A Kamara ez évi első küldöttközgyűlésére a VIII. Vándorgyűlés utolsó programjaként, 2016. április 2-án (szombaton) délután került sor a Rubin hotel nagytermében Budapesten. A küldöttközgyűlésen 145 kamarai küldött vett részt, a küldöttek 54,7%-a. A küldöttközgyűlésen hangzott el dr. Hankó Zoltán elnök beszámolója, amelyet a küldöttek két tartózkodással fogadtak el. Az alábbiakban az elhangzott elnöki beszámoló olvasható.

 

„Kedves Kolléganők!
Tisztelt KollĂŠga Urak!
Tisztelt KĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs!

A 2015-2019 közötti kamarai ciklus országos tisztújítást követő első küldöttközgyűlésén tisztelettel köszöntöm a Küldöttközgyűlés valamennyi tagját és vendégét.

Még nem telt el négy hónap azóta, hogy 2015. december 7-én a tisztújító küldöttközgyűlés zárszavában utaltam arra, hogy a soron következő küldöttközgyűlésre a szokottnál korábban kerülhet sor, mert az elkövetkező évek kamarai munkájának megalapozásához elengedhetetlenül szükség van

• alapdokumentumaink ĂĄttekintĂŠsĂŠre ĂŠs szĂźksĂŠg szerinti mĂłdosĂ­tĂĄsĂĄra,
• a kamara szervezeti struktĂşrĂĄjĂĄnak ĂŠs a kamarĂĄn belĂźli kompetenciaviszonyok ĂşjragondolĂĄsĂĄra, ĂŠs ezt kĂśvetően
• a feladatok rĂŠszletekbe menő feltĂĄrĂĄsĂĄra.

Szervezéstechnikai megfontolásokból és az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás követelményét figyelembe véve döntöttünk végül úgy, hogy az idei első küldöttközgyűlésre akkor kerüljön sor, amikor már a 2015-ös beszámolókat is a küldöttek elé tudjuk tárni, továbbá a decemberben jelzett korrekciókról nemcsak a választott testületek tudnak egyeztetni, hanem egy konferencia keretei között a legfontosabb szempontokat a küldöttek illetve a tagság szélesebb köreivel is meg tudjuk vitatni. Ezért kerül sor a küldöttközgyűlésre a VIII. Vándorgyűlés záró eseményeként.

Tisztelt KĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs!

Engedjék meg, hogy a beszámoló első részében – immár hagyományos módon – az előző hónapokban a gyógyszerészetben bekövetkezett eseményekről és a kamara aktivitásáról számoljak be, a második részében pedig néhány olyan szempontot is bemutassak, amelyek a mai küldöttközgyűlés többi programpontjához is tájékozódási lehetőséget biztosítanak.

A legutolsó küldöttközgyűlés időpontjában még nem volt végleges döntés a 2015. évi őszi egészségügyi salátatörvényről, de már nagy biztonsággal lehetett arra számítani, hogy milyen területeken módosulhatnak a gyógyszerellátással kapcsolatos, törvényi szintű szabályok. A módosítások közül kiemelkedő jelentőségűnek tartom a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos legfontosabb szabályok törvényi szintű megjelenítését. A szabályok ugyan nem tökéletesek, de jelentős előrelépésként értékelhetők, mert (1) törvényi szinten kerültek kodifikálásra a gyógyszertári ügyelettel és készenléttel kapcsolatos legfontosabb definíciók, (2) törvényben került rögzítésre, hogy az ügyeleti kijelölés kapcsán figyelembe kell venni a gyógyszertárak eltérő teherbíró képességét és (3) érdemben elindulhatott a rendeleti szintű szabályozás előkészítése. Ehhez a kamara javaslatát leadtuk, amit az előző évek különböző kamarai és egyéb fórumokon szerzett tapasztalatok és ismeretek alapján állítottunk össze. A lényeg, hogy mára elérhető közelségbe került egy két évtizedes álom beteljesülése: egy jogszabályban rendezett, átlátható, kiszámítható és (legalább részben) központilag finanszírozott, a kamara közreműködésével koordinált ügyeleti rendszer létrehozása. 

Még időben sikerült korrigálni a gyógyászati segédeszközök forgalmazását szabályozó fél évvel korábbi rendelkezéseket, amelyek – egy hibás megfogalmazás miatt – kizárták volna a gyógyszer-nagykereskedőket a gyógyászati segédeszközök patikai forgalmazásából. Ez a korrekció április 1-én lépett hatályba, de azért, hogy tisztázzuk: az új szabályozás engedi-e a támogatott gyógyászati segédeszközök forgalmazásának nagykereskedelmi szintjén a lánckereskedelmet vagy sem, néhány nappal ezelőtt állásfoglalást kértünk az OEP illetékes vezetőitől. A válaszról kollégáinkat és az érintett partnereket tájékoztatni fogjuk.

