A Vándorgyűlés szombat délelőtti plenáris ülései is a korábban megfogalmazott célok jegyében zajlottak: számba venni a kamara előtt álló feladatokat és kialakítani az ehhez szükséges struktúrákat.

A Vándorgyűlés szombat délelőtt a plenáris ülésekkel folytatódott dr. Hankó Zoltán és dr. Brezanóczy Ferenc moderálásával. A tervek szerint az előadások sorát dr. Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója kedte volna a Gyógyszertár-ellenőrzési tapasztalatok című előadásával, azonban sajnálatos családi esemény miatt erre nem tudott sort keríteni.

 

Így dr. Sohajda Attila és dr. Nagy Vilmos Aktuális gyógyszertári gazdálkodási paraméterek című munkájával vette kezdetét a program, dr. Nagy Vilmos előadásában. A tavaly őszi köztestületi napokon elhangzottakhoz képest már jobb a feldolgozottsága a 2014-es mérlegbeszámolóknak, így bővebb információkkal szolgálnak – tudtuk meg. Ezt követően részletezte, hogy milyen szempontok és milyen adatok alapján vizsgálódtak. Arra is kitért, hogy az általuk megállapítottak vajon érzékelhetők-e a gyógyszertárakban. Ezután bemutatta a konkrét adatokat, például a gyógyszertári vállalkozások számának változását, a gyógyszertárak bevételeit, árréstömeget stb. Az ismertetett adatok alapján ismételten megállapítást nyert, hogy a 2006-os liberalizáció következtében kialakult válság 2010-től folyamatosan felszámolódott. A 2011-es év „trendfordulóként” értelmezhető, 2012-ről pedig elmondható, hogy „kilábalás a válságból”. A 2014-es adatok feldolgozása alapján pedig arra a következtetésre juthatunk, hogy az ágazat a gazdasági válságból kikerült, stabilizálódott és folyamatos működésre alkalmas. Az előadásban bemutatott legfrissebb számokat és folyamatokat később önálló közleményben ismertetjük.

Kasziba Levente, az UniCredit Bank Hungary Zrt. kisvállalati szegmensvezetője előadása volt a következő, akitől megtudtuk, szoros kötődése van a gyógyszerészekhez, hiszen családjában ketten is patikusok. Bevezetőjében röviden bemutatta az UniCredit Bankot, majd a kamara és bank közti szerződést ismertette, amit annak érdekében kötöttek, hogy a gyógyszerészek kedvezőbb feltételek mellett juthassanak hozzá az egyes banki szolgáltatásokhoz.
 A továbbiakban részletesen sorolta a patikáknak nyújtandó szolgáltatásokat és hitelfajtákat, amelyek jelentős kedvezménnyel járnak a patikusok számára. Elmondta, a kamarával kötött szerződés óta növekvő számban keresik meg a bankot a gyógyszerészek a gyógyszertár-tulajdonosi programban való részvétel szándékával. A hitelkérelmeket egyedi eljárással bírálják, a szabályzatokat, a gyógyszerészek és a bank érdekeit harmóniába tudják hozni. Jelezte, hogy sikeresen túljutottak az első szerződéskötéseken és több további hitelszerződés aláírásra vár. Továbbra is várják a gyógyszerészek jelentkezését.

 

Ezt követően Az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér és az e-recept című előadás következett, amely két részből állt: Szabó Bálint, az ÁEEK-EESZT szakmai vezetője és Héja Gergely az e-recept alrendszer szakértője tájékoztatott a témával kapcsolatos tudnivalókról. Szabó Bálint először az EESZT-vel kapcsolatos általános tudnivalókat osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, a központ elkészült, jelenleg a bevezetés-előkészítési szakaszban vannak. Miért volt szükség ennek kialakítására? – tette fel a kérdést.
Mint megtudtuk, az egĂŠszsĂŠgĂźgyi hĂĄlĂłzatnak jelenleg heterogĂŠn az informatikai hĂĄttere, ezen akartak vĂĄltoztatni, a mĂĄsik cĂŠl pedig az egĂŠszsĂŠgĂźgyi dolgozĂłk terheltsĂŠgĂŠnek csĂśkkentĂŠse volt. Ugyanakkor hangsĂşlyozta, a rendszert nem lehet egyik naprĂłl a mĂĄsikra bevezetni, ĂŠlesĂ­tĂŠse 3 etapban tĂśrtĂŠnik majd.
A fejlesztés szempontjai közül kiemelte, hogy minél kisebb változást okozzon a jelenlegi gyakorlatban. A projekthez kapcsolódóan több jogszabály korrekciója indokolt, melyet a kamarával közösen készítenek elő.
Ezt követően Héja Gergely az e-recepttel kapcsolatos tudnivalók ismertetésével folytatta az előadást. A cél, a hagyományos papír-alapú vények lecserélése volt. Kitért a fokozatos bevezetés fontosságára és hangsúlyozta, betegközpontú rendszer került kialakítása, ugyanakkor a gyakorlati tudnivalók ismertetésére is sort kerített.

