Mint ismeretes, a Kormány rendeletben szabályozta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2017-2018. évi összegét. Ezzel kapcsolatban dr. Sohajda Attila alelnököt, a Kamara gazdasági munkabizottságának vezetőjét kérdeztük.

  

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben kapott felhatalmazás alapján, a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendeletben szabályozta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2017-2018. évi összegét.  A rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére havibér alkalmazása esetén megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2017. január 1-jétől 127.500 forint,  2018. január 1-jétől pedig 138.000 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma havibér alkalmazása és teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől 161.000 forint,  2018. január 1-jétől pedig 180.500 forint. Részmunkaidő esetén a meghatározott havi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra, így a gyógyszertárakat működtető vállalkozásokra és azok dolgozóira is. A rendelet 2017. január 1-jén lépett hatályba, első alkalommal a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

 

– Mit jelentenek a fentiekben foglaltak a gyógyszertárakra nézve?

– A minimálbér, a kötelező legkisebb alapbér a gyógyszertárakban a kisegítő személyzetre vonatkozik. Teljes munkaidőben (heti 40 óra) foglalkoztatott kisegítő alapbérének 2017. január elsejétől legalább 127.500 forintnak kell lennie. A garantált bérminimum az oklevéllel rendelkező gyógyszertári asszisztensekre vonatkozik. E szerint egy gyógyszertári asszisztens alapbére heti 40 órás munkaviszony esetén 2017 januárjától legalább 161.000 forint. A rendelet alapbérről szól, ebbe nem tartozik bele az esetleges mozgó bér, forgalmi jutalék, pótlékok összege.

– Munkabérek tekintetében korábban elérték-e a gyógyszertári vállalkozások a jelenlegi értékeket?

– Nehéz erre egyértelműen válaszolni. Évek óta elemezzük a gyógyszertári vállalkozások éves beszámolóit. Ennek része a személyi jellegű ráfordítások, ezen belül is a bérköltség elemzése. 2015-ben a bruttó átlagbér 218,4 ezer Ft/hó volt. Nagyon nagy azonban a szórás. A legkisebb forgalmú 300 gyógyszertári vállalkozásnál, ahol általában egy gyógyszerész egy asszisztens és egy kisegítő dolgozik, a bruttó átlagbér 140-160 ezer forint, az átlagosan 5-7 főt foglalkoztató cégeknél 200-220 ezer forint, a havi 30 millió forint felettiforgalmú cégeknél pedig már 240-260 ezer forint a bruttó átlagbér. Ez egy átlag szám, ebbe természetesen benne van a gyógyszerészek, szakasszisztensek, asszisztensek, kisegítők bére is. Ebből az egyes csoportok átlagbéreire csak feltételezésekkel lehet élni.  A fentiekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a mintegy 300 legkisebb gyógyszertárnál biztosan jelentős különbség van a 2016-os bérek és a 2017-es minimum követelmények között, további mintegy 6-800 gyógyszertárnál is szükséges lesz a bérminimum miatti béremelés.

– Ezen kívül milyen problémákat vet fel ez a 25%-os mértékű garantált bérminimum emelés?

– A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése 2017 évben oly mértékű, amely mindenképpen szükségessé teszi a vállalkozás bérpolitikájának az újragondolását és az alkalmazottak bérkorrekcióját, különben jelentős bérfeszültség keletkezhet az adott munkahelyen és az évek során kialakult bérarányok összetorlódnak. Ha egy kezdő asszisztensnek 161 ezer forint alapbért kell adni, akkor mennyi legyen egy kezdő, és egy gyakorlott szakasszisztens, vagy egy kezdő gyógyszerész és egy gyakorlott szakgyógyszerész alapbére? Ez a kérdés már az összes gyógyszertári vállalkozást érinti és egyáltalán nem biztos, hogy egy éven belül az új bérarányokat ki lehet alakítani. A kormány azzal számol, hogy az intézkedés következtében nemzetgazdasági szinten 7-10% közötti átlagos bérnövekedés várható. Kérdés azonban, hogy ezt a gyógyszertári vállalkozások ki tudják-e gazdálkodni.

– A vállalkozások terheit enyhítendő 27%-ról 22%-ra csökkentették a szociális hozzájárulás mértéket, ez jelentős segítség?

– Nézzünk konkrét számokat. Ha valakinek 128 ezer forintról 161 ezer forintra kell emelni a bérét, ez 33 ezer forint többletköltség. A 128 ezer forint után korábban 27% szociális hozzájárulást kellett fizetni, most a 161 ezer forint után 22%-ot. Így a 33 ezer forintos béremelés járulékköltségének többlete mindössze 860 forint. Ez alapján nagyvonalakban azt mondhatjuk, hogy az 5% járulékcsökkentéssel a béremelésnek alig van járulékköltség emelő hatása. Ha nem egy személyre, hanem a vállalkozás teljes egészére nézzük, akkor még kedvezőbb a kép. Ha a vállalkozás 2017-ben 10%-kal emeli a bérköltségét, akkor a járulék csökkentés eredményeképpen a személyi jellegű kiadások csak 6%-kal emelkednek, hozzáteszem, hogy ez nem irreálisan magas, a gyógyszertári vállalkozások személyi jellegű kiadásai 2015 évben is közel 5 %-kal emelkedtek.

– Eddig a 2017-es évről beszéltünk, de a kormányrendelet 2018-ra további jelentős emeléseket irányoz elő.

– Így van, és itt már hatványozottan előkerül, hogy ki tudja-e gazdálkodni az ágazat a béremelés költségeit. Számításaink szerint a 9 millió forint alatti forgalmú gyógyszertárak esetében ágazati szinten a 2017-es költségnövekedésnek sincs meg a fedezete, a 2018-as emelés pedig további cégeknél vetheti fel ezt a kérdést. Így kamarai szinten az egyik legfontosabb feladat, hogy ágazati szinten főleg a kis- és közepes forgalmú gyógyszertáraknál olyan forrásokat teremtsünk és hatékonyság növelő lehetőségeket tárjunk fel, amelyek kompenzálják a bér- és járuléknövekedést.

– Mondana néhány konkrétumot is?

– Nos, kézenfekvő lenne az árrés általános, 1-3%-os emelése, erre azonban nem látok reális esélyt. Az árrés-táblázat legalsó része kezd kiürülni, míg a legfelső sáv a nagy értékű készítményeknél nem fedezi a gyógyszertár költségeit. Ezen anomáliák kiküszöbölése talán elérhető. Az ügyelet működtetéséhez való központi költségvetési hozzájárulás bevezetése és a magisztrális készítési díj újragondolása bizonyos gyógyszertáraknál további költségjavulást eredményezne. A meglévő kognitív szolgáltatás típusú díjak emelése, esetleg újak bevezetése, és az elosztásba további tényezők bevezetése lehetséges – célzottan a legnehezebb helyzetben lévő, egészségpolitikailag fontos gyógyszertárak életképességének növelésére. És bizonyos mértékig, a fizetőképes kereslet figyelembe vételével, a szabad árképzésű termékeknél is lehet valamekkora tartalék.

B. Zs.