A Magyar Országgyűlés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1668. számú előterjesztés részeként december 20-án az esti órákban elfogadta „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény” módosítását. A módosítás révén alapjaiban változott meg a lakossági gyógyszerellátás szabályozása. Az alábbiakban a fontosabb változtatásokat ismertetjük – lehetőség szerint – a törvény szerkezetének figyelembe vételével. Nem foglalkozunk a GYSE szabályozás módosításával és a támogatáspolitikai változásokkal sem.

1.      Megváltozott a gyógyszertár definíciója. Az eddig hatályos rendelkezés értelmében a gyógyszertár „egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény”, az új definíció szerint a „gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet is végző egészségügyi intézmény”. Ezzel párhuzamosan törlésre került az a rendelkezés, miszerint gyógyszertárban „kiskereskedelmi gyógyszerellátó tevékenységet” végeznek. A módosítás az eddigiektől eltérően azt is deklarálja, hogy főszabályként gyógyszert „a betegek, lakosság, orvosok, valamint állatorvosok részére” gyógyszertárak szolgáltathatnak ki (bár a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás szabályai nem változtak). A változások – összhangban a további rendelkezésekkel – a lakossági gyógyszerellátás rendszerének egészségügybe történő vissza-integrációját demonstrálják és segítik elő.

2.      A módosítás a közforgalmú gyógyszertárat – a 2006 előtti szabályozáshoz hasonlóan – újra teljes körű gyógyszerellátásra kötelezi, a közforgalmú gyógyszertár „a teljes körű gyógyszerellátás keretében magisztrális gyógyszerkészítést is végez”.

3.      A fiókgyógyszertár definíciójában új elem, hogy mozgó egységként is működtethető. (A mozgó egységként működtetett fiókgyógyszertárakkal kapcsolatos szabályozást lásd lejjebb.)

4.      Pontosításra került az intézeti gyógyszertár definíciója. Az eddigiek szerint „a fekvőbeteg gyógyintézet részeként működő intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat ellátó egészségügyi intézmény” volt. A módosítás szerint az intézeti gyógyszertárnak biztosítania kell „az intézet teljes körű gyógyszerellátását”, a közvetlen lakossági gyógyszerellátás pedig lehetőségként került rögzítésre: „szaktevékenységként közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet”.

5.      Jelentősen bővülnek a gyógyszertár egészségügyi feladatai és lényegében minden officinai tevékenység ez alá került besorolásra. Az eddig hatályos szöveg szerint a gyógyszertár egészségügyi feladata „a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek kiszolgáltatása, valamint az e gyógyszerekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás”. Az eddigi egészségügyi feladatokon túlmenően ezen túl a gyógyszertár egészségügyi feladata a gyógyszerek mellett a „tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek” helyes alkalmazásra vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása, továbbá a „helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése, valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel”.

6.      Pontosították a „kereskedelmi gyakorlat” fogalmát. Az eddig hatályos rendelkezés szerint csak közforgalmú gyógyszertáraknál nem minősült kereskedelmi gyakorlatnak „a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban előírt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, valamint a gyógyszerészi gondozás”. Az új szabályozás a „kivételszabályt” kiterjesztette az intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző egységére, a fiókgyógyszertárra és a gyógyászati segédeszköz szaküzletekre is.

7.      Változott a személyi jog definíciója. A 2006 óta hatályos szabályozás értelmében a „személyes gyógyszertár működtetési jog” – az elnevezéssel ellentétben – nem hatalmazta fel a gyógyszertár-működtetésre a jogosultját, hanem csupán „szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár vezetésére adott engedély” volt és licencként működött: megszerzéséhez nem volt szükség konkrét gyógyszertárban vezetői státusz betöltésére. A módosított definíció szerint a személyes gyógyszertár működtetési jog „szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére, adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély. (A személyi joghoz kapcsolódó egyéb szabályozási elemek módosulásáról a tájékoztatást lásd lejjebb.)

