1950. jĂşlius 28-ĂĄn az orszĂĄg mintegy 1200 magĂĄngyĂłgyszertĂĄrĂĄban megjelentek a hatalom emberei ĂŠs bejelentettĂŠk: az 1950. ĂŠvi 25 sz. tĂśrvĂŠnyerejĹą rendelet ĂŠrtelmĂŠben a gyĂłgyszertĂĄrat azonnali hatĂĄllyal ĂĄllamosĂtjĂĄk.
E naprĂłl Ărta a nĂŠhai Bayer IstvĂĄn professzor Ăşr a kĂśvetkezĹket: „JĂşlius 28. a magyar gyĂłgyszerĂŠszet gyĂĄsznapja: 1950-ben ezen a napon ĂĄllamosĂtottĂĄk a gyĂłgyszertĂĄrakat ĂŠs a gyĂłgyszerĂŠszek, az egĂŠszsĂŠgĂźgy „kizsĂĄkmĂĄnyolĂłi”, a proletĂĄrdiktatĂşra ĂĄldozataivĂĄ vĂĄltak.” E nap esemĂŠnyeirĹl – noha ĂŠvtizedekre alapjaiban vĂĄltoztatta meg a patikusok szakmai ĂŠs magĂĄnĂŠletĂŠt – kevĂŠs tĂśrtĂŠneti cikk szĂźletett, ĂŠs tulajdonkĂŠppen mĂĄig nincs teljesen feldolgozva. Egy nap alatt az orszĂĄg mintegy 1200 gyĂłgyszertĂĄrĂĄban elvettĂŠk a patikusoktĂłl ĂŠletĂźk, sĹt szĂźleik, esetleg nagyszĂźleik munkĂĄjĂĄnak eredmĂŠnyĂŠt.
Ezt megelĹzĹen a kommunista terror mĂĄr betiltotta a gyĂłgyszerĂŠszet szakmai ĂŠrdekvĂŠdelmi szervezeteit ĂŠs a gyĂłgyszertĂĄr-tulajdonlĂĄs mellett a mĹąkĂśdtetĂŠs jogĂĄt is megvontĂĄk tĹlĂźk. Mindezek ellenĂŠre az elkĂśvetett jogtalansĂĄgrĂłl ĂŠs tĂşlkapĂĄsokrĂłl – mĂŠg a kommunista propaganda is elismerte, hogy „az ĂĄllamosĂtĂĄs nem volt mentes a tĂşlkapĂĄsoktĂłl”– ĂŠvekig alig esett szĂł nyilvĂĄnosan, a dokumentumok is meglehetĹsen hiĂĄnyosak. EgyikĂźkben, a Magyar DolgozĂłk PĂĄrtja rĂŠszĂŠre kĂźldĂśtt 1950. mĂĄjus 22-i javaslatban a kĂśvetkezĹ olvashatĂł: „A mĂŠg magĂĄntulajdonban lĂŠvĹ gyĂłgyszertĂĄrak ĂĄllamosĂtĂĄsĂĄt az teszi indokolttĂĄ, hogy ezek a gyĂłgyszertĂĄrak feladatukat – a dolgozĂłk zavartalan gyĂłgyszerellĂĄtĂĄsĂĄt – nem teljesĂtik… Jelenleg kb. 2700 vĂŠgzett gyĂłgyszerĂŠszĂźnk van… Politikailag ĂŠs morĂĄlisan sok kifogĂĄs van ellenĂźk… Javasoljuk:… A rĂŠszletesen kidolgozott ĂĄllamosĂtĂĄsi tervet ĂŠs annak vĂŠgrehajtĂĄsĂĄt ellenĹrizze PĂĄrtunk ĂllamgazdasĂĄgi OsztĂĄlya. Javasoljuk, hogy az ĂĄllamosĂtĂĄst az elĹkĂŠszĂtĂŠs befejezĂŠse utĂĄn, legkĂŠsĹbb jĂşlius vĂŠgĂŠig hajtsuk vĂŠgre”.
A „vĂŠgrehajtĂĄs” borzalmaiba a szemĂŠlyes beszĂĄmolĂłkbĂłl nyerhetĂźnk betekintĂŠst. A patikĂĄk ĂĄllami tulajdonba vĂŠtele mellett – mivel a vidĂŠki patikĂĄk ĂĄltalĂĄban egy ĂŠpĂźletben voltak a tulajdonos lakĂĄsĂĄval – gyakran a szemĂŠlyes tĂĄrgyakat is birtokukba vettĂŠk. Nem egyszer maradandĂł kĂĄrokat okoztak a patika berendezĂŠsĂŠben, mondvĂĄn nincs szĂźksĂŠg „Ăşri cifrasĂĄgokra”.  „TermĂŠszetesen” a patikusok nem dolgozhattak a tovĂĄbbiakban gyĂłgyszertĂĄraikban, ĂĄllami alkalmazottkĂŠnt tĂĄvoli telepĂźlĂŠsekre helyeztĂŠk Ĺket, gyermekeiket nem vettĂŠk fel az egyetemre. A „piszkos tulaj” ĂŠs hasonlĂł kifejezĂŠsek hasznĂĄlatĂĄval alĂĄztĂĄk meg a gyĂłgyszerĂŠszeket… ĂŠs mĂŠg sorolhatnĂĄnk az ĂĄllamosĂtĂĄs kĂśvetkezmĂŠnyeit. Egy nap alatt romboltĂĄk le mindazt, amit a gyĂłgyszerĂŠsz ĹsĂśk hosszĂş ĂŠvszĂĄzadokig ĂŠpĂtgettek.
Az ĂĄllamosĂtĂĄs utĂĄn a patikaneveket eltĂśrĂśltĂŠk, megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠsĂźl megyĂŠnkĂŠnt sorszĂĄmokat adtak a gyĂłgyszertĂĄraknak. LĂŠtrehoztĂĄk a megyei gyĂłgyszertĂĄri kĂśzpontokat, amelyek elsĹ igazgatĂłi nem gyĂłgyszerĂŠszek voltak, ĂŠs akik tagsĂĄgi kĂśnyvĂźknek kĂśszĂśnhettĂŠk megbĂzĂĄsukat. Mindezek kĂśvetkezmĂŠnyekĂŠnt a gyĂłgyszerĂŠsztĂĄrsadalom az egyik legrosszabbul fizetett ĂŠrtelmisĂŠgi csoporttĂĄ vĂĄlt. A kommunista diktatĂşra azonban nemcsak a vagyont, hanem az ĂśnĂĄllĂł szakmai lĂŠt lehetĹsĂŠgĂŠt is ellopta.
Fejet kell hajtanunk azok emlĂŠke elĹtt, akik hatvankilenc ĂŠve, miutĂĄn elveszĂtettĂŠk ĂśnĂĄllĂłsĂĄgukat, se adtĂĄk fel a remĂŠnyt a fĂźggetlensĂŠg visszaszerzĂŠsĂŠre ĂŠs tettĂŠk tovĂĄbb a dolgukat a betegek ĂŠrdekĂŠben. Fontoljuk hĂĄt meg Bayer professzor Ăşr szavait: „AÂ mai gyĂłgyszerĂŠszek jĂşlius 28-ĂĄn ĂŠvente tisztelettel emlĂŠkezzenek azokra a gyĂłgyszertĂĄrtulajdonos elĹdeikre, akik a proletĂĄrdiktatĂşra ĂĄldozataivĂĄ vĂĄltak, ĂŠs akiknek a leszĂĄrmazottai nem kaptĂĄk vissza csalĂĄdi gyĂłgyszertĂĄraikat.”
B. Zs.
CĂmlap:Â PintĂŠr JĂĄnos tervezete a gyĂłgyszertĂĄrak megreformĂĄlĂĄsĂĄrĂłl, 1949 (archivnet.hu)
A GyĂłgyszerĂŠszi HĂrlap 2019. jĂşliusi szĂĄmĂĄban a "TĂśbbre vagy kĂŠpes, mint hinnĂŠd! KĂŠt ĂŠvfordulĂł jĂşliusban" cĂmĹą cikkĂźnkben az ĂŠvfordulĂł tĂĄgabb ĂŠrtelmezĂŠsĂŠrĹl is olvashat.
Â