A január 1-jén hatályba lépett salátatörvény az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér létrehozásáról is rendelkezik. Ez minket elsősorban az e-receptek bevezetése kapcsán fog érinteni, és – az OEP új elszámoló rendszerének bevezetésével együtt – remélhetően lehetővé teszi majd, hogy a gyógyszer kiadásakor az OEP által az online kapcsolat révén jóváhagyott támogatás-elszámolás utólag ne lehessen vita tárgya. A projekt azonban számos kérdést is felvet, ezért az informatikai jellegű kérdésekre beszámolómban még szeretnék visszatérni.

Úgyszintén január 1-jén léptek hatályba a kisforgalmú gyógyszertárak vissza nem térítendő működési célú és kamatmentes támogatás-előleg igénylését elősegítő változások. Tekintettel arra, hogy a tavaly decemberi elnöki beszámolóban erről részletes tájékoztatást adtam, most csupán utalok a változásra azzal, hogy a területi szervezetek elnökeit kértem, a potenciálisan érintett gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészeinek időben hívják fel a figyelmét a bővülő lehetőségekre.

Az idei első félévi egészségügyi salátatörvény előkészítése megkezdődött. Az EMMI által előkészített javaslatról a testületeink bevonásával kialakított véleményünket megküldtük az Államtitkárságnak. Amennyiben a javaslatot a parlament elfogadja, a legalább 20 ezer fő részvételével megrendezett és legalább 3 napig tartó nagy rendezvényeken lehetőség nyílik ún. ideiglenesen telepített fiókgyógyszertárak működésére, amire – megfelelő kezdeményezés esetén – a rendezvényhez legközelebbi 3 gyógyszertár kaphat felkérést. A rendeleti szintű részletes szabályozásra a törvénytervezet elfogadását követően kerülhet sor.

Tisztelt KĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs!

A közpolitikával meglévő kapcsolataink alakulásáról szólva be kell számolni arról, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter hivatalosan kezdeményezte a kamarával stratégiai együttműködési megállapodás megkötését. A megkeresést köszönettel vettük és a kormánnyal 2010-ben kötött, majd 2014-ben megújított együttműködés további bővítéseként és EMMI-re kiterjesztéseként értelmezzük. Mivel miniszter úr a két másik egészségügyi szakmai kamarát is megkereste és úgy tudom, hogy a másik két helyről is elfogadó válaszok érkeztek, arra számítok, hogy a közeljövőben a három kamara vezetői együtt fogják aláírni a megállapodásokat.

Folyik az új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása. A gyógyszerellátási gyógyszerészeti tagozat elnöke dr. Télessy István, tagja dr. Hankó Zoltán lett, a kórházi-klinikai tagozat elnöke prof. dr. Botz Lajos, tagjai prof. dr. Soós Gyöngyvér és dr. Bodó Gabriella. Az ipari tagozat és tanács megszűnt. Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár úr a kamara elnökét kérte fel a gyógyszerészeti terület tanácsainak felállítását célzó munka koordinálására a gyógyszerellátási és a kórházi-klinikai területeken is. Javaslatunk szerint a gyógyszerellátási gyógyszerészeti tanácsba a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a MOSZ, a MAGYOSZ és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a Kórházi-klinikai gyógyszerészeti tanácsba pedig az MGYT, a MAGYOSZ és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége mellett a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság delegálhat tagokat. Természetesen szeretnénk, ha mindkét testületben részt venne a kamara delegáltja is. A felkérés első részét elvégeztük, a konkrét személyekre vonatkozó döntésekre a közeljövőben kerül sor. A történethez tartozik, hogy mindkét tagozat elnökét, dr. Télessy Istvánt és prof. dr. Botz Lajost is állandó meghívottként várjuk a kamara elnökségi üléseire és rendszeres egyeztetést kezdeményeztünk mindkét terület képviselőivel. Remélem, hogy ez a lépés a kollégium és a kamara munkájának hatékonyságát is növelni fogja.

Egyre mélyülő és egyre több területre kiterjedő kapcsolatrendszer alakul az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel. Az OGYÉI főigazgatójával, főigazgató-helyetteseivel és az országos tiszti főgyógyszerésszel napi kapcsolatban állunk. Egyrészt januártól – törvényi felhatalmazás alapján – megkapjuk a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére vonatkozó határozatokat. Ezek feldolgozása elindult. Az elnökséget és a területi elnökök értekezletét rendszeresen tájékoztatjuk a határozatokról, de a közeljövőben szeretném elérni, hogy az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével a közérdeklődésre számot tartó határozatokról a gyógyszerészek széles rétegei is tájékozódhassanak. Másrészt azon határozatok esetén, amelyek kötelezést és bírságot is tartalmaznak, s így felvetik az etikai vétség gyanúját, az etikai kollégium elnökével közös döntés születik arról, hogy az etikai eljárás kezdeményezése indokolt. Harmadrészt az OGYÉI vezetői a kamara együttműködését kérik a szabálytalan gyógyszer-forgalmazás visszaszorításáért. Az együttműködés ezeken kívül más szakmai és egyéb területekre is kiterjed: így pl. döntés született, hogy az idei patikusnap szervezésében és lebonyolításában a NEFI mellett az OGYÉI is részt vesz, és a kormányzati háttérintézményi rendszer átalakítása során a kamara kiállt az OGYÉI függetlenségének megőrzése mellett.

Az elmĂşlt ĂŠvek sorĂĄn kialakult jĂł szakmai egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs teremtette meg az alapjĂĄt annak, hogy az EgĂŠszsĂŠgĂźgyi NyilvĂĄntartĂĄsi ĂŠs KĂŠpzĂŠsi KĂśzpont ĂĄltal kiĂ­rt Than KĂĄroly ĂśsztĂśndĂ­jban a kĂłrhĂĄzi terĂźleten dolgozĂł valamennyi pĂĄlyĂĄzĂł szakgyĂłgyszerĂŠsz-jelĂślt rĂŠszesĂźlhet.

A közpolitikai kapcsolatépítésről szóló beszámolót lezárva szeretnék emlékeztetni arra, hogy a politikához való viszonyunkat alapvetően két szempont alapján igyekszünk alakítani. Egyrészt, a közpolitika szereplőivel – és ide tartozónak tekintjük a kormányt, az önkormányzatokat és a hatóságokat is – a kamarának, mint köztestületnek együtt kell működnie és kiegyensúlyozott kapcsolatokat kell kialakítani, a szakma és a közpolitika közötti híd szerepet vállalni kell. A pártpolitikai erőtérben azonban lehetőség szerint kezdeményező szerepre nem törekszünk. Viszont – és ez a második szempont – törekednünk kell arra, hogy a gyógyszerellátás alapvető strukturális kérdéseiben és a gyógyszerészet megítélésében nemzeti konszenzus alakuljon ki: ez lehet a biztosítéka annak, hogy hosszú távon stabil strukturális keretek és megfelelő feltételek között végezhessük a munkánkat.  Ez határozza meg a politikai pártok erőterében megtett esetleges lépéseinket is.

Tisztelt KĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs!

A jövő gyógyszertári munkája szempontjából nem mindegy, hogy milyen informatikai háttérrel biztosítjuk az orvosokkal való kapcsolatot, a betegek kiszolgálását, az OEP elszámolást, a NAV adatszolgáltatást, a beszállítói kapcsolatokat és a gyógyszertári gazdálkodást. Emiatt a gyógyszertári informatikai kérdések kiemelt jelentőségűek, különösen akkor, amikor olyan változásokra lehet számítani, mint az új OEP elszámoló rendszer bevezetése, az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér és az e-recept elindulása, vagy az egyedi dobozazonosító rendszer kialakítása. Mivel sok a bizonytalanság ezen a területen és az egyes szereplőktől egymásétól eltérő információkhoz jutottunk, indokolt volt egy miniszimpózium szervezése március 9-én, ahová mindenkit elhívtunk, aki „él és mozog” ezen a területen, a NAV-tól az ÁEEK-n és az OEP-en keresztül az egészségügy államtitkárságig, másfelől az összes rendszergazdát, valamint a területi szervezetek delegáltjait is. A beszámolót a kamara honlapján mindannyian elolvashatták, így most a miniszimpóziumon szerzett tapasztalatok alapján a kamara szempontjából fontos feladatokat szeretném csak ismertetni. A kamara nevében a miniszimpóziumot követően kötelezettséget vállaltam az érintettek közötti egyeztetések további szervezésére, amelyeken a NAV, az Államtitkárság, az OEP, az ÁEEK, a rendszergazdák és a kamara képviseletét biztosítani kell. Fontos, hogy a projektköltségek nagysága és viselésének terhei tisztázódjanak: a gyógyszertáraknak lehetőleg az új rendszerek bevezetése ne okozzon többletköltséget. A bevezetést megelőzően át kell nézni a vonatkozó jogszabályokat és a szükséges módosításokat végre kell hajtani. Ez azért is fontos, mert jelenleg a pénztárgépek minden változása NAV engedélyezést von maga után, aminek nemcsak a költségeit kell viselni, hanem az időigénye sem becsülhető. S ez utóbbi – a NAV online kapcsolatra alkalmas pénztárgépek üzembe állításának tapasztalatai alapján – számos, konfliktust okozó meglepetést tartogathat. Mindezek miatt a kamara informatikai háttérmunkája megerősítésre szorul: nemcsak a szakmapolitikai igényeinket kell tudni megfogalmazni, hanem a rendszer egyes szereplőivel folytatott tárgyalásokon informatikailag képzett és és tárgyalóképes kollégákkal kell részt vennünk.

