Az MGYK elnöksége 2023. augusztus 24-én tartotta a Területi Elnökök Értekezletével (TEÉ) kibővített soron következő ülését a Kamara székházában. Az együttes ülést dr. Hankó Zoltán vezette. Az elnökség és a TEÉ tagjai végig határozatképes létszámban voltak jelen. Az ülésen állandó meghívottként részt vettek a MOSZ delegáltjai (dr. Csontos Ildikó alelnök és dr. Balassa József Tolna vármegyei elnök) valamint Rózsa Melinda, a MESZK Gyógyszertári Asszisztensi tagozatának elnöke, továbbá Kovács Sándor, a MOGYTTE IV. éves hallgatója, aki gyakorlatát tölti Magyarországon.
Az ülés dr. Hankó Zoltán bevezető szavaival vette kezdetét, majd egy bensőséges köszöntés következett. Az elnök elmondta, hogy dr. Horváth-Sziklai Attila, mint az országos hivatal vezetője, nemzeti ünnepünk, augusztus 20. alkalmából a magyar gyógyszerészet nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, valamint a gyógyszertári szakdolgozók és gyógyszerészek képzése terén végzett szakmai tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata elismerésben részesült, amihez a részvevők külön is gratuláltak. 
Az elnök szólt arról is, hogy prof. dr. Hohmann Judit gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének egyetemi tanára, a Természetes Vegyületek Interdiszciplináris Központjának vezetője, a természetes vegyületek kutatása területén folytatott, nemzetközileg is nagy jelentőségű tudományos munkája, iskolateremtő oktatás- és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Az elnökség és a TEÉ professzor asszony kitüntetéséhez is szívből gratulál.
Ezt követte a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása és a napirend elfogadása, majd az elnök elmondta, hogy az elnökségi ülésre a Kamarába várták dr. Müller Cecília országos tisztifőorvost, az NNGYK vezetőjét, akivel azonban kormányzati kötelezettsége miatt egy későbbi időpontról állapodtak meg.
Az előző elnökségi ülés óta történtekről
Mivel az előző – rendkívüli elnökségi ülésen (augusztus 2-án) az azt megelőző időszak történéseiről nem volt beszámoló, az elnök a július 6-i elnökségi ülés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről számolt be.
Kormányzati és hatósági egyeztetések
– Az elnök tájékoztatott, hogy a július 6-i ülésen az elnökség és a TEÉ által konszenzussal elfogadott két határozatot másnap elküldte dr. Pintér Sándor belügyminiszternek és a témában érintett politikai vezetőknek. Az egyik határozatban az EESZT működésében heteken át fennálló, a gyógyszerek felírását és kiszolgáltatását egyaránt hátráltató zavarok soron kívüli elhárítását és a NEAK elszámolások befogadásának visszatérő zavarának megszüntetését kérték. A másikban a növekvő mértékű gyógyszerhiányok következményeire hívták fel a figyelmet és a jellemzően hazai előállítású, 10 ezer forint alatti árú gyógyszerek áremelésének szükségességére és a nemzetközi ellátási láncok zavarai miatti hiányok mérséklésében betöltött szerepükre hívták fel a figyelmet. Mindkét határozatra pozitív visszajelzést kapott a Kamara: az EESZT súlyos működési zavarainak elhárítása megtörtént, az áremeléssel kapcsolatban pedig a tárca előkészítő munkát folytat. (Megjegyzés: a két határozat szövege a Gyógyszerészi Hírlap augusztusi számának 27. oldalán olvasható – a szerk.)
