Az avatatlanoknak a fenti címről minden bizonnyal egy női, illetve egy virágnév jut eszébe – pedig más jelentést is hordoznak. Ahogy arról már beszámoltunk, 2012 decemberében uniós támogatással egy új minőségügyi akkreditációs rendszer kidolgozása kezdődött meg, amely a futamidő végére a BELLA (Betegellátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért) címet viselő programként vált ismertté. A BEGONIA nevet pedig egy szoftver kapta…

 „A futamidő végére már BELLA néven ismert projekt tavaly november végén zárult le. Ezt megelőzően csak nagyon szűken beszélhettünk róla, hiszen félkész dolgokról nem illendő beszélni” – mondta kérdésünkre prof. dr. Soós Gyöngyvér, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság (GYGSZB) tagja, a program szakmai vezetője. Most azonban úgy tűnik, már van miről beszámolniuk!

 – Az UniĂłs tĂĄmogatĂĄssal megvalĂłsulĂł TÁMOP – 6.2.5. /A program eredetileg a Szervezeti hatĂŠkonysĂĄg fejlesztĂŠse az egĂŠszsĂŠgĂźgyi ellĂĄtĂłrendszerben – EgysĂŠges kĂźlső felĂźlvizsgĂĄlati rendszer kialakĂ­tĂĄsa a jĂĄrĂł- ĂŠs fekvőbeteg szakellĂĄtĂĄsban, valamint a gyĂłgyszertĂĄri ellĂĄtĂĄsban cĂ­met kapta, de a BELLA nĂŠv minden bizonnyal kĂśnnyebben megjegyezhető – tudtuk meg dr. HankĂł BalĂĄzstĂłl, a GYGSZB tagjĂĄtĂłl.  – Az emlĂ­tett projekt gyĂłgyszerĂŠszi ĂĄgĂĄnak az a cĂŠlja, hogy a gyĂłgyszerĂŠszi gondozĂĄson keresztĂźl javĂ­tsa a beteg- ĂŠs gyĂłgyszerbiztonsĂĄgot. Az uniĂłs fejlesztĂŠsi program abbĂłl a szempontbĂłl is lĂŠnyeges volt, hogy harmonizĂĄlt az elmĂşlt nĂŠgy ĂŠv gyĂłgyszerellĂĄtĂĄsĂĄnak ĂĄtalakĂ­tĂĄsĂĄval. A gyĂłgyszertĂĄrak, mint az egĂŠszsĂŠgĂźgyi szolgĂĄltatĂł rendszer rĂŠszei jelentek meg benne, a kĂłrhĂĄzakkal, a szakrendelőkkel egyĂźtt, amelyek feladata a biztonsĂĄgos betegellĂĄtĂĄs biztosĂ­tĂĄsa. A gyĂłgyszerĂŠszeket a GyĂłgyszerĂŠszi GondozĂĄs Szakmai BizottsĂĄg kĂŠpviselte. A betegek biztonsĂĄgos gyĂłgyszerellĂĄtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben nemcsak a gyĂłgyszerĂŠszek megfelelő szakmai tudĂĄsĂĄra van szĂźksĂŠg, hanem megfelelő mĹąkĂśdĂŠsi kĂśrnyezetre is. Ennek ĂŠrdekĂŠben kerĂźltek kidolgozĂĄsra az elmĂşlt kĂŠt ĂŠvben a gyĂłgyszerĂŠszi gondozĂĄs mĹąkĂśdĂŠsĂŠt biztosĂ­tĂł gyĂłgyszertĂĄri standardok, amelyek ezt a kĂśrnyezetet hatĂĄrozzĂĄk meg. A BELLA gyĂłgyszertĂĄri standardjai tehĂĄt a gyĂłgyszerĂŠszi gondozĂĄshoz kapcsolĂłdĂł mĹąkĂśdĂŠs, ĂŠs nem a szakmai munka szabĂĄlyait hatĂĄrozzĂĄk meg – ahogy az a GyĂłgyszertĂĄri standardok cĂ­mĹą kiadvĂĄnyukbĂłl is kiderĂźl – folytatta. Ezekre a pillĂŠrekre ĂŠpĂźlnek a gyĂłgyszerĂŠszi gondozĂĄsi irĂĄnyelvek. Összesen16 gyĂłgyszerĂŠszi gondozĂĄsi irĂĄnyelv kidolgozĂĄsĂĄra kerĂźlt sor, ezek hĂĄrom fő csoportra oszthatĂłk: Az első csoportba tartoznak az ĂśngyĂłgyszerezĂŠsre vonatkozĂłak, amikor a beteg panaszĂĄval előszĂśr a gyĂłgyszerĂŠszt keresi fel, illetve vĂŠny nĂŠlkĂźl is kaphatĂł gyĂłgyszereket kĂŠr. Ez esetben tudni kell, hol vannak a „piros zĂĄszlĂłk”, amikor szĂźksĂŠges orvoshoz irĂĄnyĂ­tani a beteget.  A mĂĄsodik csoportba a nagy nĂŠpegĂŠszsĂŠgĂźgyi kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrĂł betegsĂŠgek tartoznak, pĂŠldĂĄul a magas vĂŠrnyomĂĄs vagy a cukorbetegsĂŠg. Ez esetben primer, szekunder ĂŠs tercier prevenciĂłs feladatokat hatĂĄroznak meg az irĂĄnyelvek. A harmadik csoport kĂŠt speciĂĄlis ĂĄllapothoz - a vĂĄrandĂłsĂĄghoz ĂŠs az idősebb betegek ellĂĄtĂĄsĂĄhoz - kapcsolĂłdĂłan ĂĄllapĂ­tja meg a helyes ĂŠs biztonsĂĄgos gyĂłgyszeralkalmazĂĄsra vonatkozĂł ajĂĄnlĂĄsokat.– tĂĄjĂŠkoztatott dr. HankĂł. Majd hozzĂĄtette: Ma mĂŠg illuzĂłrikus lenne, hogy minden irĂĄnyelv minden gyĂłgyszertĂĄrban a gyakorlat sorĂĄn megvalĂłsuljon, de az nem, hogy egyes tevĂŠkenysĂŠgek, mint pĂŠldĂĄul a vĂŠny nĂŠlkĂźli terĂĄpiĂĄban, egyes vĂŠnykĂśteles gyĂłgyszereknĂŠl – a vĂĄrandĂłs anyĂĄknĂĄl, vagy időseknĂŠl – minden gyĂłgyszertĂĄrban megtĂśrtĂŠnjenek a szĂźksĂŠges biztonsĂĄgi ellenőrzĂŠsek. Kiemelte tovĂĄbbĂĄ az egyes irĂĄnyelvek interdiszciplinĂĄris jellegĂŠt, amelyek nemcsak a gyĂłgyszerĂŠszek szĂĄmĂĄra lesznek hivatalos szakmai irĂĄnyelvkĂŠnt elĂŠrhetőek, hanem az orvosoknak is.

Prof. dr. Soós Gyöngyvér a standardokkal kapcsolatban ugyanakkor kifejtette, a minőségügy új szemléletét tükrözik: míg az ISO szerinti minősítések adminisztratív jellegűek, kvázi az adminisztráció milyenségét vizsgálják, és nem foglalkoznak a működéssel , addig az említett standardok erre helyezik a hangsúlyt. Persze, hogy kell adminisztráció – vallja, de nem az írott belső szabályozás megléte vagy hiánya dönt a gyógyszerészi gondozásban: ha  hiányzik valamilyen dokumentum, attól még jól vagy rosszul tehetik a dolgukat a gyógyszerészek. Azok a folyamatok, amelyeket a standardok leírnak – tehát a jó működés feltételei – tulajdonképpen korábban is működtek, csak régebben azt mondták, ezek íratlan szabályok! A gyógyszerészek korábban is végeztek ilyen jellegű tevékenységet számos helyen.

Az elmúlt két év munkájának másik eredménye, hogy az elmondottak támogatására egy szoftver is kifejlesztésre került, ami az egyes irányelvek algoritmusos formáját adja meg, így segíti a gondozó gyógyszerész munkáját. A professzor asszonytól megtudtuk, hogy februárban indul el a várva várt szoftver működése.  Ez a BEGONIA néven futó, a gyógyszerészi gondozást támogató speciális szoftver, ami az eddigi papír alapú gondozási dokumentációnak egy sokkal inkább felhasználóbarát rendszere, amelyben megtalálható a projektben kidolgozott valamennyi gyógyszerészi gondozási irányelv.  Számos kinyomtatható elemmel rendelkezik, így például lesz a beteg kezében egy adekvát, hiteles gyógyszerlista. „Amikor erről a programról beszéltünk orvos körökben, felkiáltottak az orvos kollégák: Na, végre, lesz a betegnél egy olyan lista, ami alapján tudjuk, hogy mit szed!” – osztotta meg élményét a professzor asszony.  „Remélhetőleg abból az 52 gyógyszertárból, ahol a BEGONIA először  működni fog, tényleges adatokat kapunk arról, hogyan zajlik a gondozói tevékenység. Eddig is tudtuk, hogy van, de anonim volt, nem voltak róla megbízható adataink”.

 – Nemzetközi összehasonlításban hogyan állja meg a projekt a helyét? – kérdeztük prof. dr. Soós Gyöngyvért, akitől megtudtuk: nagyon is! Például Angliában a biztosító – ha beteg rendszeresen kettőnél több gyógyszert szed – kérheti a patikust, hogy tekintse át a gyógyszerelést, és adjon speciális tájékoztatást, tanácsot a gyógyszerszedéssel kapcsolatban, amely szolgáltatásért a biztosító fizet is. Ezt a rendszert 2006-ban indították el, és 2013-ban jutottak el odáig, hogy ehhez szoftvert készítettek. Addig papír alapon történt ennek a tevékenységnek a dokumentálása. Nekik hét év kellett ahhoz, hogy szoftvert tegyenek mögé, nekünk összességében kettő állt rendelkezésre, tehát nem mondhatjuk, hogy nem lennének eredményeink –mondta a professzor asszony. A belgák is kialakítottak hasonló programot, de speciálisan, csak az antikoagulánsok vonatkozásában. De élen járunk abban is, hogy nálunk törvény definiálja a gyógyszerészi gondozást – ez egyértelműen a Kamara tevékenységének köszönhető. Hazánkban rendelet mondja ki, hogy mit értünk gyógyszerészi gondozás alatt, 2010-től sikerült jogszabályilag is rendezni a kérdést. Ilyen szempontból tehát jól állunk – nem sok országban van ez így – vázolta a helyzetet, majd hozzátette: most már igazán „csak”csinálni kell programot, és nemcsak magyarázni.

Ez utóbbi mondata persze számos kérdést felvet. Egyrészt a finanszírozás kérdését, amire maga is kitért. Úgy látja, annak ellenére, hogy a finanszírozásnak azért már megjelentek az elemei – pont az ilyenfajta gyógyszertári tevékenységhez nyújtanak anyagi megbecsülést például a generikus ösztönzők vagy gyógyszertári szolgáltatási díj – de érdemben nincs igazán finanszírozva a beteggel való foglalkozás. Másrészt pedig azt, hogyan jut el a projekt a gyógyszerészek tömegeihez? Mint megtudtuk tőle, a Gyógyszertári standardok című kiadvány elektronikusan elérhető, de leginkább az MGYT idei szinten tartó továbbképzésein való részvételt ajánlja, ami az említésre került irányelvekkel foglalkozik. Ezek egyrészt elméleti hátteret adnak, de csatlakozik hozzájuk tréning is, ahol ténylegesen megmutatják, hogyan is működhet a gyakorlatban az irányelv szerinti gondozás.  Az MGYT továbbképzései – www. mgyt.hu  –  mindenki számára nyitottak. Jó lenne, ha a februárban induló és Budapesten tartandó továbbképzésekre minél nagyobb számban jelentkeznének a kollégák. Mint elmondta, megfelelő érdeklődés esetén (legalább negyven fő) a hét előadó az ország bármely pontján is megtartja a továbbképzést… hisz a biztonságos gyógyszerellátás biztosítása közös ügyünk…

 B. Zs.

A projektről készült tájékoztató film itt tekinthető meg.