Kedves Kolléganők, Kolléga Urak, tisztelt Küldöttek!
Az első szavam a köszöneté. Köszönöm mindannyiuknak, hogy elvállalták a soron következő kamarai ciklusra az országos küldötti jelölést és gratulálok a megválasztásukhoz. Kívánom, hogy az elkövetkező négy évben eredményesen képviseljék a gyógyszerészek érdekeit, és magánéletükben is sikereket érjenek el.
Tisztelt Küldöttek!
Akik a most lezárult ciklusban már országos küldöttek voltak, megtapasztalhatták, hogy az elnöki beszámolókban az előző küldöttközgyűlés óta eltelt időszakban történtekről hangzik el viszonylag hosszú, de minden lényeges eseményre kitérő beszámoló, bár a kamarai felületeken folyamatos a tájékoztatás. Ez ma is így lesz, de az idővel megpróbálok a korábbiakhoz képest jobban gazdálkodni. Ez azért is szükséges, mert a most befejeződő ciklust is szükséges néhány mondattal értékelni és lezárni. Ez hangzik el a beszámolóm második felében.
I.
Tisztelt Küldöttközgyűlés!
A májusi küldöttközgyűlés óta hatályba lépett az a törvénymódosítás, amely bezárta az ún. négyes szabály kiskapuját. A kúria – szerintem – hibás döntésével 2020-ban úgy értelmezte a gyógyszer-gazdaságossági törvény fúziótilalmi szabályozását, hogy az a természetes személyekre nem vonatkozik. Azóta folyamatosan kértük a korrekciót. A mostani döntés ugyan későn született meg, de jelzésértékűnek tartom, hogy főszabály szerint a jogalkotó a gyógyszertárláncok növekedését továbbra is az egészségpolitikai célokkal ellentétesnek tartja.
A májusi küldöttközgyűlés időpontjában folyamatban volt kormányzati egyeztetések között soroltam fel a GYSE-termékek szabályozását, az orvostechnikai eszközök regisztrációját, a magisztrális díjak rendezését, az ügyeleti szabályozást, az online gyógyszerkereskedelmet, új irányelvek készítését és a vis maior helyzetek kezelését.
– A gyógyászati segédeszközök szabályozásával és a támogatott GYSE-termékek árképzésével kapcsolatos tárgyalások a nyáron ugyan folytatódtak, de ősszel eddig plenáris egyeztetés nem volt. Ugyanakkor a parlament jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely szerint meghatározott termékcsoportokban megadja a felhatalmazást a kormánynak a támogatásba történő befogadási ártól magasabb fogyasztói árak rendeleti szintű kihirdetésére. Ez olyan előrelépés, amely végre megszüntetheti a beszerzési árnál olcsóbb patikai értékesítés kötelezettségét, ugyanakkor nem adja meg azt a garanciát, amely a GYSE-boltoknak és a gyógyszertáraknak biztosítaná a megfelelő mértékű árrésképzés lehetőségét. Álláspontunk változatlan: nemcsak a gyógyszergazdaságossági, hanem az ártörvény módosítása is szükséges, továbbá a GYSE-forgalmazás struktúráját is módosítani kell ahhoz, hogy a gyse-piacon rend legyen. Ebben a GYSE forgalmazásban érdekelt szervezetek többségével konszenzusra jutottunk és továbbra is közös álláspontot képviselünk. A jövő évre vonatkozó együttes fellépés szervezése a GYSE-szervezetekkel ezen a héten elkezdődött. A struktúra átfogó átalakítására és az árképzésre vonatkozó javaslatainkat a GYH-ban közzétettük.
– Az orvostechnikai eszközök regisztrációjával kapcsolatos közel kétéves küzdelem nyugvópontra jutott. Nagy és érzelemmel telített küzdelem volt, de úgy gondolom, hogy eredményesek voltunk. A még szükséges jogszabály-módosításról a hatósággal megállapodtunk és ennek megjelenéséig további hatósági fellépés nem lesz.
– A magisztrális díjak rendezése a 2021-ben megállapodott háromszoros mértékkel november közepén megtörtént. Ezzel egy húszéves jogalkotási hiányt sikerült megoldani. Várjuk az NNGYK módszertani levelét a bevizsgálási kötelezettség megszűnésének minőségbiztosítási feltételeiről – az eredeti tervezetet 2022. októberben véleményeztük – és továbbra is célkitűzés egy olyan rendszer kialakítása, amelyben minden pozitív listán lévő alapanyag minden időpontban beszerezhető. Ez még nem történt meg, de az alapanyagoknak ez év őszétől az évenként kétszeri árbefogadása már megvalósult. Vállaltuk, hogy a magisztrális díjak rendezését követően elindítjuk egy országos manuális megszervezését, amelyet a közeli hetekben lehet elkezdeni.
– A gyógyszertári ügyelettel kapcsolatban az OGYÉI és az MGYK közötti korábbi konszenzus megszűnt, bár mindketten a helyzet rendezését akarjuk. Pintér miniszter úr jóváhagyásával országos tiszti főorvos asszony vállalta a téma menedzselését. Az alapellátási orvosi ügyeleti rendszer kialakításához igazodó kamarai javaslatot leadtuk, az államtitkárságon az ezzel kapcsolatos egyeztetések elindultak. A szabályozás korrekciójában biztos vagyok, hiszen az alapellátási ügyeletek átszervezése indokolja a gyógyszertári ügyeleti rendszer átalakítását is. Így most az a feladat, hogy jó megoldás szülessen. Addig is fontos, hogy megkezdődött a készenlétek kivezetése és az ügyeleti kijelölések OGYÉI-NNGYK általi felülvizsgálata. A kamarai javaslatot a honlapon és a Gyógyszerészi Hírlapban is közzétettük.