Kompetenciafejlesztés kamarai szervezésben – ez volt dr. Hankó Balázs egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ főgyógyszerésze előadásának a címe. Miért van szükség a kompetenciafejlesztésre? – tette fel a kérdést, majd válaszában elmondta, a társadalmi változások, az egészség felértékelődése egyre inkább szükségessé teszik a gyógyszertárak feladatainak újraértékelését ebben a kérdésben. A gyógyszertárak egyre fontosabbá válnak a népegészségügyben betöltött szerepüket illetően. Változó kompetenciákkal kell szembesülnünk, de a határterületi kompetenciákkal is számolni kell, ezek mind szükségessé teszik az újragondolást. Mindezeket konkrét példákkal is alátámasztotta. Kitért arra is, hogy a kamarai új 12 pontban rögzített négy elvárás (gyógyszerszakértő, gyógyszeralkalmazás szakértője, vállalkozás felelős irányítója és a népegészségügyi programok aktív közreműködője) alapján kell a fejlesztésen gondolkodni. „Az egész rendszerben kell új gyakorlatot teremteni” – hangzott el, majd ismertette azokat az alapokat – „a 3x3 pillért” – ami mentén a jövőben el kell mozdulni. Fontosnak tartja, hogy a képzés és továbbképzés is ezeken az alapokon nyugodjon. Kiemelte, hogy a kompetenciákat a mindennapi gyakorlat részévé kell tenni, a végső cél pedig az, hogy a beteg bármelyik gyógyszertárba térjen is be, tudnia kell, hogy biztosított számára a megfelelő gyógyszerellátás. Előadása végén ismertette azokat a területeket, amelyeken a kamara továbbképzési programját célszerű elindítani.

 

Végezetül dr. Hankó Zoltán tartotta meg „A kamara mint szakmai önkormányzat – aktuális feladatok” című előadását. A kamara céljainak hangsúlyozásával kezdte: ahogy az alapszabály módosítási javaslatában is megfogalmazásra került, a cél az eddigieken túl a gyógyszerészek társadalmi presztízsének javítása, a gyógyszertár-működtetés szakmai és gazdasági támogatása, a gyógyszerészek szakmai és szakmapolitikai tájékozottságának elősegítése, illetve a gyógyszertárak népegészségügyi programokban való részvételének elősegítése. „Mindezt azonban tartalommal is meg kell tölteni, ehhez pedig további feladatokat kell vállalni” – mondta. A továbbiakban azt részletezte, hogyan tudják munkájukat ennek a figyelembevételével alakítani. Az új feladatok új struktúrákat igényelnek, így részletesen ismertette az új szerkezetet, illetve hogy a korábbiak mellett milyen új bizottságokat hoznak, illetve hoztak létre. Egy „módszertani nagybizottság” létrejöttével kezdte, ami a már korábban is működő bizottságok összefogásával megfelelő szakmai hátteret biztosítana a gyógyszertárak működtetésének gazdasági kérdéseihez. Szólt az Integrációs Bizottságról, amely a Táltosképzőből „nőtte ki magát”, és feladata intézményesített módon foglalkozni a fiatalokkal, kijelölve az ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatokat is. Az Informatikai Bizottság működése különösen fontos – hiszen számos új kihívás előtt áll a kamara: az OEP új elszámolási rendszer, egyéni dobozazonosítók és az EETSZ bevezetése. Majd a tulajdonosi program és a kulturális élettel kapcsolatos gondolatok után áttért a Könyvelők fórumára, illetve annak kiterjesztésére a területi szervezetekre. Részletesen indokolta a Közgazdasági Bizottság megalakulásának, egy új közgazdasági modell létrehozásának szükségességét. Mindezek ismeretében pedig egy új, egységes kamarai kommunikáció kialakítása válik elengedhetetlenné, ami a Kommunikációs Bizottság feladata.  

mgyk.hu
fotĂł: Dr. Nagy Vilmos