a korábbi években meg volt olyan hír, konkrét példát tudok mondani, amikor éppen az adott városban működő gyógyszerésszel akadályozták meg azt, hogy egy újonnan létrejövő városrészben, ahová ezrek költöztek az évek során, új gyógyszertárat lehessen nyitni? Hogyan lehet ezt kivédeni? Ki fogja eldönteni, hogy akkor itt most kell, nem kell?
Horváth Tamás: - Hát azért én azt gondolom, hogyha itt az elmúlt 3 évben 20%-kal több gyógyszertár van, mint volt 2006-ban, akkor, és most már gyakorlatilag gyógyszertári ellátóhely szempontjából, azért mondom ezt, hogy nem csak közforgalmú gyógyszertár, hanem ide számítom a fiókgyógyszertárakat, kézi gyógyszertárakat is, akkor gyakorlatilag azt kell mondani, hogy most már 3000 lakos, vagy 3000 alatt van egy picivel az a szám, ami átlagosan egy gyógyszertári ellátóhelyre jut. Ilyen szám mellett azt gondolni, hogy ez alatt a fél év alatt bármely megnyílt lakóparknak problémája keletkezik azzal, hogy nem létesülhet ott gyógyszertár, ez azért némi túlzás. Azt szoktam még mondani, és talán ez a lényege ennek az egésznek, hogy próbáljunk meg erről az egészről úgy gondolkodni, hogy ez egy 10 milliós ország. Természetesen a liberalizációnak vannak haszonélvezői ilyen szempontból a betegoldalon, a fogyasztóoldalon, hiszen az ajándékozás, ez a parttalan létesítés, gyakorlatilag vannak helyek, ahol ez előny az emberek számára, de élnek ebben az országban máshol is, nem is kevesen, ahol viszont az ő ellátásukat, az ő szükségletüknek a kielégítését veszélyezteti ez a liberalizált rendszer, és talán így lehet ezt az egészet összefoglalni a legegyszerűbben, hogy ahol, ha ezt az egészet egybe nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy a liberalizáció össztársadalmi szempontból zsákutca volt, és ezért kell ezt megállítani.
Műsorvezető: - A másik, ugye, ilyen törekvés, hogy a patika-alapítás, vagy patikát csak patikus, gyógyszerész létesíthessen. Ez miért fontos? Tehát hogyha van működő tőkéje egy vállalkozónak, azt gondolja, hogy ebben ő lát üzleti lehetőséget, nyilván nem ő fogja a gyógyszert kiadni, tehát azt ki lehet kötni, hogy ő olyan szakembert alkalmazzon, aki ezt megteheti. Ez miért nem működik Önök szerint ezen az úton?
Horváth Tamás: - Hát erre nézve több megközelítés van, nem tudom, hogy erre van-e időnk. De talán
Műsorvezető: - Csak gyorsan
Horváth Tamás: - Nézzünk egy olyan megközelítést, ami azt mondom, hogy ennek az egész, a gyógyszerellátásnak a minősége és a biztonsága az talán megállapodhatunk, hogy ez két fő szempont. A minőségben és a biztonságban nagyobb lehetőségek vannak akkor, hogyha a gyógyszertárat, mint közegészségügyi intézményt a gyógyszerész, mint szakember, aki ezt tanulta, ebben tapasztalata van, van egy sajátos szakmai szabályrendszere, amihez tartja magát, és ezt felelősséggel végzi. Ezzel szemben, hogyha szakmán kívüli létesíti vagy működteti ezt a gyógyszertárat, akkor ezek közül néhány nem teljesül. Ugyebár, gyakorlatilag nem biztos, hogy a felelősségvállalása meddig terjed. Valószínű van egy felelősségbiztosítása a működtető társaságnak, de azért ennél hétköznapokban többet szeretünk látni az egészségügyben, mint hogy majd hosszú évek pereskedése után valamilyen kártérítést kapok, hogyha valami szakmai szabályszegés miatt gyakorlatilag nekem egészségkárosodásom keletkezett. Tehát összességében ezek azok, amiben többet tud az a rendszer, amelyben ezeket a létesítést és a működtetést a szakember számára tartja fönn az ország. Erre egyébként lehetősége, lehetőségünk van, többször emlegettük az Európai Közösség bíróságának tavalyi és idei döntését, amikor is a gyógyszertárak működtetése és létesítésével kapcsolatban ezt megindokolta a bíróság, hogy valóban megvan arra a lehetősége az államoknak, hogy az Uniós alapjogok sérelmére is ezt a speciális működtetést megállapítsák és fenntartsák, de éppen az egészség és az élet védelme érdekében.
Műsorvezető: - Dr. Horváth Tamás, köszönöm, hogy vendégünk volt.
Horváth Tamás: - Köszönöm én is a lehetőséget.