Tisztelt KĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs!

Politikai határterületként kezelem a Gazdasági Versenyhivatal döntését, mellyel jóváhagyta a Novodata Zrt. Phoenix érdekcsoportba kerülését. Amint arról a Kamara honlapján 2015. május 12-én már beszámoltunk, a Novodata Zrt. és az ADGmbh közötti tárgyalások eredményeként megállapodtak: a Novodata Zrt. csatlakozik a mannheimi székhelyű cégcsoporthoz, amely a német Phoenix AG leányvállalata. Akkor azt is jeleztük, hogy az ADG mbh irányításszerzését a GVH-nak jóvá kell hagynia. Mivel a GVH részéről a vizsgálat részeként a gyógyszerpiac számos szereplőjét hivatalosan is megkérdezték, a Kamarát azonban nem, testületi felhatalmazással 2015. július 17-i keltezésű beadványban küldtem meg a GVH-nak a Kamara véleményét. Erre válaszként a GVH végzésben szólította fel a Kamarát, hogy a kérdéseire válaszoljunk. A válaszokat határidőn belül, tavaly augusztus végén a GVH-nak megküldtük.

Nem titok, hogy a Kamara a fúziót ellenezte, mert álláspontunk szerint – és most idézek: „a gyógyszertárak – mint egészségügyi szolgáltatók – szakmai és egzisztenciális függetlenségére, az állam szuverén gyógyszerpolitikájának alakítására és a nemzeti egészségügyi adatvagyonnal kapcsolatban a nemzetbiztonságra kockázatos és veszélyes folyamatokat indíthat el a Novodata Zrt. és az ADGmbh fúziójának engedélyezése.”

Az sem titok már, hogy az elnökség és a területi szervezetek elnökei zárt üléseken, kétszer is egyhangúlag szavazva alakították ki a kamarai álláspontot. A kamara honlapján mindkét beadványunk olvasható, és ugyanott a GVH jóváhagyó döntése és az ehhez kapcsolódó indoklás is elérhető. Személyes álláspontom, hogy testületeink mindkét alkalommal jól döntöttek, a beadványainkban megfogalmazottakat ma is, a GVH döntésének és indoklásának ismeretében is helytállónak tartom. Személy szerint ugyanennek a kamarai álláspontnak egy másfajta megfogalmazását is vállalom: mivel a mi álláspontunkat továbbra is jónak tartom, szükségszerű, hogy a GVH döntését elhibázottnak és megalapozatlannak tartsam. Sajnos azonban a GVH a kamarát és az informatikai piac szereplőit nem tekinti ügyfélnek, így a döntés ellen jogi eszközökkel fellépni sem nekünk, sem az informatikai piac szereplőinek nincs jogunk. Sőt erre a kormánynak sincs lehetősége, tekintettel arra, hogy az unióban hatályos szabályozási elvek értelmében a gazdasági versenyhivatalok a kormányoktól független hatóságként működnek. Azt azonban semmi nem tiltja, hogy a hogyan továbbról a kamarában gondolkodjunk, és a számunkra legfontosabb értékek védelme érdekében megtegyünk mindent, amit megtehetünk. Az lenne jó, ha ehhez szövetségeseket is sikerülne találni. Ehhez az első lépéseket már megtettem.

Úgyszintén kiemelt kamarai figyelem kíséri az oktatási reformhoz kapcsolódóan a gyógyszerészképzés képzési és kimeneti követelményeinek – népszerű rövidítéssel a KKK-nak – a módosítását. A decemberi küldöttközgyűlésig történtekről az akkori elnöki beszámolóban már tájékoztattam a tisztelt küldötteket. Ennek az volt a lényege, hogy a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság célul tűzte ki valamennyi felsőoktatási képzés képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát, majd a felülvizsgálatot követően miniszteri rendeletben való megjelentetését. A gyógyszerészképzés jelenleg hatályos KKK-ja 2006-ban készült, és azóta nemcsak két rendszerváltás volt a gyógyszerészetben, hanem a gyógyszerészekkel szembeni szakmai, gazdasági és társadalmi elvárások is jelentősen megváltoztak. Így tehát nem csupán egy hagyományos korrekcióra, hanem egy átfogó felülvizsgálatot követő szabályozásváltozásra van szükség. Részben erre is tekintettel, a kamara 2015-ben átfogó javaslatot készített a graduális és posztgraduális képzés átalakítására, valamint ezekre a dokumentumainkra alapozva, tavaly novemberre – a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal összehangolva – a megújítandó képzési és kimeneti követelményekre. Ezzel párhuzamosan a Rektori Konferencia még tavaly nyár elején felkért egy vezető egyetemi oktatókból álló bizottságot – élén Noszál Béla professzor úrral – az egyetemek által kidolgozott javaslat megfogalmazására. Ugyanakkor a felvételi keretszámok korrekciójakor tavaly kialakult együttműködés tapasztalataira alapozva a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a kamarai álláspontot a hagyományos közigazgatási egyeztetés-rendszer keretei között képviseljük, hanem arra is megteremtette a lehetőséget, hogy rajtuk keresztül a kamarai álláspontot a Rektori Konferenciának eljuttassuk, sőt arra is, hogy a Rektori Konferencia által felkért bizottság a javaslatuk leadását megelőzően a Kamara és az MGYT képviselőivel egyeztessen.

Az egyeztetésre január végén, a bizottság javaslatainak leadási határidejét megelőző nap délutánján került sor, ahol kiderült, hogy a Rektori Konferencia által felkért bizottság álláspontjától lényeges tartalmi kérdésekben különbözik a Kamara és a Társaság összehangolt álláspontja, és a tartalmi véleménykülönbség a megbeszélést követően is megmaradt. Ezért nem maradt más lehetőségünk, hogy az MGYT elnökével közös levélben tudassuk a Felsőoktatásért Felelős Államtitkársággal a véleménykülönbség tényét és azt, hogy az álláspontunk nem változott. A héten kapott meghívó értelmében a képzési és kimeneti követelményekkel kapcsolatban a bizottság vezetőivel együtt egy utolsó egyeztetésre hívnak április 13-ra a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságra, ami – idézem a meghívóból – „lehetőséget nyújthat a még esetlegesen fennálló vitás kérdések lezárására”.

A KKK-val kapcsolatos álláspontunkat a kamara honlapján közzétettük, így a tartalmi kérdésekbe most nem kell belemennem. Csupán a decemberi elnöki beszámoló egy mondatát szeretném újra felidézni, amely a képzési keretszámok eredményes korrekcióját lehetővé tevő egyeztetések értékeléseként hangzott el: „A gyógyszerészképző helyekkel és az MGYT-vel folytatott féléves közös munka és lobbizás azt is megmutatta, hogy azonos stratégiai célok esetén nincs alternatívája az érdekvédelmi munka harmonizálásának.”

Ennek a szemléletnek az eredményességét igazolhatja, hogy egy másik területen, a gyakorlati képzés átalakításához kapcsolódóan a négy dékánnal és az MGYT vezetőségével közösen kialakítva olyan megoldás születhet, ahol

• a kĂŠpzőhelyek akkreditĂĄciĂłja megĂşjul,
• az ĂĄllamvizsgĂĄra kĂŠszĂźlő gyĂłgyszerĂŠszhallgatĂłk kĂŠpzĂŠsi tematikĂĄja a gyakorlati igĂŠnyek figyelembe vĂŠtelĂŠvel ĂŠs a zĂĄrĂłvizsgĂĄra valĂł eredmĂŠnyes kĂŠszĂźlĂŠs ĂŠrdekĂŠben korszerĹąsĂśdik, tovĂĄbbĂĄ
• a kamara terĂźleti szervezeteinek kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel olyan szeminĂĄriumi napok beiktatĂĄsĂĄra is sor kerĂźlhet, ahol a gyĂłgyszertĂĄri munka szempontjĂĄbĂłl legfontosabb elmĂŠleti ismeretek ĂĄtadĂĄsa is biztosĂ­thatĂł a vĂŠgzős hallgatĂłknak. 

Tisztelt KĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs!