– Az online gyógyszerforgalmazással kapcsolatban a májusi küldöttközgyűlés után két héttel sikerült konszenzusra jutni az OGYÉI vezetőivel a célokról és feladatokról. Ezt az anyagot az egészségpolitikai vezetésnek átadtuk, a koncepcióról előadásokat tartottunk és a GYH-ban is megjelentettük. Ezt követően született döntés a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban arról, hogy az átfogó koncepciónak arról a részéről, amely az egészen kistelepüléseken élők gyógyszerellátásnak javítását a helyi önkormányzatokkal együttműködve célozza, egy pilot program indulhat. A pilot felügyeletével a minisztérium a Neumann intézetet bízta meg, a pilot előkészítésében és folyamatában a Kamara képviseletét mindvégig biztosíthatjuk és kamarai javaslatra került kiválasztásra B-A-Z megye 6. választókerületében 12 kistelepülés a hozzájuk közeli gyógyszertárakkal. A pilot októberben elindult és az eredményeit február végéig kell összegezni. Dr. Takács Péter államtitkár úr ígérete szerint, amelyet az alsódobszai közös sajtótájékoztatón is megerősített, ezt követően indulhat az országos kiterjesztés előkészítése. A sajtótájékoztató háttéranyagát közzétettük és a GYH-ban is megjelenik. Az online gyógyszerforgalmazás újraszabályozásával a célunk a házhozszállítás és internetes gyógyszerkereskedelem hazai gyakorlatának és szabályozásának megváltoztatása, mert (1) a szabályozás inkoherens és elavult, (2) biztosítani kell az országosan egységes házhoz szállítás feltételeit, (3) a gyógyszertárral nem rendelkező települések gyógyszerellátását és (4) az egyedi import gyógyszerek lakóhelyközeli elérhetőségét. Biztosítani szeretnénk, hogy a lakossági gyógyszerértékesítés során a gyógyszerek gyógyszertári felügyelete a végfelhasználóig (vagy a megbízottjáig) garantált legyen, dominánsak legyenek az egészségügyi szempontok (adherencia), és a nemzeti kereteket őrizzük meg. Ezért ki kell zárni a külföldről történő lakossági gyógyszer-értékesítést is. Fontos cél, hogy az online forgalmazásban garantálható legyen a gyógyszerész / gyógyszertár függetlensége a tulajdonosi struktúrán és a menedzsment jogokon keresztül is.
– A gyógyszerbiztonsági validálás új irányelv-tervezetét a szakmai kollégiummal és a Semmelweis Egyetemmel együttműködve elkészítettük és határidőre leadtuk. A véleményezés első fordulóján túljutottunk; lényegében technikai jellegű korrekciókat kértek, amelyeket átvezettünk. Jelenleg az orvosszakmai szervezetekkel való egyeztetés fázisában vagyunk.
– A gyógyszerbiztonsági validálás irányelv-tervezetének részét képezi a vis maior expediálás koncepciója. Ennek gondozását is vállalta országos tisztifőorvos asszony. Javaslatainkat leadtuk, a téma államigazgatási befogadása szintén megtörtént, az egyeztetések elindultak, a kamarai javaslatokat közzétettük.
– Az Országos Vérellátó Szolgálattal a patikanaphoz kapcsolódóan írtunk alá együttműködési megállapodást. A napi szintű közvetlen kapcsolattartásra egy 100-szoros véradó kollégánkat, dr. Csaba Miklóst kértük fel, aki ezt örömmel vállalta.
– A legutóbbi küldöttközgyűlésen beszámoltam arról, hogy dr. Pintér Sándor miniszter úr pár nappal azelőtt szervezett egy olyan egyeztetést is, amelyen rajtunk kívül részt vett dr. Rogán Antal Miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter, dr. Bíró Marcell a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke és a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára is. Ezen volt szó arról, hogy miként lehetne az étrend-kiegészítők patikai forgalmazását elősegíteni. Szó volt a fiókgyógyszertárak jövőjéről és a vidéki kistelepülések gyógyszerellátásáról, itt előkerült a gyógyszerész nélküli fiókgyógyszertárak ügye. Szó volt a létszámhelyzetről, a hálózatosodásról és arról, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást miként lehetne visszaszorítani. És végül, de nem utolsósorban szó volt a kórházi gyógyszerellátás átszervezéséről is.
– Az étrend-kiegészítők patikai forgalmazásának erősítéséről azóta megjelent egy törvénymódosítás, amely felhatalmazza az egészségügyért és az agrárügyekért felelős minisztert olyan rendelet megalkotására, amely az étrendkiegészítők egy körének forgalmazási lehetőségét gyógyszertárakra és speciális üzletekre korlátozza. A kezdeményezéssel egyetértünk. Az ügyben egyeztettünk a MÉKISZ és a Gyógynövény Terméktanács vezetőivel, valamint a Bioboltok és Gyógynövény Szaküzletek Szövetségének elnökével. Javaslatainkat az Egészségügyért Felelős Államtitkárságra, az Agrárminisztériumba, a Miniszterelnökségre és a Gazdaságfejlesztési Minisztériumba is eljuttattuk, továbbá közzétettük a GYH-ban is. Álláspontunk, hogy mindazok az étrend-kiegészítők, amelyek gyógyszerként regisztrált hatóanyagot, valamint azok, amelyek a napi beviteli érték egy meghatározott %-ánál több ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaznak, vagy pl. interakciós kockázatuk van, tehát helytelen használatuk egészségügyi kockázatot hordoz, kontrollált körülmények között forgalmazandók. A tárgyalások elkezdődtek és jelenleg tárcaközi egyeztetések vannak. A MÉKISZ és a Gyógynövény Terméktanács, valamint a multinacionális kereskedő cégek érdekei a mi álláspontunktól eltérőek, de bizakodom abban, hogy jó döntés születik.
– A gyógyszerészek patikai jelenlétéről nyitvatartási idő alatt – és ezen belül a fiókgyógyszertárak gyógyszerész jelenléte nélküli működéséről – először informálisan hozzám eljutott, majd később hivatalosan véleményezésre megküldött rendelet-tervezetekkel kapcsolatos vitában a Kamara a gyógyszerészi kompetenciákat és a betegbiztonságot szem előtt tartó álláspontot képviselt és képvisel ma is. Ennek részletes közzététele a Kamara kommunikációs felületein megtörtént. Határozott álláspontunk, hogy sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár gyógyszerész nélkül nem lehet nyitva. Velünk azonos álláspontot juttatott el a politikai döntéshozóhoz az MGYT, a MAGYOSZ, a szakmai kollégium és a négy gyógyszerésztudományi kar is. Álláspontunkat 4147 kollégánk egyetértő nyilatkozatával erősítette meg. Ez úton is köszönöm mindenkinek a kiállását a gyógyszerészi hivatás jövője szempontjából stratégiai fontosságú kérdésben. Szeretném remélni, hogy az egységes kiállás végül eredményes lesz.
– A létszámhelyzettel kapcsolatban szintén ismert a kamarai álláspont: minden évben 400 fölötti létszámban kell gyógyszerészhallgatókat felvenni és le kell csökkenteni a lemorzsolódást ahhoz, hogy a gyógyszerészhiány megszűnjék. Erről évekkel ezelőtt állapodtunk meg a felsőoktatás akkori felelőseivel. Idén rekord létszámú gyógyszerészhallgatót sikerült beiskolázni (455 főt) az egyetemeinkre és mind a négy egyetemen finanszírozási kritérium lett a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentése. A gyógyszerészhiány okainak és mértékének mélyelemzését elvégeztük. Az elmúlt 30 évben a közforgalmú és fiókgyógyszertárak száma 1400-ról 3000-re növekedett és a közforgalomban foglalkoztatott gyógyszerészek száma is megkétszereződött. Az ágazati össz-nyitvatartási óraszám évente másfél-két százalékkal növekszik, amit a gyógyszertárak számának alakulása nem indokol. Ilyen dinamikus szolgáltatás-növekedésre az egészségügy területén nincs példa. Sőt pl. Németországban a néhány évvel ezelőtt még 23 ezernél több patika helyett ma már 17 ezernél kevesebb működik (mégis kevés a gyógyszerész) – elsősorban gyógyszerforgalmazással kapcsolatos helytelen politikai döntések következtében. Ezt a helyzetet el kell tudnunk kerülni.
– Ami pedig a kórházi gyógyszerellátás kiszervezését illeti, ott is megszületett az irányokat meghatározó és a rendeleti szintű jogalkotásra felhatalmazó törvénymódosítás, amit a nyári hónapokban egy kormányrendelet-tervezet követett. A rendelettervezet és a kamarai álláspont mindenki számára ismert. Számunkra fontos, hogy a gyógyszerészek státusza – tehát az egészségügyi szolgálati jogviszony – a jelenlegi keretek között maradjon: a gyógyszertár a kórház egyik osztálya, a kórházi főgyógyszerész munkáltatója továbbra is a kórház főigazgatója legyen. Egyetértünk azzal, ha a gyógyszerbeszerzések a jelenleginél koncentráltabbak lesznek. Egyetértünk egy stratégiai alaplista megjelentetésével. Egyetértünk az egységes kórházi informatika kialakításával és egyetértünk a robotika minél kiterjedtebb megvalósításával. De nem értünk egyet a kórházi gyógyszerellátás projekttársaságnak történő kiszervezésével és végképp nem értünk egyet a vényforgalmas részlegek franchise-szerű átalakításával és magánvállalkozásként való működtetésével (lásd Hospinvest-Ispotály modell). A Kamara elnöksége és a TEÉ, az MGYT és a Kórházszövetség, az MGYK és az MGYT kórházi gyógyszerészi szervezetei, valamint a szakmai kollégium szintén egységes álláspontot alakított ki és képvisel a mai napig. Az eredeti ütemezés szerint a rendeletnek augusztus végén kellett volna megjelenni, de a kiszervezéssel kapcsolatos végső döntések még nem születtek meg. A rendelet előkészítése során több olyan probléma került felszínre, amelyekre a velünk együttműködő szervezetekkel együtt hívtuk fel a figyelmet. Ma még nem tudom, hogy a kórházak rekordméretű eladósodására tekintettel az OKFŐ vezetésében bekövetkezett változásokon túl a kormány milyen, akár a struktúrát és a működtetést érintő intézkedésekről dönt, de ezek a döntések a kórházi gyógyszerellátás jövőjével kapcsolatos döntésekre is kihatással lesznek.
A stratégiai gyógyszerlista hamarosan megjelenhet és megszületett az elvi döntés a kisértékű gyógyszerek egyszeri egyszerűsített áremeléséről is. Ez nemcsak a hazai gyógyszergyáraknak, hanem a gyógyszertáraknak is jó hír lehet. Ha ez bekövetkezik, a magisztrális díjak rendezését leszámítva ez lesz az elő olyan kormánydöntés 2007 óta, amely már forgalomban lévő gyógyszerek intézményesített árrendezéséhez hozzájárul.
Szólnom kell arról, hogy az utolsó betűig leegyeztetett és mindkét fél részéről jóváhagyott stratégiai együttműködési megállapodásunk aláírására a kormánnyal nem került sor. Erről közös megegyezéssel döntöttünk. Ennek elsődleges oka a fiókgyógyszertárakkal és a kórházi gyógyszerellátás kiszervezésével kapcsolatos vita. Korrekt döntésnek tartom a halasztást mindkettőnk részéről, és annak visszaigazolásaként értékelem, hogy a megállapodást mindketten komolyan vesszük. Ez főleg a Kásler miniszter úr idejében kiüresedett előző megállapodás ismeretében fontos. Ugyanakkor az együttműködés a Belügyminisztériummal, a Miniszterelnöki kabinetirodával, a Miniszterelnökséggel és a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal is folytatódott, továbbá a NEAK-kal és az NNGYK-val is megfelelő.
Az NNGYK megalakulásáról szóló politikai döntést követően, de még a kihirdetését megelőzően országos tisztifőorvos asszony személyes egyeztetésen kérdezte a véleményemet. Elmondtam, hogy fontosnak tartom, hogy az OGYÉI feladatok irányítása gyógyszerészi kézbe kerüljön, ez megtörtént. Elmondtam azt is, hogy az NNGYK-n belül maradjanak egyben az OGYÉI kompetenciák. Ez is megtörtént. Országos tisztifőorvos asszony protokollmentes együttműködést ígért, ez is elindult. Sőt kamarai látogatása során vállalta az ügyeleti szabályozás rendezésének és a vis maior szabályozásnak a képviseletét. Mindkét területen megkapta miniszter úr jóváhagyását és elindult a munka.
Az OGYÉI és az NNK összevonása sokaknak aggályos volt. Tény, hogy az OGYÉI önállóságának megszüntetése nem jó hír. Ugyanakkor a GYEMSZI idejében is volt már hasonló és az nekünk nem volt rossz. Másfelől arra számítok, hogy az ellenőrző tevékenységben – és különösen a struktúrát és a gyógyszertárműködtetést érintő kérdésekben – az eddiginél következetesebb hatósági álláspont fog érvényesülni.
A parlament nemrég hagyta jóvá, hogy a gyógyszerészek NEAK adatbázisba való visszamenőleges betekintési lehetősége jelentősen megnő – és ez jó. Ugyanakkor ez a lehetőség még nem terjed ki minden gyógyszerre, amit viszont továbbra is fontosnak tartunk.
Úgyszintén nemrég hagyta jóvá a parlament azt a javaslatot, amely szerint a szakmai kamarák feletti törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter január 1-től ellenőrizheti a kamarai választások jogszerűségét. A közigazgatási egyeztetés során ezzel a módosítással egyetértettünk. Úgy gondolom, hogy ez a döntés nem a gyógyszerészkamarának szól és egyébként is ennek a lehetősége eddig is megvolt a szakminiszternek.
Az elmúlt félév kamarai tevékenységéről – címszavakban – az alábbiakat emelem még ki.
– A májusi küldöttközgyűlés óta 8 alkalommal volt elnökségi ülés és ezek közül 5 alkalommal volt közös értekezlet a TEÉ-vel. A 8 alkalom közül kétszer rendkívüli értekezletet hívtunk össze (a fiókgyógyszertárak és a kórházi kiszervezés, illetve az NNGYK vezetőinek kamarai látogatása miatt). Mindegyik értekezletről részletes beszámoló jelent meg a honlapon és a Gyógyszerészi Hírlapban.
– Rendezvényeink: Három év – pandémia miatti szünet – után idén ismét a korábbi gyakorlatnak megfelelően meg tudtuk szervezni az országos és a területi patikanapot.Ehhez kötődik az OVSZ-szel való együttműködés elindítása. Szeptemberben miniszimpózium volt, egy héttel ezelőtt szakmai nap keretei között adtuk át a kamarai kitüntetéseket.
– Elkészült és használatba vettük a Kamara székházában a továbbképző központot. Ez mintegy 55-60 fő egyszeri befogadására alkalmas helyiségcsoport, ahol nemcsak az országos továbbképzéseket tudjuk megtartani és a nagyobb létszámú értekezleteinket, hanem a Budapesti és a Pest vármegyei, valamint a Kórházi-Klinikai szervezet kamarai programjainak is helyet tudunk biztosítani.
– Elindult a SZEBB-program, amit az MGYT-vel és a Semmelweis Egyetemmel közösen készítettünk elő. Ez a szükséges, eredményes és biztonságos gyógyszeralkalmazás gyógyszerészi módszertanát tartalmazza. A módszertant valamennyi kamarai tagnak megküldtük, a lakossági tájékoztató programot 70 tesztgyógyszertárban indítottuk el. Ez utóbbinak az értékelése decemberben esedékes.
– Bekapcsolódtunk a gondosóra programba. Egyelőre 230 gyógyszertárba tudtunk eljuttatni 115 ezer lakossági tájékoztató anyagot a Hungaropharma logisztikai támogatásával, de a jövő héten lesz egyeztetés a program felelőseivel a többi gyógyszertár bevonásának lehetőségéről.
– Elindult az egyeztetés egy nemzeti diabetes programról, amelybe a szervezők meghívták a kamarát és javaslatunkra résztvevő lesz az MGYT is.
– Közös megegyezéssel felmondtuk a MOK Komplex-szel évekkel ezelőtt a gyógyszertárak és gyógyszerészek számára nyújtandó kedvezményes biztosítás nyújtására kötött megállapodást. A hatályos szerződések száma alacsony volt, elsődlegesen azért, mert nem tudtak kellő számú ügynököt foglalkoztatni. Az eddig kötött megállapodások hatályban maradnak. Ezt követően keretmegállapodást kötöttünk a Hungaricum Alkusszal, amely országos ügynökhálózattal rendelkezik, az egyik legnagyobb cég ezen a területen, az egészségügy speciális viszonyaira is felkészült és a speciális igényeinket is megismerték. A közeljövőben kezdik a gyógyszertárakkal a kapcsolatfelvételt. Azt remélem, hogy a biztosítási szolgáltatások mellett ez a kapcsolat olyan banki szolgáltatások elérését is segítheti, amelyek nemcsak a gyógyszertári vállalkozásoknak, hanem pl. az üzletrészvásárlásoknál a gyógyszerészeknek is kedvezőek lehetnek.
– A közelmúltban három felmérés szervezésében vettünk részt: egy lakossági felmérésben, amelyben a lakosság véleményét kértük a gyógyszertárakról és a gyógyszerészekről. Készült egy felmérés az alkalmazott gyógyszerészek körében és egy harmadik a gyógyszertári asszisztenseknél. Az elmúlt hónapokban mindhárom felmérés elemzése és a feladatkijelölés megtörtént. Ezek megvalósítása a következő ciklus feladata lesz.