8.      Változott a közvetlen lakossági gyógyszerellátás definíciója is. A 2006 óta hatályos szabályozás szerint a közvetlen lakossági gyógyszerellátás fogalomkörébe nemcsak a gyógyszertár által folytatott gyógyszerellátó tevékenység tartozik, hanem a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás keretei közötti tevékenység is, „amely során a betegek, fogyasztók egyes külön jogszabályban meghatározott gyógyszereket eredeti engedélyezett csomagolásukban megvásárolhatnak”. Az új szabályozás értelmében a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás már nem része a közvetlen lakossági gyógyszerellátásnak, ami „azon tevékenységek összessége, amely során a gyógyszertár a gyógyszert beszerzi, készletezi, kiszolgáltatja és az alkalmazásával összefüggő szakmai információt közvetlenül vagy házhoz szállítás útján közvetetten, a lakosság részére biztosítja”.

9.      Megváltozott a házhoz szállítás szabályozása. 2006 óta a szabályozás lehetővé tette, hogy a gyógyszer házhoz szállítást gyógyszertár és gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra jogosult vagy ezek megbízottja, GYSE házhoz szállítást GYSE forgalmazó vagy annak megbízottja végezhessen. A módosítást követően megbízott útján gyógyszer házhoz szállítás nem végezhető, mert házhoz szállítás „gyógyszertár jogszabály szerint arra jogosult szakdolgozója, illetve gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalmazására jogosult vállalkozás alkalmazottja, a gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalmazására jogosult vállalkozás megbízottja vagy a beteg kérésére a gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalmazására jogosult vállalkozás szakdolgozója által” végezhető.

10.  A módosítás értelmében 2011. január 1-től a reklámozás tilalma kiterjed a dohányzásról történő leszokást elősegítő gyógyszerekre is, függetlenül attól, hogy arra a „dohányzásról történő leszokást támogató kampányokhoz kapcsolódóan” vagy attól függetlenül kerülne sor.

11.  Alapjaiban változik a gyógyszertárban folytatható marketing szabályozása. Egyrészt a közfinanszírozott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiszolgáltatásakor „sem közvetlenül, sem közvetve” nem lehet ezen túl eltérni sem „az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban elfogadott termelői ár alapján számított legmagasabb kiskereskedelmi eladási ártól”, sem a „megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól”. Másrészt jelentősen módosult a Gyftv 17. § (8) bekezdés szövege is. Az eddigi szabályozás szerint „a külön jogszabály szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott gyógyszergyár (a módosítás szerint forgalomba hozatali engedély jogosult) termékei vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja.” A most hatályba lépett módosítás az alábbiakkal egészíti ki az eddigieket: „tilos továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által fizetendő térítési díjának a kiszolgáltató által bármilyen közvetlen vagy közvetett formában (ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, kupon, pontgyűjtés alapú kedvezmény útján vagy más hasonló módon) történő csökkentése, átvállalása, elengedése, vagy ahhoz bármilyen előnyök kötése. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek kiszolgáltatása esetén adott bármilyen kedvezmény — az árkedvezmény kivételével — kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel”. A módosítás kizárja a támogatott gyógyszerekhez vényenkénti vagy forintérték szerinti visszatérítéseket és ajándékozásokat, a nem támogatott gyógyszerek esetében nyújtott kedvezmények pedig az adott patikában kizárólag gyógyszerészi gondozásra „válthatók be”.

12.  A gyógyszertárak eladósodottságának megfékezésére, illetve a gyógyszer-nagykereskedők meggondolatlan áruhitelezésének megakadályozására új rendelkezés született. E szerint „a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet köteles a gyógyszertárak gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet felé fennálló pénzügyi kötelezettségét folyamatosan követő, az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti nyilvántartást vezetni” és köteles „a fennálló pénzügyi kötelezettségekről rendszeresen tájékoztatni az érintett gyógyszertárakat.” Az új szabályozás felhatalmazást az egészségügyért felelős miniszternek, hogy a „nyilvántartás tartalmára és a tájékoztatásra” vonatkozóan részletes szabályokat alkosson.

13.  Módosul a Gyftv. 44/A. §-a, melynek lényege, hogy a hatóanyag alapú fix csoportba tartozó gyógyszerek kiszolgáltatása esetén a referenciaáras vagy annál olcsóbb gyógyszerre történő helyettesítés esetén adható, kormányrendeletben meghatározandó juttatás forrásaként „az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzatát” nevesíti. A forrás megjelölésének hiányában az elmúlt években – a törvényi lehetőség ellenére – a generikus ösztönzés célját szolgáló keretösszeg nem volt meghatározható. Így ez az akadály is elhárult a generikus helyettesítés útjából. Ezzel párhuzamosan (a Gyftv 46. §-ának módosításával) lehetővé vált a orvosok esetében a költségtakarékos gyógyszerrendelés ösztönző rendszerének bevezetése is.

14.  Alapjaiban változik a gyógyszertárak létesítésének szabályozása. A szabályozás legfőbb elemei a következők.

-       Új gyógyszertár csak létesítési engedély és működési engedély alapján működtethető. A létesítésről és a működtetésről az egészségügyi államigazgatási szerv külön eljárásban dönt. Fiók-, kézi és intézeti gyógyszertár esetén a létesítésről az egészségügyi államigazgatási szerv a létesítésre irányuló kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt.

-       Közforgalmú gyógyszertár létesítésére vonatkozóan pályázati eljárást ír elő a jogszabály. A pályázatot – az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásával – az egészségügyi államigazgatási szerv írja ki. A pályázat kiírását a létesítendő gyógyszertár székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő testülete, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv (hivatalból, félévenkénti felülvizsgálatot követően) kezdeményezheti. A pályázati kiírás feltételeit, követelményeit és a pályáztatás eljárásrendjét (beleértve a bírálati szempontokat is) az új szabályozás részletesen leírja. (Ennek részleteiről a közeljövőben önálló ismertetést teszünk közzé.)

-       Azon a telepßlÊsen, ahol nem mŹkÜdik kÜzforgalmú gyógyszertår, a kÜzforgalmú gyógyszertår lÊtesítÊsÊre Ês mŹkÜdtetÊsÊre geogråfiai Ês demogråfiai korlåtok nÊlkßl kiírható pålyåzat.

-       Azon az 50 ezer lakosnál kisebb településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, akkor írható ki pályázat, ha a létesítendő gyógyszertárral együtt az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma eléri a 4500-at. Az új gyógyszertárnak a már működő gyógyszertáraktól legalább 300 m-es távolságra kell lennie.

-       Az 50 ezer főnél nagyobb településen akkor írható ki pályázat, ha a létesítendő gyógyszertárral együtt az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma eléri a 4000-et. Az új gyógyszertárnak a már működő gyógyszertáraktól legalább 250 m-es távolságra kell lennie.

-       Új gyógyszertár létesítésére irányuló pályázatot személyi joggal rendelkező vagy arra jogosult gyógyszerész nyújthat be. A pályázaton való részvétel feltétele – többek között –, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a személyi joggal rendelkező (vagy személyi jogra jogosult) gyógyszerésszel együtt a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészek együttes tulajdonhányada meghaladja az 50%-ot.

-       Új fiókgyógyszertár létesítésére akkor nyújtható be kérelem, ha az adott településen sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem működik (ez utóbbi rendelkezés egyben a korábban hatályos szöveg pontosítását is jelenti). Fiókgyógyszertár működtetésére – elsődlegesen – a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár működtetője kaphat engedélyt.

-       Egy közforgalmú gyógyszertár maximum három fiókgyógyszertárat működtethet, a három fiókgyógyszertárból maximum egy működtethető mozgó egységként.

-       Mozgó egységként működtetett fiókgyógyszertár esetén az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyében megjelöli a mozgó egység működtetését kérő közforgalmú gyógyszertár székhelyéhez földrajzilag legközelebb eső ellátható települések körét. A mozgó fiókgyógyszertár által ellátott lakosságszám az engedélyben megjelölt települések összlakosságának a számát tekintve a 4500 főt nem haladhatja meg.

-       Kézigyógyszertár létesítése háziorvosnak – az eddigi szabályozáshoz hasonlóan – olyan településen engedélyezhető, ahol sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem működik. Új elem a szabályozásban, hogy a kézigyógyszertár ellátására elsősorban a működési engedélyben megjelölt székhelyhez legközelebb található közforgalmú gyógyszertárral köthető megállapodás.

-         Az új gyógyszertár létesítéséről szóló jogerős határozatot a hatóság a létesítés helye szerint illetékes települési önkormányzattal is közli.

15.  A gyógyszertár működtetése működési engedély birtokában kezdhető meg. A működési engedély tartalmát és kiadásának feltételeit az új szabályozás részletesen tartalmazza. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély kiadását megelőzően az építészeti, tárgyi, felszerelési és személyi feltételeken túl a fúziótilalomra vonatkozó feltételeket is vizsgálni köteles. A fiókgyógyszertár működési engedélyét (beleértve a mozgó fiókgyógyszertárat) vissza kell vonni, ha a településen közforgalmú gyógyszertár kezdi meg a működését. A kézi gyógyszertár működése is visszavonandó, ha a településen közforgalmú vagy fiókgyógyszertár kezdi meg a működését. Az intézeti gyógyszertár működési engedélyét is vissza kell vonni, ha az intézeti gyógyszertárat működtető fekvőbeteg-gyógyintézet megszűnik. (Mindezek részleteiről a közeljövőben önálló ismertetést teszünk közzé.)

16.  A gyógyszertár működtetője a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatok tervezett változását előzetesen, a nem tervezett változásokat öt munkanapon belül köteles jelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.

17.  Szintén új elem a szabályozásban, hogy a gyógyszertár működtetője a gyógyszertár működtetését naptári évente legfeljebb 21 napig szüneteltetheti. A szüneteltetést – a szüneteltetés okának, kezdetének és várható befejezési időpontjának megjelölésével – legalább egy hónappal előbb be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon be kell jelenteni. A gyógyszertár újbóli megnyitása úgyszintén bejelentendő.

18.  Az egészségügyi államigazgatási szerv határidő tűzésével felfüggeszti a gyógyszertár működését, ha a gyógyszertár ellenőrzése során megállapítja, hogy a személyi, tárgyi feltételek átmenetileg hiányoznak. Ha a gyógyszertár működtetője az előírt határidőn belül a hiányt nem pótolta, az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja.

19.  A közforgalmú gyógyszertár működtetőjének kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezheti a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését, amennyiben a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik, vagy az ingatlan megsemmisül. Az áthelyezés az adott településen/településrészen belül engedélyezhető, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50 ezer főt meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van.

20.  A Gyftv 55. § (2) bekezdés pontosítása értelmében a fiókgyógyszertár is köteles a betegforgalom számára nyitva álló helyiségében, illetve – amennyiben ilyennel rendelkezik – honlapján köteles tájékoztató rendszert működtetni vagy már működő elektronikus tájékoztató rendszerhez a díjmentes hozzáférést biztosítani.

21.  A módosítás értelmében az egészségügyért felelős miniszter felhatalmazást kapott a közforgalmú és fiókgyógyszertárak esetén is a személyi feltételekre vonatkozó követelmények miniszteri rendeletben történő szabályozására.

22.  Pontosításra került a személyi jogról történő lemondás esetén a gyógyszertár további működtetésének szabályozása. Az eddig hatályos rendelkezések szerint a közforgalmú gyógyszertár működtetése hat hónapig csak abban az esetben volt megszüntethető, „ha a településen másik közforgalmú gyógyszertár kezdi meg a működését”. A módosítás értelmében a működtetés megszüntetésének hat hónapig tartó tilalma abban az esetben sem marad fenn, ha „a településen másik közforgalmú gyógyszertár működik”.

23.  Komoly módosításokra került sor a személyi jog gyakorlására vonatkozó engedély visszavonásának szabályozásában. Mivel lényeges rendelkezésekről van szó, nemcsak a módosításokat, hanem a január 1-től hatályos szabályozás valamennyi kényeges elemét bemutatjuk. A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha

-       a szemÊlyi jog jogosultja a szemÊlyi jog engedÊlyezÊse irånti eljårås sorån az ßgy Êrdemi elbírålåsa szempontjåból rosszhiszemŹ volt,

-       a személyi jog jogosultja közforgalmú gyógyszertárat vezet és (1) e tevékenysége gyakorlása során a közforgalmú gyógyszertárba három éven belül legalább két alkalommal a személyi jog jogosultjának felróható okból az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági vezetőt rendelt ki, vagy (2) az egészségügyi államigazgatási szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a közforgalmú gyógyszertárat nem személyesen vezeti,

-       a személyi jog jogosultja (1) foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vagy gazdasági bűncselekmény miatt büntetett előélettűvé válik, vagy a (2) személyi jog jogosultját jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélik, vagy (3) a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alá kerül,

-       a személyi joggal rendelkező gyógyszerész, vagy a gyógyszertárban dolgozó más személy a gyógyszertári árképzés és marketing szabályokat ismételten megsérti,

-       a személyi joggal rendelkező gyógyszerészt a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény 290. §-a szerinti bűncselekmény (csőd bűntett) elkövetése miatt jogerősen elítélik.

24.  A személyi jog visszavonását követően a gyógyszertár létesítési és működési engedélyét is vissza kell vonni, ha a gyógyszertárat működtető társaság hat hónapon belül nem biztosít személyi joggal rendelkező gyógyszerészt. Ha a személyi jogos gyógyszerészt csőd bűntett miatt jogerősen elítélik, a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság létesítési és működési engedélye az ítélet jogerőre emelkedésének napján hatályát veszti.

25.  Jelentős szabályozási elem, hogy olyan gazdasági társaság részére, melynek tagjai között olyan személy szerepel, akinek személyi jogát csőd bűntett miatt visszavonták, illetve aki a csőd bűntettben részes gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a gazdasági társaság vagyonával, vagy annak egy részével rendelkezni jogosult tag volt, gyógyszertár létesítésére és működtetésére engedély — a büntetett előélethez fűződő hátrányok hatálya alatt, illetve a csőd bűntett jogerőre emelkedésétől számított 5 évig — nem adható ki.

26.  A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv olyan nyilvántartást vezessen, amely többek között tartalmazza a gazdasági társaság tulajdonosi összetételét. Ez a tulajdonosokkal kapcsolatos előírások folyamatos hatósági kontrolljának lehetőségét biztosítja.

27.   A személyi jog átruházásához az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság jóváhagyása szükséges.

28.  Visszaállításra kerül a hozzátartozói személyi jog. A személyi jogos gyógyszerész halála esetén a házastársa, gyermeke – ideértve örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is – vagy felmenője erre irányuló kérelem esetén személyi jog jogosultjává válik, ha az egyéb törvényi feltételeknek megfelel (gyógyszerész végzettség, szakmai gyakorlat stb.). Hozzátartozói személyi jog várományosa lehet az a személy, aki gyógyszerész (de még a szükséges szakmai gyakorlattal nem rendelkezik) vagy gyógyszerészhallgató. Ez esetben a személyi jog megszerzéséig felelős vezetővel működtethető a gyógyszertár.

29.  Az eddigi szabályozás szerint ha a személyi jog jogosultja a gyógyszertár személyes vezetési kötelezettségének meghatározott ideig nem tud eleget tenni, a gyógyszertár vezetéséről felelős vezető alkalmazásával „gondoskodhat”. A módosítás szerint a személyi jogos gyógyszerész ez esetben  a gyógyszertár vezetéséről felelős vezető alkalmazásával „köteles” gondoskodni.

30.  A módosítással megszűnt a lehetőség a gyógyszerek csomagküldés útján történő kiszolgáltatására.

31.  Szigorodik a gyógyszer-expediálás szabályozása. Az egészségügyért felelős miniszternek lehetősége van olyan rendelet kiadására, amelyben előírhatja, hogy bizonyos gyógyszereknél vagy expediálási szituációkban a gyógyszert csak gyógyszerész szolgáltathatja ki.

32.  Lényeges kérdésekben bővültek a személyi jogos gyógyszerész ún. menedzsment jogai. Az eddigi szabályozás szerint „gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenység tekintetében nem utasíthatja”. Ez a rendelkezés kibővül azzal, hogy „a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan”. Az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmis. Ezekben a kérdésekben a gyógyszertár képviseletét a személyi jogos gyógyszerész látja el.

33.  A tulajdoni kÊrdÊsekkel is rÊszletesen foglalkozik a módosítås. Ezek kÜzßl a leglÊnyegesebbek:

-       Fő szabály, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerésznek vagy a személyi jogos gyógyszerésznek a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészekkel együttes tulajdoni hányada meg kell haladnia az 50%-ot.

-       Új gyógyszertár csak többségi gyógyszerészi tulajdonhányaddal kaphat működési engedélyt.

-       Ha a már működő gyógyszertárnál a módosítás hatályba lépésének napján a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad biztosított, a későbbiekben a legalább 51%-ot folyamatosan biztosítani kell.

-       Ha a már működő gyógyszertárnál a módosítás hatályba lépésének napján a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad nem biztosított és a személyi jogos és a gyógyszertárban foglalkoztatott gyógyszerészek együttes tulajdoni hányada 2014. január 1-ig meg kell haladja a 25%-ot, 2017. január 1-ig az 50%-ot.

-       Ha a már működő gyógyszertárnál a módosítás hatályba lépésének napján a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad nem biztosított, a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdonosi összetételében 2011-2014 illetve 2014-2017 között történik változás, a gyógyszerészi tulajdonhányadnak a változást követően meg kell haladni a 25%-ot illetve az 50%-ot. Ha a gyógyszerészeket érintően következik be változás (pl. haláleset, személyi jogról lemondás, munkahelyváltás), a változást követő 180 napon belül a gyógyszerészek tulajdonhányadának el kell érnie a korábbi gyógyszerészi tulajdonhányadot.

-       Gyógyszergyár illetve gyógyszer-nagykereskedő közforgalmú gyógyszertárban 2011. január 1.-től tulajdont sem közvetlenül, sem közvetve nem szerezhet.

34.  Új gyógyszertárlánc 2011. január 1-től nem jöhet létre, a már működő gyógyszertárláncok nem bővülhetnek.

35.  Négynél több gyógyszertár összefonódása nem engedélyezhető, továbbá nem valósítható meg olyan összefonódás sem, amelynek következményeként húszezer lélekszám alatti településen három vagy annál több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá.

36.  Off-shore cég 2011. május 31. után nem lehet tagja gyógyszertárat működtető gazdasági társaságnak.

A tájékoztatóban – terjedelmi okok miatt – nem tértünk ki a változások indokaira, a mélyebb összefüggések a feltárására, valamint a szakmai és szakmapolitikai értékelésükre. Ezeket a közeljövőben ismertetjük

 

Budapest, 2010. december 22.

 

HankĂł ZoltĂĄn