Gyógyszerészi gondozási díj, korrekt, konstruktív együttműködés a kormányzattal, interaktív partnerség, népegészségügyi programokban való részvétel …  –  csak néhány téma azok közül, amelyek XIII. Országos Patikanap június 1-én, az Egis Tudományos és Technológiai Központban megtartott megnyitóján  elhangzottak.

A XIII. Országos Patikanap központi megnyitójára ünnepélyes keretek között került sor Egis Tudományos és Technológiai Központjában  – egészségpolitikai és hatósági vezetők, a kamara képviselői, a X. kerület orvosai és gyógyszerészei jelenlétében.

A rendezvény Dr. Hodász István, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatója köszöntő szavaival vette kezdetét, aki ez után a gyógyszerészi gondozás jelentőségét ecsetelte: a téma kilencvenes években merült fel és mára és egyre fontosabbá vált, ugyanis a gyógyszerészek szerepe egyre növekszik a betegek felvilágosításában, hiszen a gyógyszeres terápia hatékonysága függ attól is, hogyan szedi a beteg a gyógyszert. A gyógyszergyár kifejleszti, az állam támogatja, az orvos felírja a gyógyszert – de hogy hasson is, a betegnek megfelelően kell alkalmaznia – és itt jön a gyógyszerészi gondozás! Ez volt az oka a „Kiváló Gyógyszerészi Gondozásért Díj” létrehozásának, amelyet az Egis Gyógyszergyár és a Magyar Gyógyszerészi Kamara együttműködési megállapodás keretében hozott létre. A díj anyagi hátterét az Egis biztosítja, míg az egyéb teendők a kamarára hárulnak. Azok részesülhetnek ebben az elismerésben, akik élen járnak a gyógyszerészi gondozásban – hangzott el. E bevezető szavak után dr. Hodász István és dr. Hankó Zoltán aláírták az együttműködési megállapodást. (Ennek részleteiről a továbbiakban adunk tájékoztatást.)

Ezt követően dr. Hankó fűzött néhány szót a megállapodáshoz. Felidézte a gyógyszerészi gondozás történetét: az erről a feladatról szóló törvényi szabályozás 2008-ban jelent meg, és 2013-ra jutottak el oda, hogy központi források felhasználásával elindult 16 gyógyszerészi gondozási irányelv kidolgozása. A gyógyszerészi gondozást napi szinten a gyakorlatban is megvalósítani, társadalmasítani és elmélyíteni. Ezt segíti elő a díj, aminek a belső szabályzatát a területi szervezetek elnökeivel közösen készítették elő, és a Gyógyszerész Köztestületi Napok keretében kerül majd átadásra. Hankó a felszólalása végén köszöntötte az Egis vezérigazgatóját, akit néhány nappal ezelőtt választottak meg a MAGYOSZ elnökévé. A szervezet élén először áll gyógyszerész végzettségű vezető, s mint mondta, reméli, hogy ez által tovább erősödik a MAGYOSZ és a Kamara kapcsolata.

Ezután dr. Beneda Attila, egészségügyért felelős helyettes államtitkár következett, aki mint mondta, a 13-as számhoz személyes élmény is köti: korábban, mint kosárlabdázó sokáig a 13-as mezt viselte. „Jó az egészségügy területén a gyógyszerészekkel foglalkozni.  Korrekt, konstruktív az egészségpolitikusok, illetve a kormány viszonya a kamarával” – folytatta. Az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést sikerült tető alá hozni, amelyek eredményeképpen a magyar társadalom egészségi állapota javulhatott, a megállapodások a betegek érdekeit szolgálják. A gyógyszertárakat egyre inkább sikerül a népegészségügyi programok részeseivé tenni, egyre komolyabb egészségfejlesztési munka folyik a patikákban. Az évi több 10 millió gyógyszerész-beteg találkozó számtalan lehetőséget rejt magában egy egészségesebb társadalom érdekében – hangsúlyozta az említett díjjal kapcsolatban. A pozitívumok mellett szót ejtett a közelmúltban történt visszaélésekről is. Mint megjegyezte, az államigazgatás a leghatározottabban szembe száll ezekkel, és ehhez stratégiai partnerre talált a kamarában.

