Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt a fiatalokat a közéleti szerepvállalásra felkészítő rendezvénysorozat, a Táltosképző március 18-i vendége.

Idén első alkalommal dr. Hodász István az Egis vezérigazgatója, a MAGYOSZ alelnöke volt a Táltosképző sorozat meghívott előadója, az idei második összejövetel vendége március 18-án, a kamara székházában dr. Éger István a Magyar Orvosi kamara elnöke volt.

A hagyományosan 10 órakor kezdődő megbeszélés (amelyen először vett részt a HUPSA delegáltja is), először a Táltosképző néhány operatív programjának megbeszélésével kezdődött. A kamara országos bálján tombola-nyereményként kaptak lehetőséget a Táltosképző fiataljai, hogy kedvezményes konferencia-regisztrációval csökkenthessék konferenciás részvételi költségeiket. Ezzel kapcsolatban a megbeszélésen olyan döntés született, hogy a rendelkezésre álló összeget olyan fiatalok vehessék igénybe, akik a fiatalok kamarai és szakmai integrációjának témakörében a többiek számára is hasznosítható elemzést készítenek. Öt fiatal vállalta, hogy az elemzést a patikanapig elkészíti. A résztvevők megbeszélték a VIII. Vándorgyűlés szervezésével kapcsolatos feladatokat, majd dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének megérkezése után dr. Hankó Zoltán köszöntötte a meghívott vendéget. Az MGYK elnöke szólt a három szakmai kamaráról (MOK, MESZK, MGYK), kiemelve, hogy önállóan működnek ugyan, de egy közös törvény, és nagyon gyakran közös érdekek mentén dolgoznak, és ahol lehet, együtt lépnek fel – ennek pedig a motorja többnyire a MOK.

Dr. Éger István – aki immáron 13. éve, negyedik ciklusban vezeti az orvosi kamarát – előadását gratulációval kezdte, mondván, hogy „Hankó elnök úr ezt meg tudta csinálni” – értve ez alatt a fiatalokat a közéleti szerepvállalásra felkészítő rendezvénysorozat létrehozását, ami nekik ez idáig még nem sikerült, noha nagy szükségük lenne rá. A következőkben kiemelte, hogy első megválasztása után, 2003. augusztusban az első útja az MGYK-hoz vezetett. „Fogjunk össze” – ez volt a célja – és azóta is abszolút pozitívnak ítéli az együttműködést a két szervezet között, holott a harmadik gyógyszerészkamarai elnökkel működik együtt.

Ezt követően rövid visszatekintést adott arról, hogyan vált a MOK (és az MGYK) köztestületté – hangsúlyozva az ezzel kapcsolatos törvény hiányosságait is. Például a hazai kamarai törvény kevesebb jogosítvánnyal ruházza fel a kamarákat, mint például a németországi, ahol hosszú évekre visszanyúló demokratikus gyökerek vannak. A MOK történetét folytatva elmondta, hogy 2003-ban ciklus közi tisztújítással került pozícióba a tagság kezdeményezésére, amikor visszahívták az előző elnököt, ugyanis a tagság elégedetlen volt a kamara aktivitásával. Visszaemlékezve a megválasztása utáni időszakra, az érdekvédelmet emelte ki, illetve azt, hogy az idő őt igazolta az orvos elvándorlással kapcsolatban, amivel már akkor szembesítették a politikát.

Dr. Éger István beszélt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) létrehozásáról, ami az ő nevéhez fűződik elsősorban. Ez „elég hektikus történet” – hangzott el. „Akkor azt hittem, ha valami szakmailag helyes, akkor a politika majd azt mondja rá, hogy igen”. Ma már azonban tudja, hogy a politikai gondolkodásmód más, mint a civileké. Azonban változatlanul úgy látja, hogy egy ország vezetését szakpolitikai elvekre kéne alapozni, és ez nem valósult meg a mai napig. Egy ország akkor lehetne sikeres, ha „a szakmai kérdésekre szakemberek adnának választ”. Más szakmákban is sokan lelkesen, „ingyen és bérmentve” adnák a tudásukat ehhez, anélkül hogy kormányt akarnának buktatni. A NEK munkája 2004 márciusában kezdődött el, de az aktuális kormány képviselője először csak 2015-ben vett részt a NEK összejövetelén.

A továbbiakban a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége került említésre, amelynek a létrehozásában dr. Éger szintén nagy szerepet vállalt. E szövetség 10-12 hivatásrendi kamarát foglal magába. Megszületésének célja az volt, hogy közösen gondolkodjanak a kamarákról, a köztestületek feladatairól, jellemzőiről. Majd a MOK és az MGYK működésével kapcsolatos kérdésekre tért, összehasonlítva a két szervezetet gazdasági, egzisztenciális és egyéb szempontok alapján, hangoztatva a gondokat, illetve az egészségügy gondjait is. Ahogy mondta, az MGYK a korábbiakhoz képest most nagyobb rendezettséggel működik. Kitért arra is, hogy a MOK az érdekvédelmen túl most már szakmai kérdésekben is próbál megnyilvánulni, pontosabban azon dolgoznak, hogy szakmai bázison mondjanak egyre inkább véleményt. Szólt arról is, hogy a szenzitív területen működő kamaráknak – ilyen az orvosi és a gyógyszerészi is – mindig nagyobb a médiavisszhangja, ami nem mindig jár pozitív következményekkel. Előadása végén újfent hangsúlyozta, hogy gyakran „hiába nem ért a politika a civil nyelven, nekünk mégis így kell beszélnünk. Törvényes rend mentén, szakmai evidenciákra, a saját közösségünk szakmai érveire alapozva kell tenni a dolgunkat”.

Az előadás elhangzása után lehetőség nyílt kérdések feltételére. Volt, aki az orvosok közt fennálló ellentétekkel kapcsolatban fogalmazta meg kérdését. Dr. Éger elmondta, a magán- és a közfinanszírozott orvosok között van a legkevesebb konfliktus, inkább a különböző ellátási szintek között tapasztalhatók differenciák. Kiemelte, a hatalom soha nem egységben fejleszti a rendszert, noha erre lenne szükség. Szóba kerültek a generációs problémák is. Egy másik kérdésre adott válaszában az orvoskamara elnöke hangsúlyozta, az egészségügy helyzetén csak fiskális alapon nem lehet változtatni, és ami még fontosabb: az egészségpolitikában nem lehetne négyéves választási ciklusokban gondolkodni. Az orvos elvándorlás is szóba került, amivel kapcsolatban a politika felelősségét hangsúlyozta: szerinte nem látják, hogy emberéletekről van szó, és nem csupán arról, hogy nagyobb fizetést akarnak az orvosok. Többször kitért a beteg-edukáció jelentőségére, ami tekintetében le vagyunk maradva. Az orvosok túlterheltsége is szóba került. Sajnálatosnak tartotta, hogy a média nem egyszer az egészségügy lejáratására törekszik, a negatív jelenségekről rendre beszámol, míg a dolgukat rendesen végző orvosok tömegéről hallgat. Volt, aki a praxisjoggal és személyi joggal kapcsolatos kérdésére várt választ, míg mások a várólistákról tettek említést, de szóba kerültek a vényíró programok problémái is. A gyógyszerészi kompetenciák, illetve a gyógyszerészi gondozás témakörét többen is felhozták, mellyel kapcsolatban az orvoskamara elnöke kifejtette: mindig is kiálltak a gyógyszerészi gondozás mellett, ugyanakkor a gyógyszerészi alaptevékenységek fejlesztése legalább ilyen fontos.

Dr. Éger István végezetül elmondta, negyedik elnöki ciklusát azzal a „vízióval” indította, hogy megértetik a társadalommal, hogy a betegek érdekében lépnek fel. A „kis pénz, kis foci” elv az orvosi gyakorlatban elfogadhatatlan. Aki ezt a pályát választotta, annak minden körülmények között tennie kell a dolgát… majd ismét hangsúlyozta, hogy a kamarának normál körülmények között nem az lenne a dolga, hogy magasabb fizetésekért küzdjön, hanem hogy őrködjön a hivatás felett.

A konzultációt és a vendég távozását követően a résztvevők röviden összegezték az elhangzottakat, majd dr. Majoros Krisztina és dr. Schlégel Péter tartott rövid ismertetést a lehetséges környezetelemzési módszerekről. A megbeszélés du. 3 óra körül a soron következő teendők meghatározásával zárult.

Fotó: dr. Nagy Vilmos