A Vándorgyűlés szombat délelőtti programjának első felében – dr. Hankó Zoltán elnök előadását követően – az OGYÉI és a Kamara közti együttműködés, valamint az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos aktualitások kerültek nagyító alá.
Dr. Raffay Bálint, azOGYÉI főigazgató-helyettese „Az OGYÉI és az MGYK együttműködésének elvei” című előadásában azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyekkel a Kamarával együttműködve a napi gyakorlatban találkoznak. Az előadása elején a 2018. év fontosabb eseményeiből kiemelve néhányat, megemlítette az új főigazgató, dr. Szentiványi Mátyás kinevezését. Majd mindjárt idézett is tőle: szakmaiság, szakmaiság, szakmaiság – ez az, amit minden tekintetben elvár az új főigazgató a hatóságtól. Az OGYÉI működése legyen transzparens, kiszámítható és jogszerű.
A továbbiakban az OGYÉI és az MGYK tavaly december 1-én aláírásra került együttműködési megállapodásáról szólt, amelynek eredményeképpen konstruktív egyeztetések indultak a két szervezet között. Sorolta azokat a kérdéseket, amelyekben közösen keresik a megoldást, és ha nem sikerül se nekik, se más hatáskörrel rendelkezőnek megoldást találni, akkor a jogalkotóhoz kell fordulniuk. A felsorolt témák között volt egyebek mellett a bt kültag halálát követő jogerős hagyatékátadó végzés hiányában a működési engedély megőrzésének kérdése, illetve a két gyógyszertár közötti távolságmérés szabályozásának és gyakorlatának indokolt korrekciója. Említette a vényköteles készítmények vis major helyzetekben történő vény nélküli kiadásával kapcsolatos egyeztetéseket is. A személyi jog normatív szabályozása szintén asztalra került. Mint elmondta, folytatják az ügyeleti koncepció tárgyalását, és egyeztetések voltak a Belső Minőségügyi Kézikönyv új kiadásáról is. Kiemelte, az új főigazgató kívánsága, hogy az ellenőrzések gyakoriságát növeljék, és ne a hibák keresése legyen a főszempont, sokkal inkább a tanácsadás. Több megkeresés érkezett az etikai gyakorlattal kapcsolatban.
Említette külföldi megrendelő lapra kiadott gyógyszerek Európai Unió Bírósága előtt lévő ügyét és a GDPR kérdéskörét. Szót ejtett az elektronikus ügyintézés egy éves tapasztalatairól is. 2019-re ez lényegében teljes körűen megvalósult, de folyamatosan fejlesztik a rendszert. Kitért arra is, hogy mi a teendő üzemzavar esetén. Az Ákr. tapasztalatairól is szót ejtett, ahogy a szerializációról is. Részletezte, hogy mi a teendő ez utóbbi hibái esetén. Ezt követően az idei jogszabályváltozásokról tett említést; két lényeges módosítás került be az őszi salátatörvénybe, majd a szankció törvényt hozta szóba. Mint mondta, az ellenőrzésekkel céljuk a szakmailag növekvő minőség elérése, és nem a szankciók kiszabása; a szankció csupán egy szükséges rossz.
Dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész „A tiszti gyógyszerészi szolgálat és a gyógyszertárak” című előadásának elején elmondta, mára hagyománnyá vált, hogy az OGYÉI részt vesz a Kamara rendezvényein. „Ezt a kapcsolatot ápolni kell, és úgy érzem, jó irányba haladunk” – kezdte tájékoztatóját a tiszti főgyógyszerész, amelynek első részében néhány „filozófiai” gondolatot osztott meg a hallgatósággal. Ennek során több fogalom – egészségügy, szolgáltatás, minőség – fontosságára és kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a szolgáltatás = értékteremtés. A gyógyszertárakban nem a gyógyszer-értékesítés a fő profil, hanem az egészségügyi szolgáltatás. Hogyan lehet létrehozni minőségi szolgáltatást? – tette fel a kérdést. A gyógyszer speciális termék, a hozzáadott információ nélkül nem lenne az. Mindez a gyógyszerészi gondozás fontosságát is jelzi. „Ha profilt akarunk szélesíteni, ezen a területen komoly lehetőségek vannak”. Ne árverseny legyen a patikák között, hanem a kognitív szolgáltatásokban kell versenyezni, ami növeli a szakmai tekintélyt és a bizalmat. Ezek eléréséhez szükséges az OGYÉI tiszti gyógyszerészi kara, a Kamara és persze a személyi jogos gyógyszerészek szerepvállalása – a továbbiakban ezekre a tennivalókra is kitért.