Örömmel számolok be arról, hogy az étrend-kiegészítők termékbiztonságának javítása érdekében évekkel ezelőtt kezdeményezett piaci önszabályozó együttműködés előkészítése a Kamara, a MÉKISZ, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a MAGYOSZ és a HENT között, a végső fázisához érkezett. Miután az OGYÉI átszervezése kapcsán az OÉTI-vel kapcsolatos elvárások is tisztázódtak, nincs tovább akadálya annak, hogy egy olyan együttműködés kezdődjön az előbb említett szervezetek között, amely garantálja, hogy az ebbe bekapcsolódó gyógyszertárakba csak olyan étrend-kiegészítők és az étrend-kiegészítő készítményekkel azonos formában megjelenő, hasonló funkciójú speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek kerülhessenek, amelyek összetételét és minőségét – egy speciális minőségtanúsítási eljárással – az együttműködésben résztvevő beszállítók garantálják. Bízom abban, hogy a megállapodás-tervezetekre valamennyi szervezet vezetősége rábólint, és legkésőbb az ez évi patikanapig elindulhat ez az új rendszer.

Remélem továbbá, hogy az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos problémáink másik része, a valid információk hiánya is, ezzel az együttműködéssel közelebb kerülhet a megoldáshoz.

Az Egészségpénztárak Szövetségének vezetésével is felvettük a kapcsolatot. Egyrészt már legalább három éve, hogy utoljára átfogó módon foglalkoztunk az egészségpénztárak és gyógyszertárak kapcsolatával, így itt az ideje az azóta összegyűlt tapasztalatok közös értékelésének. Ehhez kapcsolódóan kamarai tagtársunk kezdeményezése is motiválta a kapcsoltfelvételt. Másfelől kormányzati szintű bejelentésre került a cafetéria-rendszer változása, s ez – elvileg – az egészségpénztári szolgáltatások jövőjét is érintheti. Emiatt is indokolt volt az egészségpénztárakkal való kapcsolatfelvétel. Az eredményekről a hagyományos kommunikációs módszerekkel tájékoztatjuk a kollégáinkat.

Az elmúlt néhány hónapban – a korábban megkezdett folyamat részeként – több piaci szereplővel is sikerült olyan megállapodást kötni, ami a gyógyszertárak működtetését segíti. Megújítottuk a Vodafonnal kötött és időközben lejárt szerződést, megállapodást kötöttünk a Global Payments Europe S.R.O. nevű céggel bankkártya olvasó terminálok kedvezményes gyógyszertári kihelyezésére.

Más területeken is bővülnek az együttműködési lehetőségeink. Az Országos Alapellátási Intézet kérte a háziorvosokkal való együttműködés kiszélesítését, és ennek céljából április 8-án a Háziorvosi napok rendezvénysorozat keretei között kerekasztal-megbeszélésen fogunk részt venni. Tekintettel arra, hogy az alapellátás megerősítése, illetve a lakosságközeli egészségszolgáltatások bővítése kiemelt egészségpolitikai célkitűzés, ahol a gyógyszertárak helyét is meg kell találnunk, kifejezetten hasznosnak tartom az együttműködés lehetőségének a bővítését és intézményesített alapokra helyezését.

A Magyar Egészségügyi Társaság is megkereste a kamarát, kérve az együttműködés lehetőségét. A Társaság célja a magyar anyanyelvű orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók összefogása a világ minden részéből, különös tekintettel a Kárpát-medencei régióra. A határon túli magyar gyógyszerészekkel eddig is szoros kapcsolatot ápoltunk, így a felkérésre pozitívan reagáltunk. Bízom abban, hogy a MET április végi konferenciáján egy összehangolt cselekvési tervben is meg tudunk állapodni.

Úgyszintén együttműködés alakult ki a HUPSA-val, a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesületével. Delegáltjaik bekapcsolódhatnak a Táltosképző programjaiba és részt vehetnek a kamara rendezvényein, továbbá segítséget nyújtunk szakmai programjaik szervezésében. A HUPSA tagjai a végzést követően szinte kivétel nélkül kamarai tagok lesznek, így a kamara építkezése és jövője szempontjából nem mindegy, hogy a gyógyszerész-hallgatókkal milyen kapcsolatot ápolunk.

Tisztelt KĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs!

Engedjék meg, hogy beszámolómban a továbbiakban arról a munkáról is szóljak néhány mondatot, amely az elmúlt hónapokban időnk és energiáink jelentős részét lekötötte: az elkövetkező évek munkájához megfelelő hátteret biztosító szabályzatok előkészítéséről, valamint a szervezeti élet tisztújítást követő újraindításáról.

Elöljáróban csupán egy mondatot arról, hogy nagy reményekre jogosít a jövőt illetően, ahogy az újonnan megválasztott testületek, az elnökség, a területi elnökök értekezlete, a felügyelő bizottság, az etikai kollégium és bizottság a munkához hozzákezdett.  

A mai küldöttközgyűlés elé három kamarai alapdokumentum módosítása kerül: az alapszabályé, az etikai kódexé és a felügyelő bizottsági ügyrendé. Ezek részletes vitájára az adott napirendi pontokban kerül sor, de néhány olyan szempontra mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, amelyek közös mérlegelést igényelnek. Az alapszabály-módosítást és az etikai kódexét a területi elnökök értekezlete kétszer, az elnökség három alkalommal tárgyalta és az elnökség konszenzussal terjeszti a küldöttközgyűlés elé. A felügyelő bizottsági ügyrend módosításának előkészítése értelemszerűen nem az elnökség hatásköre, de a javaslatot személy szerint ismerem és egyet is értek a benne foglaltakkal.

Az elnökség által előterjesztett két dokumentum közül az alapszabály-módosítás hivatott az elkövetkező időszak kamarai működésének legalapvetőbb pilléreit biztosítani. Az alapszabály Célok és feladatok fejezetének megerősítése jelentheti az elmúlt években kikristályosodott szakmapolitikai célok továbbvitelételét, beleértve pl. a szükséglet alapú gyógyszertár-létesítést, a többségi gyógyszerészi tulajdont, a szakmai és egzisztenciális függetlenséget, a gyógyszertárak működőképességének biztosítását és mindazokat a célokat, amelyeket már az előző ciklusban is fontosnak tartottunk. Lényegében ezeknek az ismeretében vállaltuk a küldötti megbízatást, sőt ezek ismeretében tette le minden kamarai tisztségviselő április 1-ig az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, magyarul az esküt. A Célok és feladatok fejezet bővítése a szakmai önkormányzatiság erősítését jelenti. Ezt célozza az elnökség és a területi szervezetek elnökségeinek bővülő feladatköre, és ehhez kívánunk megfelelő szervezeti kereteket biztosítani a bizottsági munka újraszervezésével. Ez utóbbi előkészítése úgyszintén hónapok óta folyik és a vándorgyűlés is megfelelő alkalmat teremtett arra, hogy egyik-másik bizottsági programot részleteiben is végigbeszéljük.

A bizottsági munka átszervezésének előkészítése során kiemelt cél volt, hogy minden munkabizottságban biztosítsuk az elnökség és a területi szervezetek elnökei értekezletének, valamint a fiataloknak a képviseletét. A hivatal bekapcsolása a bizottságok munkájába nemcsak a professzionális szervezést, hanem a területi szervezetek irodáival való kapcsolattartás erősítését is szolgálja.

Úgyszintén fontos szempont volt, hogy ismét lépjünk egyet előre egy módszertani intézet létrehozása felé. Azokat a munkákat, amelyek professzionális hátteret és infrastrukturális támogatást is igényelnek, egy módszertani nagybizottság keretei között szeretnénk működtetni, ami már előszobája lehet egy kamara mellett néhány éven belül felállítandó olyan intézménynek, amely nélkül a szakmai önkormányzati munkánk elvégzése nem lesz lehetséges. Ennek a nagybizottságnak a keretei között tervezzük működtetni az adatfeldolgozást, a költségracionális gyógyszertár-működtetést elősegítő projekteket, a kamara remélhetően ősszel végre elinduló kreditpontos továbbképzéseit, a népegészségügyi programjainkat és a pályázatfigyelő rendszert is.

Külön kell megemlítenem az informatikai területet – a kihívásokról az elnöki beszámoló korábbi részeiben már többször is szó esett –, valamint a kamarai kommunikáció kérdéskörét is, amellyel kapcsolatban az elmúlt években több kritika is megfogalmazódott. Szeretnénk a kamara belső és külső kommunikációját egységes irányítás alatt szervezni és ezen belül újragondolni a honlap és a területi szervezetek, illetve a honlap és a Gyógyszerészi Hírlap viszonyát is. Olyan honlapot kell készítenünk, amelyen a gyógyszerészettel kapcsolatosan minden lényeges információ elérhető, és olyan Gyógyszerészi Hírlapot kell megjelentetnünk, amely tartalmában és megjelenésében is hű tükre annak a munkának, ami a kamarában folyik. A kamarai kommunikáció átszervezése során a költségvetési kereteket messzemenően figyelembe kell vennünk. A fiatalok kamarai integrálásának programja két évvel ezelőtt a táltosképzővel indult. Ha a küldöttek elfogadják a módosításokat, most nyílik lehetőség arra, hogy alapszabályban megerősítve, a területi szervezetek szintjén is elkezdődjön a fiatalokkal történő intézményesített foglalkozás. Ennek sikeres indítását követően foglalkozhatunk a beosztott és alkalmazott gyógyszerészek kamarai integrálási programjával is.

Mindezek a tervek indokolják, hogy a rendezvényszervezésben és a továbbképzések területén eddig szerzett tapasztalatok alapján újragondoljuk a kamara ez irányú gyakorlatát. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek lehetőség szerint a minőségi szolgáltatásokat a lehető legolcsóbban biztosítják, s ha egy-egy rendezvény vagy továbbképzés pozitív szaldóval zárul, a maradvány a következő projektek költségeinek csökkentésére fordítható. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor a mostani vándorgyűlés szervezésére is.   

Az alapszabály-módosítási javaslat foglalkozik a tagdíj mértékének és beszedési módjának kérdéseivel is. A kamara gazdálkodásának elmúlt évekre visszanyúló átvilágítása az elmúlt hónapokban megmutatta, hogy a jelenlegi bevételi keretek között a kamara működése sem országosan, sem a területi szervezetek szintjén nem tartható fenn. És ez akkor is igaz lenne, ha a kamara csak az eddig vállalt feladatait vinné tovább és nem tekintenénk különösen fontosnak az elkövetkező időszakban a kamara szakmai önkormányzati működésének a megerősítését. De nemcsak az 5. éve változatlan tagdíjak mértékén kell változtatni, hanem a befizetésének és elszámolásának módszerében is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján olyan helyzetet kell teremteni, ahol a rendszer minden szereplőjének, tehát a kamarai tagnak, a területi szervezetnek és az országos hivatalnak is megvan az érdekeltsége az előírások határidőben történő teljesítésében. Igazságtalanságnak tartanám, ha a késedelembe esők miatti többletköltségeket azoknak a tagdíjbefizetéseiből kellene kigazdálkodni, akik határidőben teljesítik a feladataikat. A tagdíjak megosztási javaslatánál külön is figyeltünk arra, hogy valamennyi területi szervezet a jelenlegi bevételeinél nagyobb összegből gazdálkodhasson, és azokra is gondoltunk, akik most látszólag kevésbé járnak jól. A tagdíjmegosztás új rendje szerint a területi szervezeteknek lehetőségük nyílhat egy közösen gondozott alap létrehozására, amelyből a hirtelen nagyobb kiadásra kényszerülő területi szervezetek a váratlan költségeiket finanszírozhatják. A módosítások előkészítésekor többször elmondtam, és szeretném a küldöttek figyelmébe is ajánlani, hogy az országos kamara működési feltételeinek biztosításáért nemcsak az elnök és az elnökség no meg a felügyelő bizottság, hanem a területi szervezetek vezetői és a küldöttek is felelősek, s a területi szervezetek működési feltételeinek biztosítása úgyszintén mindannyiunk kollektív felelőssége.

Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban a felügyelő bizottság ügyrendjének a módosítására is felhívjam a figyelmüket. A módosítás az alapszabállyal és az országos elnökség nemrég módosított ügyrendjével is összefügg. A közpénzekből működő és közfeladatot ellátó szervezetek működésével kapcsolatban egyre inkább kikristályosodó elvárás, hogy működésük minden területén, tehát nemcsak az anyagi javakkal való gazdálkodás szintjén, érvényesüljön az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az integritás elve. Ez a kamara szervezeti életében a legegyszerűbben úgy érvényesíthető, ha az elnökség – és reményeim szerint ezt követően valamennyi területi szervezet elnöksége – valamennyi határozatát az illetékes felügyelő bizottság véleményezi, és nemcsak abból a szempontból, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfelel-e, hanem abból a szempontból is, hogy a kamarai alapdokumentumokban foglaltakkal, így pl. az alapszabály célkitűzéseivel összhangban van-e. S ha erre a felügyelő bizottságot felhatalmazzuk, annak lehetőségét is biztosítani kell, hogy az általuk kifogásolt vagy észrevételezett határozatot az elnökség a soron következő ülésén újra napirendre vegye.

Hiszem azt, hogy ezekkel a változásokkal ismét lépünk egyet előre azon az úton, ahol egy hatékony szakmai érdekvédelmi tevékenység mellett egyre erőteljesebb szakmai önkormányzati működéssel tudjuk a gyógyszerészek életét és a gyógyszertárak működését segíteni.

Az elmúlt több mint negyedszázad kamarai célkitűzéseinek egyik alapja az az elvárás volt, hogy rólunk többé soha ne döntsenek nélkülünk. Úgy gondolom, megérett az idő és felnőtté vált a kamara arra, hogy ennek az alapelvárásnak a megtartásával újabb célt tűzzünk magunk elé: az általunk meghozható döntéseket nekünk kell meghoznunk, és a mi általunk elvégezhető munkát nekünk kell elvégeznünk. Ehhez kell igazítani szabályzatainkat, szervezeti struktúránkat és a működésünket, és ehhez kell igazítani a kamarával szembeni elvárásokat is.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és egyben kérem az elnöki beszámoló elfogadását.”