– Július 14-én megérkezett a Belügyminisztériumból a helyettesítő gyógyszerészekkel kapcsolatos korábban leadott kamarai kérdésre a válasz, melyről az MGYK elnöke a Kamara zárt Facebook-csoportjában jelentetett meg tájékoztatást. A Kamara kérdése így szólt: Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvény június 1-vel hatályba lépő 48. § és 68. §-ra tekintettel, 2023. június 1. után a munkaviszonyon kívül milyen más jogviszony(ok)ban végezhető gyógyszerészi tevékenység a közforgalmú gyógyszertárakban? A válasz lényege, hogy a minisztérium „az Eütev.-ben pontosan definiált fogalom hiányában” helyesnek tartja azt a jogértelmezést, mely „a munkavállaló fogalmába a szabadfoglalkozásúként foglalkoztatott egyéni vállalkozót is beleérti.” Az elnök elmondta, hogy a Kamara korábban kifejtett álláspontja ebben a kérdésben nem változott (mely szerint jogszabálymódosítás indokolt ahhoz, hogy egyéni vállalkozóként lehessen helyettesítő gyógyszerészi tevékenységet folytatni), ezzel együtt a minisztérium álláspontját tudomásul veszi és „nem folytatjuk tovább a témában az egyeztetést”.
– Július 19-én dr. Parapatics Tamás, az OGYÉI akkori főigazgató-helyettese, dr. El Koulali Zakariás akkori megbízott főigazgató és mások társaságában dr. Hankó Zoltán az egyedi import gyógyszerek szabályozásával és eljárásrendjével kapcsolatos anomáliák rendezése érdekében folytatott megbeszélést. Konszenzus jött létre abban, hogy a jelenlegi eljárásrend helyett egyszerűbb és gyorsabb eljárásrendre van szükség, meg kell oldani az egyedi import és a speciális beszerzésű gyógyszerek patikai árkialakításával kapcsolatos problémákat, továbbá, hogy ezeket a gyógyszereket a betegek „lakóhelyközeli” ellátás keretei között kaphassák meg.
– Az elnökség és a TEÉ – a Kórházi-Klinikai Gyógyszerészi Szervezet július 12-i ülését követően és a kórházi gyógyszerészek álláspontjának ismeretében – „rövidutas” határozatban rögzítette az étrend-kiegészítők forgalmazási feltételeinek szigorításával és a kórházi gyógyszerellátás kiszervezésével kapcsolatos álláspontját. Az elnök július 22-én küldte el hivatalosan mindkét beadványt a Belügyminisztériumba és az érintett politikai vezetőknek. (Megjegyzés: a két dokumentum a Gyógyszerészi Hírlap augusztusi számának 5-9 oldalain olvasható – a szerk.)
– Az elnök beszámolt, hogy a Kormánnyal kötendő stratégiai együttműködési megállapodás – a megállapodás szövegének véglegesítését követően – az elnökség jóváhagyásával eredetileg július 24-én került volna aláírásra, azonban a fiókgyógyszertárakkal és a kórházi gyógyszerellátás kiszervezésével kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekre tekintettel az aláírás elhalasztásra került. Erről a miniszterelnöki megbízottal és a belügyminisztériumi vezetőkkel egyetértésben született döntés.
– Hivatalosan augusztus 1-én alakult meg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Ezzel kapcsolatban a kamarai elnök röviden ismertette az OGYI történetét. Az OGYI 1962-ben jött létre, de ezt megelőzően évtizedek óta biztosítottak voltak a gyógyszerek és a gyógyszerellátás hatósági és igazgatási feladatai. Az OGYI 2011-2015 között a GYEMSZI részeként működött, majd ezt követően jelentős funkcióbővüléssel jött létre az OGYÉI. Még nem tudni – mondta az elnök –, hogy az OGYÉI hatósági és igazgatási funkciói szempontjából milyen hatással jár majd a mostani változás. Az elnök emlékeztetett, hogy az összevonásról szóló politikai döntést követően az országos tiszti főorvossal folytatott személyes egyeztetésen vázolta, hogy a Kamara milyen szempontok érvényesülését tartja fontosnak az új struktúrában.
– Az augusztus 2-i rendkívüli együttes elnökségi és TEÉ ülésen született döntésnek megfelelően augusztus 3-án a Kamara elküldte a Kormánynak a fiókgyógyszertárak gyógyszerészi jelenlétével kapcsolatos véleményt. Az elnök emlékeztetett: örül, hogy nemcsak a kamarai vezetés állt ki a gyógyszerészek kötelező jelenléte mellett valamennyi gyógyszertár nyitvatartási idejében, hanem az MGYT, a MAGYOSZ és a négy kar vezetése is ugyanilyen tartalmú állásfoglalást juttatott el a politikai döntéshozókhoz.
– Az elnök – az OGYÉI és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság között a gyógyszertári ügyeletek szervezésével kapcsolatos levélváltásra tekintettel – az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak és az OGYÉI-nek is megküldte a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos kamarai álláspontot, kérve a mielőbbi egyeztetést és intézkedést. Az elnök ismertette a beadványt, amely szerint a Kamara ismételten kezdeményezi, hogy mindazokban a vármegyékben, ahol bevezetésre került az új orvosi ügyeleti rendszer, a bevezetés hónapját követő hónapban intézményesített keretek között kerüljön felülvizsgálatra a gyógyszertárak készenléti / ügyeleti szolgálata. Ha pl. az orvosi alapellátási ügyeleti ellátást 22 óra után deklaráltan sürgősségi ellátás váltja fel, alapjaiban kérdőjeleződnek meg a gyógyszertárak ügyeleti / készenléti kijelölésének eddigi alapelvei, továbbá továbbra is megoldatlan a finanszírozás is. Másfelől a gyógyszertárak nyitva tartásával kapcsolatos jelenlegi szabályozás és a nyitva tartást közvetlenül befolyásoló szabályok is áttekintésre és felülvizsgálatra szorulnak. Például: (1) közforgalmú gyógyszertár heti 30 óránál rövidebb ideig nem tarthat nyitva, de a fiókgyógyszertárak szolgálati rendjével kapcsolatban lényegében semmilyen irányadó szabály nincs; (2) az új gyógyszertár létesítésére irányuló pályázat jelenlegi feltételei a pályázókat irracionális vállalásra késztetik a szolgálati rendre (nyitva tartás, ügyelet) vonatkozóan, amelynek rendszerszinten már több negatív következményével számolhatunk, (3) azokon a településeken / településrészeken, ahol gyógyszertári ügyeletre történő kijelölés történt, nem megfelelően szabályozott a többi gyógyszertár nyitva tartásának rendje. Mint mondta, „mindezekre tekintettel ismételten kezdeményeztem az ügyeleti / készenléti rendszer szabályozásának megújítására és finanszírozásának rendezésére, továbbá a lakossági gyógyszerellátás szolgálati rendjének átfogó áttekintésére az egyeztetések megkezdését”.
– Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, dr. Süle András, az MGYK KKTSZ elnöke és dr. Hankó augusztus 3-án a kórházi gyógyszerellátás kiszervezésével kapcsolatos álláspontjaikat egyeztették, majd mindhárman részt vettek a dr. Bidló Judit helyettes államtitkár asszonnyal történt egyeztetésen.
– A kórházi gyógyszerellátás kiszervezésére irányuló kormányrendelet-tervezetet augusztus 9-én kapta meg a Kamara, melyre a véleményezésre rendelkezésre álló határidőn belül – augusztus 17-én – az MGYK és a Kórházi-Klinikai Területi Szervezet közös beadványban válaszolt. (Megjegyzés: a válasz a Kamara honlapján és zárt Facebook-csoportjában elérhető és várhatóan a szeptemberi Gyógyszerészi Hírlapban is megjelenik – a szerk.)
Kamarai egyeztetések
– Július 6-án dr. Hankó, dr. Torma Ádám és dr. Horváth-Sziklai Attila több GYSE-szervezet (FESZ, OT, ETOSZ) vezetőivel egyeztetett az MGYK hivatalában. A téma a GYSE-szabályozással kapcsolatban megakadt kormányzati egyeztetések okainak és következményeinek a felmérése, valamint a lehetséges teendők voltak. A Kamara felvetette egy közös alkotmánybírósági megkeresés lehetőségét, de ezzel kapcsolatban nem alakult ki konszenzus. Ezt követően a GYSE-szervezetek és a Kamara a belügyminiszternek küldött közös levélben vázolta a helyzet súlyosságát és nyomatékosan kérte a mielőbbi rendezést.
– A Patika Magazin megújításával kapcsolatban a Richter Gedeon Nyrt. marketing vezetője, a kamarai elnök és dr. Horváth-Sziklai Attila folytatott megbeszélést, amely során az együttműködés lehetőségét keresték.
– Dr. Feller Antal és dr. Hankó az online gyógyszerforgalmazás pilotjában való Hungaropharma részvételről kétszer is tárgyalt. A cég vezetője elhárította a pilotba való bekapcsolódást. Ugyanakkor jelezte, hogy december végén vezérigazgatói megbízatása a Hungaropharma Zrt. élén megszűnik, azonban az igazgatóságban és tanácsadói pozícióban továbbra is a cég kötelékében marad.
– Dr. Hankó részt vett a Kórházi-Klinikai Területi Szervezet kórházi gyógyszerellátás kiszervezésével kapcsolatban tartott július 12-i elnökségi ülésén.
– A kamarai elnök megbeszélést folytatott dr. Kőhalmi Ákossal a Kulcs patikák vezetőjével, amelyen többek között a kórházi gyógyszerellátás kiszervezése is téma volt.
– Dr. Csaba Miklós kőszegi személyi jogos gyógyszerésszel, mint az OVSZ-szel kötött megállapodásban foglaltak végrehajtásáért felelős felkért operatív koordinátorával a kamarai elnök és dr. Németh Ákos Vas vármegyei elnök egyeztetett. Dr. Csaba Miklós a felkérést elfogadta és megkezdte az OVSZ vezetőivel a közös munka előkészítését.
– Dr. Horányi Tamás, a MÉKISZ, és Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke kezdeményezésére a kamarai elnök és a hivatalvezető az étrend-kiegészítők forgalmazásának szabályozásáról tárgyalt. A két szervezet közös fellépést kezdeményezett, ugyanakkor jelezték, hogy érdekeik érvényesítésére önállóan is megkeresik a politikai kapcsolataikat. „Az együttműködésnek a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program lehet a bázisa, ugyanakkor a szabályozás korrekciójával kapcsolatban eltérőek az érdekek” – összegzett az elnök.
– Szabó Ferenc, a Bio és Gyógynövény Kereskedők Szövetségének (BIGYOX) elnöke szintén egyeztetést kezdeményezett az étrend-kiegészítők forgalmazásával kapcsolatos álláspontok egyeztetésére. A megbeszélésen a kamarai elnök és a hivataligazgató vett részt. A BIGYOX elnöke szerint külföldi multik és a tisztességtelen weboldalakat üzemeltető cégek, a gyártókkal kollaboráló gyakorlatának köszönhetően, több száz – akár 20-30 éve működő – bio és gyógynövényszaküzlet került a megszűnés küszöbére, ezért létfontosságú számukra is, hogy az étrend-kiegészítő forgalmazás feltételeiben változás történjék. A BIGYOX és az MGYK közötti egyeztetés részeként korábbi dokumentumokat adtak át egymásnak és a szabályozás szakmai részleteiről tovább folytatják a megbeszéléseket.
– Júliusban több alkalommal is volt egyeztetés az online gyógyszerforgalmazás pilotjával kapcsolatban, melynek koordinálásában és felügyeletében a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. is részt vesz.
– A kamarai elnök, illetve a továbbiakban dr. Sándor Csaba, Lengyel Istvánnal (az OrtoProfil alapítójával) egy továbbképzéssel egybekötött együttműködésről tárgyalt.
Kamarai aktivitások
– A kamarai elnök a Medicina Fórum Évkönyv 2023-as kötetébe aktuális szakmapolitikai kérdésekről írt fejezetet. Immáron hagyományosnak mondható az évente megjelenő kiadványban a kamarai elnök felkérése. A könyv várhatóan novemberben jelenik meg.
– „Szép ünnepség volt” – emlékezett meg az elnök a Viridis Pharma Kft. 30. születésnapja alkalmából tartott tarcali megemlékezésről, amire meghívást kapott. A megbeszélésen részt vett dr. Koncz Zsófia, a térség parlamenti képviselője, miniszterhelyettes is, valamint jó néhányan azok közül, akik annak idején segítették dr. Nyíri Lászlót abban, hogy a nagykereskedés mielőbb elinduljon. Az ünnepségen többek között elhangzott, hogy a Viridis Pharma modell unikális abból a szempontból, hogy az egyre inkább elterjedő négy profitcentrumos gyógyszerellátási modell (gyártó – nagykereskedő – tulajdonosi és/vagy franchise lánc – gyógyszertár) helyett két profitcentrumos modellként működik (gyártó – gyógyszertár), ugyanis a Viridis Pharma tulajdonosai gyógyszertárak, és a cég eredménye teljes egészében a gyógyszertáraknál csapódik le.
– A Baranya vármegyei szervezet vezetése jelezte, hogy petíciót szeretnének indítani a gyógyszertárak gyógyszerészi jelenléte mellett. A javaslatot elfogadva, több egyeztetést követően az döntés született, hogy a petíció helyett egyetértési nyilatkozathoz gyűjtenek aláírásokat. Augusztus 8-án el is indult az aláírásgyűjtés, ami az előzetes tervek szerint 23-án lezárult. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kérdéseket az egyik döntéshozatallal járó napirendi pontban részletesen is megtárgyalták.
Egyéb
– Dr. Hankó „Miért kell gyógyszerész a gyógyszertárba?” című írása július 14-én kikerült a honlapra, majd a Gyógyszerészi Hírlapban is megjelent.
– Az elnöki tájékoztató után dr. Horváth-Sziklai Attila ismertette az OGYÉI-től kapott, a gyógyszertárak alapításával és működtetésével kapcsolatos határozatokat. A határozatok között voltak olyanok is, amelyek egy közös tulajdonosi hátterű lánc gyógyszertárainak engedély nélküli, folytatólagosan végzett, jelentős mértékű nagykereskedelmi tevékenységét (gyógyszertárak közötti gyógyszerértékesítést) szankcionálták. 
Az elnök hozzászólásában kiemelte: az OGYÉI ugyan a „gyógyszertárat működtető” vállalkozást szankcionálta, de a gyógyszer-gazdaságossági törvény 73. § szerint a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság kizárólag a személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést pl. a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására vonatkozóan, ráadásul az „ezzel ellentétes vagy ennek megkerülésével megtett intézkedés, nyilatkozat, megkötött szerződés, megállapodás semmis”. Itt tehát a gazdasági társaságok döntéshozatali mechanizmusai is vizsgálandók lennének, továbbá az érintett személyi jogos gyógyszerészek személyes felelőssége is felvethető, amire az illetékes etikai bizottságoknak oda kell figyelni. „Ráadásul mint cseppben a tenger mutatja meg ez az eset is, hogy a láncokban milyen önállósága van a gyógyszerészeknek. Az ugyanis kizárt, hogy mindannyian önmaguktól egyszerre kezdjenek el egy ilyen szabálytalan gyakorlatot” – mondta az elnök.
Döntéshozatalt igénylő napirendi pontok
– A kórházi gyógyszerellátás kiszervezésével és a gyógyszerész nélküli fiókgyógyszertárral kapcsolatos jogszabály-tervezetekhez kapcsolódó kamarai aktivitások értékelése
Dr. Hankó ismertette az említett tervezetekkel kapcsolatos történéseket. Elmondta, hogy ezekről a kormányzati tervekről először május 4-én a Karmelitában volt egyeztetés, ahol ezen kívül a vidéki kistelepülések gyógyszerellátásáról, valamint arról is szó volt, hogy miként lehetne az étrend-kiegészítők patikai forgalmazását elősegíteni, illetve téma volt a létszámhelyzet és a hálózatosodás is. Emlékeztetett, hogy a május 13-i küldöttközgyűlésen erről részletesen beszámolt. Később informálisan is hozzájutott a gyógyszertárak gyógyszerész fizikai jelenléte nélküli nyitva tartását lehetővé tevő, valamint a kórházak kiszervezését célzó előterjesztésekhez. Az ezekkel kapcsolatos tevékenységről az elnökségi üléseken folyamatosan beszámolt, illetve a honlapon, a Gyógyszerészi Hírlapban és a Facebook-on is adott tájékoztatást. Mindkét témában számos egyeztetést folytatott különböző kormányzati vezetőkkel. A június 4-én elfogadott törvénymódosításról nem volt alkalma előzetesen egyeztetni. A kamarai álláspontot az étrend-kiegészítőkről és a kórházi gyógyszertárak kiszervezéséről „rövidutas” határozat után juttatta el hivatalosan politikai döntéshozókhoz. A fiókgyógyszertárakkal kapcsolatos jogszabálytervezet kapcsán augusztus 2-án rendkívüli elnökségi és TEÉ ülés volt, melynek határozatait a döntéshozókhoz szintén eljuttatta. Ehhez kapcsolódik az augusztus 8-án indított aláírás-gyűjtés, amelyet jóval több mint 4 ezer kollégánk igazolt vissza. A Kamara augusztus 17-i határidővel kapta meg véleményezésre a kórházi gyógyszerellátás kiszervezését célzó kormányrendelet-tervezetet, amit határidőre elvégzett.