Az előadás második részében az elmúlt hónapok ellenőrzéseinek tapasztalataira tért rá. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kollégák tisztában legyenek azzal, hogy az ellenőrzéseket lehetőségnek tekintsék egy személyes konzultációra. A továbbiakban néhány számadatot osztott meg a hallgatósággal, végezetül megismételte, hogy jó lenne, ha segítőként tekintenének a tiszti gyógyszerészekre a patikusok.
A két előadás után lehetőség nyílt kérdéseket feltenni az OGYÉI vezető munkatársainak. A szervezők – időtakarékossági megfontolásból – ezen a fórumon is biztosították, hogy a kérdéseket a résztvevők előzetesen egy urnába bedobva írásban tehessék fel, így a fórumon sok téma kerülhetett terítékre.
A délelőtti blokkban került sor dr. Horányi Tamás, aMÉKISZ alelnökének – dr. Bérci Istvánnal, a MÉKISZ elnökével közösen készített – előadására is. Ennek első részében a „Biztonságos étrend-kiegészítő program" kockázatértékelési tapasztalatait mutatta be. Ismertette az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos jelenlegi helyzetet és a notifikáció menetét. Mint mondta, mivel voltak gondok az étrend-kiegészítőkkel, szükségessé vált a program bevezetése. A kockázatértékelést a nagykereskedők végzik, így a patikákban nincs többletfeladat. A programban több mint 1500 gyógyszertár vesz már részt és egyre dinamikusabban növekszik a kockázatértékelésbe bevont termékek száma. A program sikere érdekében a MÉKISZ és a Kamara szorosan együttműködik a forgalmazókkal és a nagykereskedőkkel.
Az együttműködésnek köszönhetően a patikusok is megismerhetik a szükséges dokumentumokat, és a gyógyszertárakba csak azok a termékek jutnak el, amelyek átestek ezen az ellenőrzésen. Tapasztalata alapján a rendszer jól működik. Mindazok – gyógyszertárak, gyártók, gyógyszer-nagykereskedők – akik csatlakoztak a programhoz, megfelelnek a biztonság követelményeinek. Ez egy önszabályozó rendszer, amely azért jött létre, mert csak így lehetett biztosítani a biztonsághoz szükséges feltételeket. A program üzenete világos: a biztonságos terméket a gyógyszertárban kell keresni!
Az előadás második részében arra kereste a választ, hogy étrend-kiegészítők lesznek-e a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek? „Kesernyés téma” – mondta ezzel kapcsolatban. Bemutatta a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekkel kapcsolatos jogszabályváltozás történetét. Ez 2013-ban kezdődött, mert az Unió illetékesei úgy látták, nem egységes a helyzet a tagországokban. A jogszabály-változás miatt 2019. február 22-től már nem lehet forgalomba hozni speciális gyógyászati célra szánt tápszert (ami raktáron van, azt a lejárati idejéig még lehet forgalmazni), hanem – lényegében ugyanolyan tartalmú definíció mellett – ezek már csak speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerként lesznek forgalmazhatók. Feltéve, hogy az átsorolásuk eredményes lesz, mert a hatóság álláspontja szerint ezek nem mindegyike lehet speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer (hanem valószínűleg étrend-kiegészítőként lehet majd notifikáltatni). A továbbiakban a változás okozta gondokra, például az ÁFA problémájára és más szabályozási feladatokra is kitért. A speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (és júliustól a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek) ÁFA besorolása 5%, ugyanakkor az étrend-kiegészítők 27%-os ÁFA kulcsba tartoznak. Mint mondta, az árak nem emelhetők, a piac nem bírná el. Annak a félelmének is hangot adott, hogy számos termék el fog tűnni, és szűkülni fog a paletta. További nehézséget jelenthet a termékekkel kapcsolatos betegek felé történő kommunikáció, ugyanis ennek a szabályai is megváltoztak.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos