Az alábbiakban részleteket közlünk a felszólalásokból. A konferencia teljes anyaga már elérhető a jelszóval rendelkezők számára, a Napi Gazdaság honlapján.
Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) leszögezte: a kormányprogram kitűzte célként a patikai liberalizáció leállítását, nincs társadalmi felhatalmazással rendelkező politikai erő, ami képviselhetné a liberalizáció megtartását. Elmondta: alapvető gond, hogy a társadalmi feladatot jelentő gyógyszerellátást versenypiaci feltételek között kell végezni. Az elnök szerint helyre kell állítani a hatékony állami fellépést. Azt tartaná elfogadhatónak, ha a gyógyszerészek minimum 51 százalékos tulajdonjogát törvényesítenék, de közben meg kellene oldani a legolcsóbb generikus szerek értékesítésének támogatását, a gyógyszertári ügyelet finanszírozását is. Megjegyezte, hogy a méretgazdaságossági határ nő az árrés csökkenése és a forgalom átstrukturálódása miatt. Kifogásolta, hogy a szabad patikaalapítás hatására a gyógyszertári dolgozók szakmai összetétele kedvezőtlenül változott.
Ha minden szereplő eltekint önös érdekeitől, akkor be kell ismerni: a liberalizációnak vannak előnyei is, ehhez azonban a beteg oldaláról kell nézni a kérdést - állította viszont Kinics László, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke. Mint sorolta: a korábbi évtizedekben súlyos problémát jelentő éjszakai és hétvégi ügyelet megoldódott, a gyógyszerhez jutás feltételei időben és térben javultak. (...) A kamara - jelentette ki - mindig a tulajdonos gyógyszerészek érdekképviseletét látta el. A mai gyógyszertárvezetők (akik régebben nem juthattak volna erre a posztra) igen jó színvonalon kezdenek dolgozni. (...) A szakemberhiány enyhült, sokan visszaáramlottak a patikákba, mert azok vonzóbbak lettek. A szakmai igényesség megnőtt, megszűnt a korábbi tespedtség.
Kinics nem látja azonban teljesen egyoldalúan a kérdést. A korlátok lebontása miatt nem a valós igényeknek megfelelő helyen jöttek létre patikák, ráadásul beindult egy sajátos üzletág. A kistelepülések gyógyszerellátását nem a liberalizáció tette tönkre - hangsúlyozta. A teljes korlátozás szerinte csak egy szűk gyógyszertár-tulajdonosi érdeket szolgálna.
Bogsch Erik szerint a hazai gyártók a betegek közel felét látják el, árbevételük azonban csak a teljes forgalom kevesebb mint egynegyede. A gyártói befizetések viszont megduplázódtak: 2003 és 2006 között 59,8 milliárd forintot tettek ki, 2007 és 2010 augusztusa között azonban már 146,5 milliárdot, a 12 százalékos különadó jogcímén 2007 és 2010 első hét hónapjában több mint 100 milliárd forintot fizettek be a hazai gyártók az államkasszába. Bogsch szerint komoly problémát jelent az is, hogy a gyártói befizetések elfolynak az egészségbiztosítási alapba, azokat nem számítják bele a gyógyszerkasszába. Bogsch szerint a gyártói befizetéseket be kell csatornázni a gyógyszerkasszába, illetve el kell törölni a delistázási korlátot és a nemzetközi referenciaárazást. Módosításra szorul a gyógyszergazdaságossági törvény, a transzparenciarendelet, reális költségvetési tervezésre és a közgyógyellátási rendszer átalakítására van szükség - sorolta az elnök.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara ( MOK) elnöke elmondta: kitűzött időpontja van a kamarai törvénynek, megállapodás született arról is, hogy a praxistörvényt még az idén rendbe kell tenni, halad az orvosok jogállásának szabályozása is. Ezek azok a lépések, amelyekkel az orvosokat, ha hazahozni nem is lehet, de itthon tartani igen - tette hozzá.(...) A mindent megrontó közbizalmi válság - ami az orvosok között is létezik - akadályozza a rövid távú megoldásokat (ez szerinte az egészségügyben eleve 3-5 évet jelent).
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a rendelkezésre álló források, szolgáltatáscsomagok és szakmai protokollok mellett nem lehet működtetni a rendszert, beavatkozás nélkül a szolgáltatások spontán szűkülése mellett csökkenni fog a minőség és nőni az eladósodottság a szektorban. A volt egészségügyi miniszter szerint 235 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar egészségügy elérje a visegrádi országok átlagát.(...)
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke: az igényeket területenként kell felmérni és ezekhez rendelni a szükséges kapacitásokat, megszüntetve az intézmények közötti igazságtalan különbségeket.
A közigazgatási reform során olyan döntést kell hozni, amely az államnak fenntartói minőségben nagyobb szerepet szán az egészségügyben - jelentette ki Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke Mikola szerint ez nem államosítást jelent, hanem a működtetésben megvalósuló állami felelősség növelését, ahogy fogalmazott: a kórházakat mint Magyarország legnagyobb üzemeit a megyei közigazgatási hivatalokon keresztül állami felelősségi körbe helyezik.(...)
A jelenlegi teljesítményfinanszírozási rendszer fenntarthatatlan, hiányoznak a ráfordításelemzések, az állami felelősség kiteljesedésével, legalábbis átmenetileg, egy fenntarthatóbb finanszírozási rendszerre kell visszalépni. A tavalyi zárszámadási törvénytervezet alapján az látszik, hogy az egészségbiztosítás hiánya az elmúlt években a tizenhétszeresére emelkedett - tette hozzá. A források elosztását olyan tényekre alapozott stratégiai rendszerre bízná Mikola, amely az országon belül a térségek prioritásait venné figyelembe a szolgáltatási csomagok meghatározásakor is. (...) A politikus hangsúlyos kérdésnek tartja a gyógyszerészeti kis- és nagykereskedelem fúziós tilalmát is mint a tőkekoncentráció megakadályozásának eszközét.
Tovább >>