A hosszú és részletes vitában több olyan hozzászólás is elhangzott, amely nemcsak a tervezeteket, hanem az idáig vezető utat is elemezte, részben a politikai döntés-előkészítésre, részben a szakmán belüli folyamatokra és a gyógyszerpiacon belül meglévő ellentétes érdekekre is kitérve. A vitában a várható következmények is hangsúlyosan kerültek terítékre.
Az elnök elmondta, hogy az egyetértési nyilatkozathoz való csatlakozás lehetőségét augusztus 23-án lezárták. Addig összesen 4358 regisztrációra került sor, ami a közforgalomban működő gyógyszerészek számának több mint kétharmada. Ezt az elnök várakozáson felüli eredményként értékelte. Javaslatára az elnökség és a TEÉ felkérte a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy az adatgyűjtés validitásával kapcsolatos vizsgálatot végezze el, hogy ki lehessen szűrni az azonos személyekhez köthető többszörös aláírást. (Megjegyzés: a felülvizsgálat időközben megtörtént, így az aláírók tényleges száma 4147 – a szerk.)
Az elnökség és a TEÉ egyhangúlag megerősítette a Kamara által mindkét témában képviselt álláspontot és aktivitást. A határozatban külön is köszönetet mondott mindazoknak a gyógyszerészeknek, akik az egyetértési nyilatkozatot aláírták és felkérték az elnököt, hogy a két témában a belügyminiszterrel soron kívüli egyeztetést kezdeményezzen.
– Az étrend-kiegészítők kizárólagos gyógyszertári forgalmazásához kapcsolódó kamarai álláspont
Az elnök emlékeztetett, hogy az étrend-kiegészítők forgalmazásának szigorítását célzó, Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról a július 6-i elnökségi ülésen önálló napirendi pont keretében beszámolt. Az érintett szervezetek közül a MÉKISZ, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a BIGYOX vezetői megkeresték az MGYK-t együttműködést ajánlva. Egy minisztériumi egyeztetésen ígéretet tett a részletszabályozásra vonatkozó kamarai álláspont megküldésére, amelyet egy kamarai vezetőkből álló ad hoc bizottsággal el is készítettek. A javaslat kitér arra a termékkörre, amelyet kizárólag gyógyszertárban, illetve gyógyszertárban és szaküzletben lehetne forgalmazni, foglalkozik azokkal a minőségi kritériumokkal, amelyeket ennél a kiemelt termékkörnél biztosítani kell, és leírja azokat a legfontosabb szempontokat is, amelyeket a szaküzletekkel kapcsolatban érvényesíteni célszerű. A munkában részt vett dr. Csapi Bence, dr. Fittler András, dr. Horváth-Sziklai Attila, dr. Torma Ádám és dr. Schlégel Péter is. Az elnökség és a TEÉ a koncepcióban foglaltakat, amelyek korábbi kamarai javaslatok figyelembevételével készültek – az ÁFA-mérséklésre vonatkozó javaslat kivételével – elfogadta.
– Döntés a Kamarához érkezett támogatási kérelmekről
Az elnökség döntött a XV. Clauder Ottó Emlékverseny, a Nemzetközi gyógyszerkutatási konferencia (PICS-2023) , valamint a frissen végzett gyógyszerészeket bemutató MGYT-kiadvány támogatásáról.
Az elnökség és a TEÉ ezt követően – zárt ülés keretei között – a területi szervezetek tisztújításával kapcsolatos előkészítő egyeztetést folytatott.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos
