Esetismertetés V.
Budapest egyik kerületében az Önkormányzat néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy rendelőintézetet épít a lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében. Patika létesítését nem tervezték, mivel az új rendelőintézettől az egyik irányban kb. 50 m-re az egyik ismert vidéki székhelyű gyógyszer-nagykereskedő érdekkörébe tartozó gyógyszertár, a másik irányban - szintén kb. 50 m-re - egy gyógyszerészi családi vállalkozásban működtetett gyógyszertár látta el a betegeket; a hírek szerint mindenki megelégedésére.
A rendelőintézet építését azonban megneszelte egy gyógyszertárlánc (cégbírósági adatok szerint) főtulajdonos-vezetője, aki különös érdeklődést tanúsít az orvosi rendelőkkel egybeépített gyógyszertárak iránt, és elkezdte győzködni az önkormányzatot arról, hogy mégis jobb lenne, ha egy-két orvosszakma helyén, a rendelőben is létesülne egy patika. A meggyőzés sikerült, bár ehhez az épülő rendelőintézetet át kellett terveztetni.
Pályázat kiírása következett, melyen a közelben patikát működtető gyógyszertárlánc is indult. A gyógyszertár-létesítés jogát mégis az ötletgazda nyerte el igen gáláns ajánlattal. A hírek szerint az önkormányzattal kötött szerződésben az első 5 évre 200 MFt, majd a 6-15. évben havonta 3 MFt bérleti díjat vállalt. A gyógyszertár tavaly nyáron nyitott és a működtető vállalkozás az első 5 évre eső bérleti díjat (200 MFt) azonnal be is fizette. Néhány hónappal később azonban az önkormányzatnál szerződésmódosítást kért és kapott. Az új szerződés az önkormányzatnak ugyan összességében hátrányos, azonban öröm az ürömben, hogy az első 10 évre 300 MFt-ot kell fizetni (tehát további 100 MFt-ot a működtető vállalkozás azonnal befizetett), majd újabb 10 évig havi 2 MFt a bérleti díj.
A 200 MFt/5 év bérleti díj 3,3 MFt/hó, a 300 MFt/10 év 2,5 MFt/hó bérleti díjnak felel meg, előre(!) kifizetve. Ez az összeg 15%-os árrést feltételezve (az előfinanszírozás kamatterhe nélkül számolva) az első esetben 22 MFt/hó, a második esetben 16,6 MFt/hó forgalomnak az árrésbevételét viszi el. Erre jön a működtetés többi költsége. Nagy forgalomra van tehát szükség, amit a gyógyszertár a manapság divatos agresszív marketinggel próbál elérni: a legutóbbi hírek szerint mosószert (!) ad ajándékba a receptbeváltásért.
A helyi viszonyokat jól ismerő emberek szerint a gyógyszertár jelenleg sem képes kitermelni a bérleti díjjal növelt működtetési költségeket. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem okoz gondot: nemcsak a bérleti díjra volt pénz, hanem jut bőven a gyógyszertár működtetésére, bár a nyilvános tavalyi mérlegadatok szerint a gyógyszertárlánc sokmilliárd (!!!) forinttal tartozik egy budapesti székhelyű nagykereskedőnek.
Joggal tehető fel a kérdés, hogy mi várható? Ha a gyógyszertárlánc finanszírozása továbbra is ilyen nagyvonalú marad, a családi patika előbb-utóbb kénytelen lesz bedobni a törülközőt. Előtte azonban a beszállítójának eladósodik, aztán fizetésképtelenné válik. Jól ismert a nagykereskedők hónapok óta hangoztatott altruista ajánlata: az eladósodott gyógyszertárak tulajdonjogát (vagy menedzsmentirányítását) átmenetileg átveszik, hogy a gazdálkodáshoz nem értő patikust megtanítsák gazdálkodni és kihúzzák a csávából. Ha pedig ez nem sikerül, mert a saját gyógyszertár mégis kedvesebb? Széttárják a kezüket és sajnálkozni fognak. Mert a családi gyógyszertárat nem is akarták önnön maguktól megmenteni.
Hankó Zoltán
A korábbi esetismertetések a "Közös dolgaink" c. rovatban olvashatók:
tovább >>
