A Vándorgyűlés szombat délutáni második programjaként a gazdálkodással, az adatbányászattal, illetve a képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe – jelezve, hogy a stabilizálódó ágazatot a „túlélésen” kívül immáron más kérdések is foglalkoztatják.

A Vándorgyűlés szombat délutáni első blokkja dr. Bartus György üléselnök vezetésével dr. Nagy Vilmos Az ágazat gazdasági helyzete című előadásával kezdődött. Rövid visszatekintést adott 2010-ig, amikor is a liberalizáció után a Kormány J/1323. sz. októberi jelentése a gyógyszerellátás súlyos gazdasági, szakmai és morális válságát tárta fel, és amelynek elsődleges oka a 2006-os liberalizáció volt. Majd – folytatta – a tarthatatlan állapot egy új gyógyszerellátási modell kialakítását tette szükségessé. A Kormány 2010-es programjában számos új szakmai, gazdasági és etikai szempontot fektetett le, amelynek hatására a gyógyszerellátás a liberalizáció alatt kialakult válságból elindult kifelé és, mára a stabilizáció jeleit mutatja. Mindezt a konkrét adatokkal is alátámasztotta: miután bemutatta az ágazat néhány fontosabb gazdasági jellemzőjét, rátért a konkrét kimutatásokra. Az adatok részletes elemzése után összefoglalásként elmondta, hogy ahogyan a számokból is kitűnt, a gyógyszerellátás elmúlt években kialakult struktúrája gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag érzékenyebb az előző modelleknél. A Széll Kálmán-terv miatti jelentős támogatáscsökkentés ellenére a gyógyszertári ágazat működési fedezet jellegű bevételei az elmúlt években lényegében szinten maradtak, illetve emelkedtek. A gyógyszerellátás a liberalizáció alatt kialakult válságból elindult kifelé és a stabilizáció jeleit mutatja.

 

A következő előadó Bagi Edina volt, aki a közelmúltban az MGYK keretein belül megalakult Könyvelők fóruma néhány tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Hangsúlyozta a fórum jelentőségét, amely megalakulásának fő célja az volt, hogy az ország különböző pontjain dolgozó könyvelők, jogászok megvitathassák az egyes, mindnyájukat érintő témákat, és próbáljanak közös álláspontot kialakítani, ezzel is segítve a gyógyszerészeket. Néhány, a fórumon felvetődött témát emelt ki, az egyik ilyen a társasági törvény szerinti elvárt adó volt. Egy konkrét példán keresztül mutatta be a 2015. január elsejétől bevezetésre kerülő változással kapcsolatos tudnivalókat. A továbbiakban ismertette a reklámadóval, illetve az iparűzési adóval kapcsolatos változásokat – hangsúlyozva, hogy sok esetben a gyógyszertárak nincsenek tisztában ezek fontosságával.

Ugyanennél a témánál maradva Dr. Elmer Nándor következett, aki – szintén a Könyvelők fóruma keretei között vesz részt a kamara tevékenységében – jogászként, mediátorként szélesebb spektrumból világított rá néhány kérdésre. Említést tett a gyógyszertári vállalkozások környezetében működő szakemberek – könyvelők, jogászok, informatikusok stb. – szakmai kompetenciájáról. Tisztán kell látni ugyanis, hogy szakmai kompetenciájuk meddig terjed. A fórum ezért is hasznos, mert meghúzva a kompetenciahatárokat egységes álláspontot lehet kialakítani. A továbbiakban néhány fontosnak tartott kérdést részletesebben is elemzett, így például a gyógyszertári vállalkozások osztalékfizetésének módját és rendjét járta körbe. Ez látszólag egyszerű – folytatta, azonban több, egymásnak látszólag ellentmondó jogszabály között kell a helyes gyakorlatot megtalálni. A következőkben a gazdálkodás és a fenntarthatóság kérdéskörét járta körbe. Majd a gyógyszertári vállalkozások jövőképének kialakítását hangsúlyozta, fel kell ugyanis készülni a gyógyszertár-tulajdonosoknak is a várható és váratlan esetekre is. Ilyen lehet a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező változás, válóper, haláleset stb.

Az összejövetel Dr. Horváth-Sziklai Attila Adatbányászat a patikákban című előadásával folytatódott. Bevezetőként az adatokkal kapcsolatos fogalmak jelentését tisztázta. Nem mindegy ugyanis, hogyan beszélünk róla, a média felé milyen szóhasználatot közvetítünk. A gyógyszerészek elsősorban egészségügyi szemlélettel felruházva tekintenek a kérdésre. Úgy látja, a legfontosabb ezzel kapcsolatban a szabályozottság kérdése. A következőkben azokat a helyeket sorolta, ahova a gyógyszertárakban keletkezett adatok eljutnak. Majd annak ismertetésével folytatta, hogy adatvédelem szempontjából hogyan lehet csoportosítani az egyes adatokat. A vényhez kapcsolódó, személyes adatok a különleges kategóriába tartoznak. A következőkben kitért az adatkezeléssel kapcsolatos törvények evolúciójára. 1996-ban még gyerekcipőben járt az informatikai rendszerek teljes körű auditálása, 2006 -ban az adatkezelő programokat rendszerszintűen auditálták…

Egy személyi jogos gyógyszerész honnan tudja, hogy milyen biztonsággal kezeli az adatokat? Honnan tudja, mit kell vizsgálnia – tette fel a kérdést. Azért, hogy erre válaszolni lehessen, négy feladatot jelölt meg. Szükségesnek látja transzparencia biztosítását, fontos, hogy látni lehessen, mi történik a gyógyszertárban keletkezett adatokkal. Ki kell alakítani az adatkezelés normáit, egyértelművé téve a jogokat és a kötelességeket. A kamarának el kell készítenie egy adatkezeléssel kapcsolatos ajánlást a kollégáknak, ugyanakkor a gyógyszertárak részéről felhatalmazást kell kapniuk erre a munkára.

Ez után a Patikai pénzügyek: együttműködési megállapodás az UniCredit Bankkal című előadás következett Kovácsné Lénárt Helga Unicredt Kelet-Magyarországi területi igazgatójának előadásában. A kamara a közelmúltban kötött megállapodást a bankkal a bank szolgáltatásainak gyógyszertárak és gyógyszertári alkalmazottak által igénybe vehető kedvezményes szolgáltatásairól. A bank bemutatásával kezdett, majd az előadó sorra vette azokat a számlacsomagokat és hiteleket, amelyeket kifejezetten a gyógyszertárak, és a kamara számára fejlesztett ki a bank.– ezek előnyeit ismertette a továbbiakban. Szót ejtett a patikában dolgozók, mint magánszemélyek részére szóló kiemelt ajánlatukról is. A következőkben áttért a hiteltermékeikre, számos rövid és hosszú távú közül választhat az érdeklődő. Van kifejezetten a patikáknak szóló folyószámla hitelük, és csatlakoztak az MNB növekedési hitelprogramhoz is – ez által több hitellehetőségük is létezik. Megemlítette a patikavásárlási hitelt a gyógyszerészi többségi tulajdonhoz.

A szombat délután második szekciójának üléselnöke dr. Horváth-Sziklai Attila volt. Az első előadást prof. dr. Soós Gyöngyvér tartotta, amely A kompetenciák szolgálatában: a képzés és továbbképzés gyakorlati vonatkozásai címet viselte.  Pontosan mit is jelent a kompetencia szó? – tette fel a kérdést bevezetőként, majd a több lehetséges válasz közül a „megfelelően képesített” mellett tette le voksát. Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy gyógyszerésznek? – tette föl a következő kérdést. A különféle nemzetközi szervezetek által is gyakran felvetett kérdésre az úgynevezett „hét csillagos gyógyszerész” a válasz: hét pontban gyűjtötték össze azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a gyógyszerészi munkához. E meghatározások a betegközpontú gyógyszerészet előretörésére utalnak. E meghatározás után 15 évvel az Unióban is megfogalmazásra kerültek azok a kompetenciák, amelyek a gyakorló gyógyszerészek számára szükségesek. A következőkben áttért a gyógyszerészképző egyetemeken folyó gyakorlati képzésre. A szegedi egyetemen első feladatuknak a gyógyszerészi gondozáshoz való gyakorlati program kidolgozását tekintették: szimulációs gyakorlatok rendszerét vezették be, illetve betegtanácsadási versenyeket rendeztek. Majd ismertette azokat a feltételeket, amelyek egy szakképző hely kialakításához szükségesek. A következőkben a Kamara, az MGYT és a négy egyetem dékánja közti, képzéssel kapcsolatos megállapodás került említésre. A graduális képzés után a szakképzéssel kapcsolatos kérdésekre tért át, nem hagyta ki az ezzel kapcsolatos hiányosságokat sem.

Ez után Dr. Brezanóczy Ferenc, az MGYK szakmai munkabizottság vezetője következett, előadásának címe ugyanaz volt, mint az előzőnek. Megjegyezte, a kamara feladatai közé tartoznak a képzéssel kapcsolatos kérdések is, mindezt az MGYT-vel karöltve teszik. A következőkben egy rövid visszatekintést adott 2010-től napjainkig, amikor is a gyógyszerészet új modellje új feladatokat adott a gyakorló gyógyszerészeknek, amihez az oktatásnak is kapcsolódnia kell. Ez után áttért a jelenlegi helyzet ismertetésére, kiemelve, hogy 2015. januárra a kamara megfogalmazta a graduális képzéssel kapcsolatos álláspontját, amit át is adtak a képzőhelyek illetékeseinek. Folyik továbbá a posztgraduális képzéssel kapcsolatos vélemény kialakítása. Miért foglalkozik ezzel a kamara? – tette fel a kérdést. A válasz: a kamarai törvény szerint is ezt kell tennie. A következőkben kitért arra, hogy a kamara oktatással kapcsolatos koncepciója a Vándorgyűlésre kiadott füzetben is megtalálható – majd részletezte ennek főbb pontjait – hangsúlyozva annak gyakorlati és problémamegoldó elemeit, valamint hogy több gyakorlati oktatásra lenne szükség.

Az előadások végeztével hozzászólásokra is lehetőség nyílt. Volt, aki a magisztrális gyógyszerkészítés helyzetét hozta szóba, ami újabb hozzászólásokat generált. Mások az egyetemeken folyó gyakorlati oktatással kapcsolatban tettek fel kérdéseket – amelyekre válaszokat is kaptak. Szóba kerültek az OEP ellenőrzések is, ahogy az adatbányászattal kapcsolatban is megfogalmazódtak gondolatok.

Végezetül dr. Hankó Zoltán kamarai elnök zárszavában elmondta, a Vándorgyűlésen az elmúlt egy év kamarai tevékenységét értékelték – úgy látja, komoly munkát végeztek. Sorolta a már megkezdett, de még megoldásra váró feladatokat is: franchise rendszerrel kapcsolatos álláspont kialakítása, a NEFI-vel való megállapodás gyakorlatba való átültetése, a fiatalok kamarai integrációja, a jövedelmezőség kérdése, adatbányászat stb. Kívülállók egyre gyakrabban elhangzó szavait idézve elmondta, a kamara szakmai érdekvédelmi tevékenységét professzionálisnak látják. Úgy látja, minden adott hozzá, hogy a kamara a szakmai önkormányzati munkájában is professzionális szervezetté váljon. Ehhez a területi szervezetek munkájára is szükség van.

mgyk.hu

fotĂł: dr. Nagy Vilmos