– Az elmúlt hónapokban történt meg a területi szervezeteknél a tisztújítás. Ahogy korábban már jeleztem, ez mind a 21 területi szervezetnél határidőre eredményesen befejeződött. Hallva az ezzel kapcsolatos különféle észrevételeket két megjegyzést szeretnék tenni. A kamarai törvény az első választói gyűlést közgyűlés formájában írja elő és az érvényességéhez 50, az első választói gyűlés második időpontjában 25%-ot meghaladó részvételi arányt ír elő. Ezt az arányt nagyon nehéz elérni, különösen a nagy létszámú és nagy területű szervezeteknél (főleg úgy, hogy szinte alig találni olyan időpontot, amikor a tagok többsége már nincs a munkahelyén). Így meg tudom érteni azokat a szervezeteket, amelyek eleve a második választói gyűlésre koncentráltak. A kamarai törvény szerint a második választói gyűlés a jelenlévők létszámától függetlenül érvényes, de amikor ez a rendelkezés megszületett, azt kértem a jogalkotóktól, hogy a szakmai Kamara alapszabálya ennél szigorúbb érvényességi küszöböt is meghatározhasson. Nem akartam ugyanis, hogy néhány ember valódi legitimáció nélkül dönthessen. És ez – szerintem – így van jól.
A másik, hogy a kamarai törvény lehetővé teszi a távszavazással történő tisztújítást. Korábbi választások tapasztalatai alapján kértem, hogy ez a lehetőség az alapszabályunkban ne kerüljön rögzítésre. És bár ez többletterhet jelent mindenkinek, ezzel biztosítható, hogy a „választófülke” magányában a szavazatáról mindenki önállóan dönthessen. Ennek a döntésnek a jósága a mostani tisztújítás során is – különösen Baranya vármegyében – visszaigazolódott.
A kormányzattal való kapcsolat keretei között kellett volna szólnom a Máltai Szeretetszolgálat Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programjával kapcsolatos kérdésekről is. Tekintettel arra azonban, hogy az elnökséggel és a területi elnökökkel közösen ezzel kapcsolatban előkészítettünk egy határozattervezetet, ezt az elmúlt félévről szóló beszámoló végére időzítettem.
Bizonyára értesültek róla, hogy a Máltai Szeretetszolgálat uniós és kormányzati támogatással tervezi egy program elindítását 300 olyan kistelepülésen, ahol semmilyen egészségügyi ellátás, tehát sem orvos, sem gyógyszertár nem érhető el, ráadásul a lakosság nagy többsége halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő ember. A mozgó egészségügyi szolgáltatást 12 kisbusszal tervezik biztosítani, amely egészségügyi asszisztens jelenlétében, telemedicinális orvosi támogatással a háttérben működik. A mozgó egészségügyi állomáson (Mobil Egészségügyi Központ) kezelt személyek gyógyszerellátásával kapcsolatban a krónikus betegségek gyógyszerelését akarják biztosítani – akut megbetegedésekét nem –, hatóanyagrendelésre törekszenek; az antibiotikumokkal, fokozottan ellenőrzött szerekkel, OTC gyógyszerekkel való ellátás, az enterális és parenterális gyógyszer beadása nem része a programnak. Olyan megoldásra törekszenek, hogy a beteg az átvett gyógyszereit ne értékesíthesse piacon, ezért névre szólóan, a bevételi időpontokat megjelölve, az egyszerre beveendő gyógyszereket egy zacskón belül elhelyezve adják át a gyógyszert. A zacskózást a Bicskén kialakított bliszterező központban készítik el és a soron következő „túrajárattal” viszik el az adott településre, ahol a beteg átveszi.
Amikor először volt lehetőségem a program felelőseivel egyeztetni, már minden lényeges döntésen túljutottak. A kormányhatározat megszületett, a forrásokat biztosították, a bicskei központban az építkezés javában folyt. Arra a kérdésre, hogy velünk – beleértve a gyárak, a nagykereskedők és a gyógyszerészek érdekképviseleti szervezeteit – erről miért nem tárgyaltak, az első válasz az volt, hogy a döntések időpontjában regnáló miniszter ezt nem engedte meg nekik. Amikor legutóbb Greskovits Dávid elnök úrral Bicskén megnézhettük a központot, ugyanerre a kérdésre azt a választ kaptuk, hogy mert ellenérdekeltek vagyunk benne.
Azzal a missziós szándékkal, amit a szeretetszolgálat vállal, csak egyetérteni lehet. Azonban arra vigyáznunk kell, hogy ez a projekt a jelenlegi gyógyszerpiaci szabályozást ne bontsa meg. A MAGYOSZ és a Hungaropharma vezetőivel összeállítottunk egy közel 5 oldalas listát, amelyben mindhárom terület alapvető engedélyezési, gyógyszerbiztonsági, betegjogi és logisztikai kérdéseit, aggályait megfogalmaztuk. Ezért az elnökség és a TEÉ úgy döntött, hogy a küldöttközgyűlés elé terjeszt egy határozati javaslatot, amelynek a támogatását kéri.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara küldöttközgyűlésének határozata
(javaslat)
A Magyar Gyógyszerészi Kamara küldöttközgyűlése, megismerve a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program céljait, az alábbi állásfoglalásról döntött:
1. A küldöttközgyűlés fontosnak tartja, hogy Magyarország valamennyi állampolgára a lakóhelyén, vagy annak közvetlen közelében hozzájuthasson az alapvető egészségügyi ellátásokhoz. Ez különösen azoknak a mélyszegénységben élőknek jogos igénye, akiknek ráadásul a lakóhelyén jelenleg semmilyen egészségügyi ellátás nem biztosított. Ezért a küldöttközgyűlés fontos missziónak tartja a Máltai Szeretetszolgálat egészségfejlesztési programjának célját, hogy háromszáz ilyen településen nyújtson mozgó egészségügyi alapellátási szolgáltatást, továbbá biztosítsa szociális otthonaiban gondozottjainak egészségügyi ellátását.
2. A küldöttközgyűlés ugyanakkor hibás döntésnek tartja, hogy az uniós és kormányzati támogatással megvalósuló program keretei között tervezett, a program gyógyszerellátással kapcsolatos döntéselőkészítő munkájába eddig sem a gyógyszergyárak, sem a nagykereskedők, sem a gyógyszerészek érdekképviseleti szervezeteit nem vonták be, holott mindhárom terület működését és szabályozását érinti a program. Fontosnak tartjuk, hogy az egészségfejlesztési program képes legyen az eredeti egészség- és szociálpolitikai célok elérésére, ugyanakkor igazodjon azokhoz a – részben nemzetközi, részben hazai jogi, szakmai, minőségi és gyógyszerhamisítás megakadályozását célzó – normákhoz, amelyeket a gyógyszerellátás valamennyi szereplőjétől jogosan megkövetelnek.
3. A Kamara küldöttközgyűlése elvárja, hogy a programban ellátásra szoruló betegek gyógyszerelésével kapcsolatban – a gyógyszerellátással szemben támasztott általános elvárásokkal összhangban – prioritás legyen (1) a gyógyszerbiztonság érvényesítése, beleértve a gyógyszerekkel való foglalkozás gyártási, nagykereskedelmi és gyógyszertári gyógyszerbiztonsági előírásainak érvényesítését, (2) a betegjogi előírások érvényesítése, beleértve pl. a beteg helyettesítésről való szabad döntését és a teljeskörű tájékoztatás lehetőségét, (3) gyógyszerésszel való személyes konzultáció lehetőségének biztosítása, különösen a gyógyszerbiztonsági validálás és a gyógyszerészi gondozás feladatainak ellátása során.
4. A küldöttközgyűlés indokoltnak tartja, hogy a betegek gyógyszerelésével kapcsolatos feladatok ellátásába a legközelebbi gyógyszertárak bevonásra kerüljenek és ne az ország másik felében működő, központi gyógyszertáron keresztül legyen leadminisztrálva a gyógyszerek kiszolgáltatása. A legközelebbi gyógyszertárra támaszkodva van lehetőség a betegek és a gyógyszertári szakszemélyzet közötti konzultatív kapcsolat kiépítésére. Továbbá a kistérségből máshová átirányított forgalom a vidéki kistelepülések gyógyszertárainak a fennmaradását is kockáztatja és ez nem lehet egészségpolitikai cél.
A Kamara konstruktív együttműködést ajánl annak érdekében, hogy a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program sikeres legyen. Ugyanakkor a Kamara küldöttközgyűlése elvárja, hogy a jogalkotók és a program fejlesztői hivatalosan vonják be a gyógyszeripar, a nagykereskedelem és a gyógyszerészek érdekképviseleti szervezeteit a további előkészítő és kodifikációs munkába. Elvárja olyan jogi keretek biztosítását, amely kizárja, hogy olyan folyamatok induljanak el, amelyek a gyógyszerellátás jelenlegi rendszerének sérülésével járhatnak.
Budapest, 2023. december 2.
II.
Tisztelt Küldöttközgyűlés!
Ahogy a beszámoló elején már jeleztem, kell néhány mondatot szólni az elmúlt 4 évről is, hiszen a küldöttközgyűlésnek ez az alakuló ülése, ugyanakkor az elnök és az elnökség mandátuma most jár le.
Hadd kezdjem azzal, hogy ebben a négy évben veszítettük el a Kamara vezetői közül dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök urat, prof. dr. Paál Tamást az Etikai Kollégium elnökét, dr. Bartus György alelnök urat és dr. Rőczey Norbertet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetünk elnökét. Alelnök úr temetésére decemberben kerül sor.
Amióta a kamarában vezetőként dolgozom, szakmapolitikai szempontból és a kamara működését illetően az eddigi legnehezebb ciklust zárjuk.
Talán vannak, akik emlékeznek rá, hogy négy éve a ciklusforduló időpontjában volt nagy vita arról, hogy lehet-e nagykereskedők speditőr cégeinek átengedni a kistelepülések gyógyszerellátását, lehet-e gyógyszerkiadó automaták ezreit telepíteni és be lehet-e vonni a postákat a gyógyszerértékesítésbe. Az EMMI gondozásában az előterjesztés elkészült, de a parlament elé történő benyújtását végül sikerült megakadályozni, nem kis részben annak a küldöttközgyűlési határozatnak köszönhetően, amelyet ezzel kapcsolatban az alakuló ülésen konszenzussal fogadtunk el. A vidéki kistelepülések gyógyszerellátása azóta is napirenden van a közpolitikában és a társadalmi diskurzustérben is. 2020 elejére elkészítettünk egy komplett vidékfejlesztési programot, amelynek döntő része ma is vállalható és aktuális.
A 2019. decemberi tisztújítást követő két hónapban az elnökséggel és a területi elnökökkel összeállítottuk azt a programot, amelyet meg szerettünk volna valósítani, és felállítottuk azt a belső struktúrát, amelyet erre alkalmasnak tartottunk. Azonban a harmadik hónapban beköszönt a Covid-pandémia, amely miatt közel két és fél éven keresztül minden személyes egyeztetés és bizottsági munka meghiúsult. A tervezett rendezvényeinket nem tudtuk megtartani, a testületi üléseket csak online módon lehetett megszervezni.
Ez alatt az idő alatt magunkra maradtunk. Az egészségpolitika irányítóinak a gyógyszerellátás kikerült a látóköréből, a védekezéssel kapcsolatos feladatokat pedig a BM irányításával működő operatív törzs vette át. Ugyan magunkra maradtunk, de maximálisan helytálltak a gyógyszerészek a közforgalomban, a kórházakban és az iparban is, és a Kamara is megtett minden tőle telhetőt. Az operatív törzs segítségével a legkritikusabb induló időszakban sikerült jelentős mennyiségű maszkot és fertőtlenítőt szerezni a gyógyszertáraknak. Magunk dolgoztuk ki a védekezés higiénés módszereit. Rengeteg koronavírus tájékoztatót készítettünk és juttattunk el a gyógyszertáraknak. Motorjai és szervezői voltunk a gyógyszerészek vakcinálásának. Ez utóbbi munkában valamennyi területi szervezet részt vett.
Nemcsak, hogy kikerültünk az egészségpolitikai vezetés látóköréből, de pl. az egyszeri juttatás elmaradásával és a hozzá kapcsolódó szerencsétlen megnyilatkozásokkal az egészségpolitikai vezetés és a gyógyszerészek között bizalmi válság alakult ki. Ráadásul az elmúlt kormányzati ciklusban a gyógyszerügyért felelős egymást követő helyettes államtitkárok között nem volt olyan, aki ismerte volna a rá bízott területet.
A Covid-pandémia miatti zárások még velünk voltak, amikor (döntően) az orosz-ukrán konfliktus miatt egy olyan gazdasági válság alakult ki, amelynek a következményei a mai napig velünk vannak.
Azért emelem ki ezt a két momentumot, mert a veszélyhelyzet kihirdetésével és az új kormányzati prioritások kijelölésében, a gazdasági mozgástérben és a társadalmi egyeztetések rendszerében ezek meghatározó és számunkra kedvezőtlen feltételeket jelentettek. A Covid-pandémia alatt azokhoz az ágazatokhoz csoportosítottak át költségvetési forrásokat, amelyek kényszerűen leálltak, a gazdasági válság idején pedig az energiaigényes ágazatokhoz és a lakossági rezsitámogatásra. Ezzel együtt a gyógyszerészet talpon maradt, amit a néhány nappal ezelőtt a 2022-es és azt megelőző évek gyógyszertári vállalkozásainak mérleg és eredménybeszámolói is visszaigazolnak. A gyógyszertárak forgalma és fedezeti bevételei 2019 és 2022 között forintértéken 21%-kal nőttek. A mélyebb elemzés megmutatta, hogy a források szűkösek, de a szűkösségnél is nagyobb gond, hogy folyamatosan nyílik az olló a kis-közepes és a nagyforgalmú gyógyszertárak gazdálkodási feltételei között.
Az elmúló ciklus fő kamarai célkitűzése a strukturális rendszerváltás lezárását követően a szakmai rendszerváltás programjának megvalósítása volt, amit 2018-2019-ben dolgoztunk ki. Ez volt annak a stratégiai együttműködésnek is az alapja, amely végül – döntően az előbb említett okok miatt – kiüresedett.
A struktúra megőrzésért folyó munkában már említettem a speditőr cégeket, az automatákat és a postákat is. Ugyanennek a munkának a részét képezte, hogy sikerült megakadályozni – számomra ismeretlen befektetők – túraútvonalakhoz kötött gyógyszerértékesítő tevékenységét. A kisboltos rendeletet pedig azért tartom eredménynek, mert amikor sikerült bekapcsolódni az ezzel kapcsolatos egyeztetésekbe, az volt a deklarált cél, hogy minden 5 ezernél kisebb lakosságszámú településen lehessen a boltoknak vénynélküli gyógyszerek forgalmazására pályázni. E helyett végül csak a 2 ezernél kisebb lakosságszámú települések közül is csak azokon lehetett, ahol nincs semmilyen gyógyszertár. Csak a patikán kívül is forgalmazható szerekre lehetett és úgy, hogy a boltnak a legközelebbi gyógyszertárral kellett a beszerzésre szerződnie.
A struktúra védelme és a gyógyszerészi kompetenciák megőrzése szempontjából különösen fontosnak tartom a csomagküldéssel történő gyógyszerforgalmazás megtiltását. Sajnos sokkal később született meg a jogszabály, mint ahogy kezdeményeztük, így sokkal több konfliktust gerjesztett, mint amennyit kellett volna. Továbbá a gyógyszertárak érdekkörében végezhető házhoz szállítás szabályozásának a megalkotása még várat magára. Tudom, hogy még most is indulatokat gerjeszt a csomagküldés megtiltása, de higgyék el, ennek hiányában a patikahálózat leépülése már elindult volna. Sőt azok, akik kezdeményezői voltak a csomagküldésnek, a külföldi aktorokkal szemben már középtávon is hátrányba kerülnének. Intő jel kell legyen mindaz, ami Németországban folyik. A most elindult pilot lehet az első lépés a kockázatok kivédésében.
A szakmai rendszerváltás programja, amelyet „A gyógyszerészet jövőképe és a Kamara cselekvési programja” címmel fogadtunk el, ma is aktuális. A szakmai rendszerváltás programja egyszerre szolgálja a gyógyszerészi kompetenciák védelmét és bővítését, az informatikai fejlődéshez való igazodást, valamint a gyógyszerészet egészségügyi integrációját. A következő ciklus alap-célkitűzései közé beemelhetőnek tartom, a konkrét feladatkijelölések az új vezetőség feladatai lesznek.
Az elmúlt években bővítettük a rendelkezésünkre álló kommunikációs felületeket, a kommunikációs munkát bizottság fogja össze. Folyamatosan jelenik meg a Gyógyszerészi Hírlap és folyamatos a jelenlétünk a Patika magazinban. Rendelkezésünkre áll a honlapunk, a facebook oldalunk és a zárt facebook-csoportunk. Elindítottuk a you-tube csatornánkat is. Kéthetente elektronikus hírlevelet küldünk minden erre regisztrált tagunknak. Vannak olyan információk, amelyeket a területi elnököknek közvetlenül küldünk ki, kérve, hogy ők juttassák el a tagjaiknak. Ezek elsősorban olyan tájékoztatók, amelyek a tagjainknak hasznosak, de nem szeretnénk, hogy kívülállók hivatkozhassanak rájuk. Kommunikációnk alapelve a korrekt tájékoztatás, mert senkit sem akarunk manipulálni. Tény azonban, hogy a hangunk sokszor elvész a mai zajos éterben.
Az MGYK szoros együttműködést alakított ki és tart fenn
– az MGYT-vel,
– a MAGYOSZ-szal,
– a szakmai kollégium mindkét gyógyszerészi tagozatával,
– a négy egyetem gyógyszerésztudományi karával,
– a Kórházszövetséggel,
– a GYSE gyártó és forgalmazó szervezetekkel,
– a MÉKISZ-szel és
– több orvosszakmai és betegszervezettel.
Napi kapcsolatunk van a társkamarákkal és a hivatásrendi kamarák szövetségének is tagjai vagyunk.
Konkrét – többnyire vitás – ügyekben egyeztetünk a nagykereskedők képviselőivel.
Elnökségi üléseink állandó meghívottja az országos tiszti főgyógyszerész.
A MOSZ-szal és a HGYSZ-szel nincs együttműködési megállapodásunk, de a MOSZ delegáltjai elnökségi üléseinkre tárgyalási joggal állandó meghívottjaink. Elnökségi üléseinken a MOSZ-t általában alelnökök képviselik, így a Szövetség minden ügyünkről első kézből értesül.
Ennek a széles kapcsolatrendszernek számos eredménye van. Ilyenek pl. a képzési és kimeneti követelményekkel, a szakképzéssel és a kurrikulumreformmal kapcsolatos eredmények, vagy akár az orvostechnikai eszközök regisztrációjának normális mederbe terelése.
Azt gondolom, ezek az együttműködések a következő időszakban is megőrzendők.
Belső ügyeink
– A felügyelő bizottságunkkal szemben azt az elvárást fogalmaztuk meg, hogy ne csak a határozatok és a működés jogszerűségét vizsgálják, hanem az észszerűségét, tehát a Kamara deklarált céljaival való harmonizáltságát, továbbá a döntéshozó testületek és tagjaik integritását is. Köszönöm a lelkiismeretes munkájukat.
– Hasonlóképpen köszönöm az etikai bizottság és az etikai kollégium működését. Fontosnak tartom, hogy a továbbiakban is az elvi alapok megtartásával végezzék munkájukat.
– A TEÉ-vel az eddigiekhez képest is szorosabb munkakapcsolat alakult ki. Folyamatosan részt veszenek a döntéselőkészítésben és a szakmapolitikai szempontból fontos döntések meghozatalában. Remélem, hogy ez a továbbiakban is így marad. Külön köszönet a TEÉ elnökének és alelnökének a koordináló munkáért.
– A küldöttközgyűlés által létrehozott állandó bizottsági struktúrában elsőként említem az Ipari állandó bizottságot, az ő munkájuk eredménye, hogy a gyógyszerészhallgatók évek óta igazi gyári gyakorlatokon vehetnek részt. Az Oktatói állandó bizottság munkája a képzés-szakképzés-továbbképzés területén nélkülözhetetlen. Az Ifjúsági állandó bizottság – más néven, de – újraindította a táltosképzőt. Az Alkalmazotti bizottság komoly felmérést készített az alkalmazott gyógyszerészek helyzetéről. Mindezekért külön köszönetet mondok az állandó bizottságok vezetőinek és tagjainak.
– A munkabizottságok tevékenysége a Covid-pandémia alatt szinte teljesen ellehetetlenült, az újra pozícionálás azonban eredményes volt. Különösen gondolok itt a gazdasági és a jogi munkabizottságra.
– Indokoltnak tartom a jelenlegi bizottsági struktúra kiegészítését egy Szakmai állandó bizottsággal, amelynek létrehozása és elnökének megválasztása küldöttközgyűlési kompetencia. Fontos, hogy professzionális keretek között tudjunk foglalkozni az informatikai fejlesztésekkel és a telefarmáciával, a gyógyszertárral szemben támasztott szakmai követelményekkel, az adminisztráció-csökkentéssel, az orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatrendszerrel, az irányelvek fejlesztésével, az adherencia programmal, a Belső Minőségügyi kézikönyv naprakészen tartásával. Egyfelől szét kell tudni választani a döntéselőkészítő munkát és a döntéshozatalt, másrészt a gyógyszerészetnek – szemben az orvosi szakmákkal – nincs olyan országos intézete, amely ezt a feladatot ellátná (de valakinek ezt a feladatot is el kell végezni), harmadrészt az infrastrukturális feltételek is adottak ehhez.
– A Kamara anyagi helyzete rendezett. Korábban már említettem, hogy addig, amíg a gazdasági válságból nem jutott ki az ágazat, a Kamara szigorú, prudens gazdálkodásra kényszerült, mert nem akartunk a tagdíjakhoz hozzányúlni és el akartuk kerülni a vagyonvesztést. Miután korrigáltuk a tagdíjakat, azt követően is ugyanazokat a gazdálkodási elveket alkalmaztuk, mint addig. Így sikerült valamennyi területi szervezet gazdálkodását megerősíteni és így sikerült tartalékot is képezni. A tartalék egy részét használtuk fel a kamarai hivatalban végzett állagmegóvó munkáknál és a továbbképző központ kialakítása során is. Több alkalommal sikeresen pályáztunk célzott támogatásokra, ennek összértéke több millió Ft. Mindezekre tekintettel a küldöttközgyűlés minimálbér emeléstől függetlenül májusban a 2024-es tagdíjak befagyasztásáról döntött.
Végezetül: ezúton is köszönöm az elnökség valamennyi tagjának a munkáját, különösen a három alelnökét (Gyuri sajnos már nem lehet velünk) és főtitkár úrét, akikre rendszeresen számítani lehetett. Külön köszönöm dr. Somogyi Orsolya munkáját az adherenciafejlesztésben, a rendezvényszervezésben pedig dr. Sándor Csaba munkáját. Dr. Hoirváth-Sziklai Attila hivatalvezető úr és kollégái elhivatottsága nélkül a Kamara ebben a négy évben nem lett volna képes szabályszerűen és szakszerűen működni.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Budapest, 2023. december 2.
Dr. Hankó Zoltán
Az elnöki beszámoló elérhető videón is: https://youtu.be/YRKnQhW6ics