Szót ejtett arról is, hogy a patikák 2017. január 1-től többségi gyógyszerészi tulajdonban működnek. „Nagyon nehéz megtalálni azt a határmezsgyét, ami a vállalkozás és a tisztességes gyógyszerellátás között húzódik, azonban csaknem mindegyik gyógyszerész megtalálja ezt, hiszen a közös cél az, hogy a társadalom egészségesebb legyen.”

Dr. Nagy Szilárd, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) területért felelős főigazgató-helyettese a patikanap népegészségügyi jelentőségéről és a rendezvény szakmai programjairól szólt. Úgy látja, a patikanap lehetőség a gyógyszerészeknek és a betegeknek is. Az országban több helyen is tartanak rendezvényeket, a skála színes, tárlatvezetéssel és koncerttel is találkozni lehet. Ezt követően az OGYÉI  feladatairól szólt, majd a kamara és a hatóság közös célja került említésre: hibátlan, hatékony termék kerüljön a beteg kezébe. Azonban – hívta fel a figyelmet – azt nem lehet kontrollálni, hogy mi történik azután, hogy a beteg kilép a patika ajtaján. Nem tudni, hogy a gyógyszer hova kerül.  Az előírásnak megfelelően használják? Együttműködik-e a beteg? A gyógyszerészek azok, akik a legtöbbet tehetik azért, hogy a beteg megfelelően használja a gyógyszert. „Ez persze extra munka, de extra lehetőség is” – hangsúlyozta. „A patikus túllép a kereskedő funkcióján, és interaktív tanácsadó lehet”. Ez nagy kihívás a gyógyszerészeknek, akik viszont „empátiával, türelemmel és intelligenciával rendelkeznek”.  „Mi bízunk az önök alkalmasságában” – fejezte be előadását. Szólt arról is, hogy több mint 250 tonna lejárt gyógyszert gyűjtenek be már most is a gyógyszertárak, de ennek valószínűleg a többszöröse van még a házi patikákban, és valószínűleg a háztartási hulladékban végzi.

„Meg kellett tanulni az egészségfejlesztési szakembereknek, hogy van egy hálózat, egy rendszer, amely tagjai nagyon sokat tudnak segíteni a betegekkel való kommunikációban” – utalt a gyógyszerészekre a következő megszólaló, dr. Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója. „Ötlethegy, ötleteső” – ezeket a szavakat használta azokra az elképzelésekre, melyek a kamarával folytatott, a patikanappal kapcsolatos megbeszéléseken hangzottak el. Ezt követően emlékeztetett a kamarával tavaly kötött stratégiai együttműködésre. Mint megtudtuk, jelenleg is elemezik a tavalyi tapasztalatokat annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen az együttműködés a 2015-ben indított, az étrend-kiegészítőkkel és allergiával kapcsolatos témákban.  

A hĂĄzi patikĂĄk felĂźlvizsgĂĄlatĂĄval kapcsolatban elmondta, hogy a szakmai ajĂĄnlĂĄs, illetve 12 pont kidolgozĂĄsĂĄhoz szakmai segĂ­tsĂŠget nyĂşjtottak. FelhĂ­vta tovĂĄbbĂĄ a figyelmet arra, hogy a kisgyermekek tĂĄplĂĄlĂĄsĂĄval kapcsolatban szakmai anyagot szeretnĂŠnek a patikĂĄkba eljuttatni. VĂŠgezetĂźl ĂśrĂśmĂŠnek adott hangot azĂŠrt, hogy a gyĂłgyszerĂŠszek bekapcsolĂłdtak a nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźgyi programokba.

Dr. Novák Krisztina, az Országos Betegjogi és Ellátottjogi Dokumentációs Központ főigazgatója bevezetőjében a szervezet történetébe engedett bepillantást. Az OBDK 2013-ban alakult, és már akkor felvették a kapcsolatot az MGYK-val, és alá is írtak egy együttműködési megállapodást. Ennek célja az volt, hogy a patikusok ismereteit frissítsék a tekintetben, hogy milyen betegjogok vannak, illetve hogyan tudják ezeket alkalmazni mindennapi munkájuk során. Egyre több a feladat és a lehetőség ezzel kapcsolatban – hangzott el, és mint mondta, az  OBDK munkatársai az MGYK rendezvényein regionális szinten már előadásokat tartanak.  Sok gyógyszerész fordul hozzájuk kérdésekkel, amire örömmel válaszolnak, többnyire a betegek tájékoztatásával kapcsolatban érdeklődnek. A panaszok száma csekély, általában a nem megfelelő hangnem, vagy egymással szembeni tisztelet sérülése miatt panaszkodnak – tájékoztatott.

Az idén az MGYK-val közösen elindítottak egy új betegtájékoztatási rendszert, ennek fontos eleme a plakátkampány – a patikák a plakátok kihelyezésével segítik a betegek tájékoztatását.  Újdonságként említette, hogy 2014-től az összes orvos- és gyógyszerészkaron folyik a betegjogi képzés.

A „növényorvosokról” valószínűleg nem sokan hallottak, ezen segített dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, aki egyrészt bemutatta a 2000 óta működő szakmai köztestület tevékenységét, másrészt pedig számos párhuzamra mutatott rá a két kamara tevékenységében. Céljuk az egészség, élelmiszerbiztonság megőrzése. Alapvető feladatuk, hogy az élelmiszerek alapját jelentő növények egészségére ügyeljenek. Ha a növényi termék beteg, akkor az élelmiszerlánc összes terméke egészségtelen lesz. A humán orvosláshoz hasonlóan a megelőzés lenne a legfontosabb. Miután munkájuk környezetbiztonsági kérdéseire is kitért, megemlítette, hogy e munka világszerte felértékelődik.

A két kamarával kapcsolatban elmondta, hogy számos közös pont van céljaik és tevékenységeik tekintetében. Példaként az egyik legfontosabb közös feladatot hozta, a parlagfű elleni küzdelmet. A társadalmi szemléletformálás, az emberek megismertetése a parlagfű okozta problémákkal mindkét szervezet programjában megtalálható. „A közös munkát elkezdtük, és remélhetőleg folytatni is fogjuk” – mondta.

Dr. HankĂł ZoltĂĄn, az MGYK elnĂśke kĂśszĂśnetet mondott mindenkinek, akik a patikanap szervezĂŠsben rĂŠszt vettek.
 Az első patikanap a liberalizációtól való félelem időszakában indult, annak idején be akarták mutatni, milyen munka folyik a gyógyszertárakban – emlékezett vissza a kezdetekre. Aztán a cél átalakult, a gyógyszertári szolgáltatások kerültek elsősorban fókuszba, az elmúlt két-három 2-3 évben pedig a gyógyszerészeknek a népegészségügyi programokba való bekapcsolódása a fő téma. Ma már az egy napra fókuszáló programok helyett patikanaptól patikanapig terjedő ciklusokban gondolkodnak – tudtuk meg.

Az ezzel kapcsolatos feladataikat három csoportba osztotta: a kollégák felkészítése az egyes feladatokra, a betegek edukálása és az adott kérdéskör folyamatos napirenden tartása. Végezetül elmondta, hogy mindazt, amit a gyógyszerésztársadalom kap, azt valamilyen módon vissza kell adniuk, amire a népegészségügyi programokba való bekapcsolódás a legjobb lehetőség.

 

 

 GalÊria