Az MGYK elnöksége dr. Hankó Zoltán elnök vezetésével 2019. október 17-én tartotta ülését a Kamara budapesti székházában. Az elnökség tagjai végig határozatképes számban voltak jelen.
Az összejövetel – a napirend elfogadása után – az elnöki tájékoztatóval vette kezdetét; dr. Hankó Zoltán ismertette az előző elnökségi ülés óta eltelt időszak kamarai eseményeit.
A vidéki gyógyszerellátásról
Elsőként a szeptember 19-én tartott, a kistelepülések gyógyszerellátásával foglalkozó miniszimpóziumot említette az elnök, ahol a kb. 30 résztvevő jelenlétében kezdett egyeztetésen dr. Nagy Vilmos a létszámhelyzet területi összefüggéseiről, majd dr. Sohajda Attila a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak gazdálkodási problémáiról tartott vitaindító előadást. „Őszinte, jó beszélgetés alakult ki ezt követően” – mondta az elnök, aki tájékoztatott, hogy nemcsak a miniszimpóziumon hangzottak el értékes hozzászólások, hanem azt követően többen írásban is megküldték javaslataikat. 
A vidék gyógyszerellátásával kapcsolatban továbbra is kétirányú problémát kell kezelni: (1) hogyan biztosítható azoknak a gyógyszertáraknak a megmaradása, amelyek jelenleg is működnek, illetve (2) miként lehet azokon a településeken a gyógyszerellátást biztosítani, ahol jelenleg sem működnek gyógyszertárak. Az elnök tájékoztatott, hogy a miniszimpózium végén ismertette azt a dokumentumot, amelyet tavaly szeptember 18-án leadtak az államtitkárságra. Ennek megvitatását követően a résztvevők egységesen ma is képviselhetőnek és aktuálisnak nyilvánították a kamarai álláspontot.
A jogalkotással kapcsolatos egyeztetésekről
Az elnök beszámolt, hogy az előző elnökségi ülésen elfogadott, a legszükségesebb beavatkozásokat sürgető elnökségi határozatot közvetlenül eljuttatta az Egészségügyért Felelős Államtitkárság vezetőinek és a Miniszterelnökség illetékes munkatársainak. A Kamara által már korábban leadott törvénymódosító javaslatok befogadásáról szeptember 20-án dr. Csányi Péter helyettes államtitkárral egyeztetett az elnök a gyógyszerészeti főosztály vezetőinek jelenlétében. Miután további megbeszélések váltak szükségessé, ugyanebben a témában, három nappal később, egy újabb egyeztetés volt az Államtitkárságon – immár az OGYÉI jogi főigazgató-helyettesének a jelenlétében. Itt több kérdésben sikerült harmonizálni az Államtitkárság, az OGYÉI és a Kamara álláspontját. Ehhez kapcsolódóan számolt be az elnök arról az egyeztetésről is, amelyet október első napjaiban – ugyanebben a témában – Nyitrai Zsolt képviselővel, társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízottal folytatott, akinek átadta azt az összefoglaló javaslatcsomagot, amely azokat a területeket tartalmazza, ahol a Kamara álláspontja szerint elengedhetetlen a mielőbbi korrekció.
Az MSZKSZ konferenciája
A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége szeptember 24-25-én rendezte meg vezetői konferenciáját Gárdonyban. A kétnapos összejövetel első napjáról dr. Hankó számolt be. Kiemelte Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár előadását az Innovációs és Technológiai Minisztériumból.
Az előadó ismertette a szakképzési rendszer teljes körű és átfogó átalakítására kidolgozott kormánykoncepciót. Az előadást követő konzultáción megerősítést nyert, hogy az egészségügyi szakmák (így pl. a gyógyszertári asszisztens- és szakasszisztens képzés) az EMMI kompetenciakörében lesz, így a reform részleteit az EMMI-vel kell majd egyeztetni. Ugyanakkor az már eldőlt, hogy az asszisztensképzés iskolarendszerű lesz és ez a minőségi garanciát erősíti. A második nap eseményeiről dr. Horváth-Sziklai Attila tájékoztatott: a kamarák továbbképzésekben, szakképzésekben betöltött szerepükkel, etikai eljárásokkal és a kamarák által nyújtott szolgáltatásokkal foglalkoztak az előadók.
Patika Hitel
A kamarai elnök beszámolt, hogy a konferencián lehetősége nyílt a Magyar Fejlesztési Bank igazgatójával, Szabó Sándorral a Patika Hitel és a Patika Tőkeprogrammal kapcsolatban felmerült néhány problémát tisztázni, ugyanis egyre több jelzés érkezik a gyógyszerészektől, hogy a kereskedelmi bankok félreértik a kormányrendeletben foglaltakat. A kormányrendelet szerint ugyanis a hitel felvehető mindazoknak, akik az első patika vásárláshoz kapcsolódóan akarják igénybe venni, függetlenül attól, hogy az adott gyógyszertár hol működik. Úgyszintén felvehető a hitel, ha olyan gyógyszertárról van szó, amelyik adott településen egyedüliként működik, függetlenül attól, hogy a pályázó gyógyszerésznek van-e már más gyógyszertárban üzletrésze (természetesen a 4-es szabály figyelembe vételével). És akkor is igényelhető a hitel, ha az adott gyógyszertárban a gyógyszerészi tulajdonhányad növekszik vagy 100%-os marad, függetlenül attól, hogy hol van a patika és a pályázó gyógyszerésznek van-e már más gyógyszertárban üzletrésze. Az MFB igazgatója a kérdés rendezésében segítséget ígért, a kapcsolatfelvétel megtörtént.
Gyógyszerészek Világnapja
Szeptember 25., a Gyógyszerészek Világnapja. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottsága ennek alkalmából együttes ülést tartott az Egis Tudományos és Technológiai Központban. Dr. Hankó Zoltán is az előadók között volt, akik a felelős gyógyszerhasználat témakörét járták körbe. Mivel a téma nagyon közel van az adherencia-fejlesztési programhoz, az elnök a program eredményességének előfeltételeiről beszélt.
Szakképzés Erdélyben
Ezt követően dr. Brezanóczy Ferenc vette át a szót, aki a III. Székelyudvarhelyi Gyógyszerész Napok szeptember 27-28-i rendezvényről számolt be. Mint megtudtuk, a kb. 240 részvevővel zajlott rendezvényen 32 kreditpontot lehetett szerezni. 
Ezen a továbbképző rendezvényen indult útjára az erdélyi magyar anyanyelvű gyógyszerészeknek szervezett szakképzés, melyre 50 gyógyszerész jelentkezett be. Dr. Fittler András – aki szintén részt vett a szervezésben és a rendezvényen – ismertette az előzményeket. Mint mondta, a Pécsi Tudományegyetem kezdeményezésére, a Kamara támogatásával, a Hargita megyei Kamara szervezésében indult a szakképzés, melyről a három szervezet egy évvel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött. A rendezvény sikere nagymértékben dr. Székely Pál Hargita megyei kamarai alelnök munkájának köszönhető.
Az EESZT fejlesztése
Az elnök ezt követően a Szabó Bálinttal, az ÁEEK EESZT Főosztályának vezetőjével történt megbeszélésről tájékoztatott, ahol a Kamara EESZT fejlesztésével kapcsolatos szempontrendszere volt a téma. Egy EMMI-ben történt másik megbeszélésről is beszámolt, amelyen a Kamarát dr. Bartus Györggyel és dr. Horváth-Sziklai Attilával közösen képviselte.A megbeszélés, amelyen az EMMI, a NEAK és az EESZT képviselői is jelen voltak, elsődlegesen a felírási igazolás formai változásáról szólt, de további fejlesztési kérdések is szóba kerültek. A megbeszélésen a kamarai elnök azt az álláspontot képviselte, hogy a Kamara képviseletében addig nem támogat semmilyen további, a gyógyszerészeket is érintő fejlesztést (pl. a meghatalmazási rendszer bevezetésével kapcsolatban), amíg az üzembiztonság és a NEAK-elszámolás biztonsága nem garantált, továbbá az orvosok e-recept írási gyakorlata mind a minőségét (szoftver), mind a volument illetően érdemben nem változik meg.
A továbbiakban a kamarai elnök a dr. Raffay Bálint OGYÉI főigazgató-helyettessel történt megbeszélését említette, ahol a homeopátiás szerekkel kapcsolatos szabályozás értelmezésének összehangolása volt a cél.
Adherencia-konferencia
Október 9-én került sor a HUNGAROMED rendezvény keretében a „Középpontban az adherencia-fejlesztés” című MGYK konferenciára. Az egész napos rendezvénynek kb.140 regisztrált részvevője volt és összesen 14 előadás hangzott el. „Az előadások között tematikai átfedés nem volt. Így az előadások száma is jelzi, hogy nagyon sok területre kiterjedő szakmapolitikai programot indítottunk el, ami rengeteg feladatot ad” – emelte ki az elnök. Az összejövetelen a Komplex gyógyszertári adherencia program előkészítésére tavaly megkötött együttműködési megállapodáshoz idén még három szervezet csatlakozott, így immáron kilenc szervezetre kiterjedő együttműködés jött létre a program menedzselésére és fejlesztésére. Az ÁEEK – GOKI Három Generációval az Egészségért Program, az ÁEEK – EESZT, a HUNGAROPHARMA ZRt., az MGYT, az MGYK, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Nemzeti Betegfórum, az OGYÉI és a SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet működik együtt a gyógyszerhasználati adherencia fejlesztése érdekében. A konferencián került bemutatásra az általános gyógyszerészi módszertan (5xM) végleges változata. 
Az elnök elmondta, hogy a módszertant összefoglaló kiadványt a gyógyszertárban dolgozó kamarai tagok az októberi Gyógyszerészi Hírlappal együtt megkapták. A konferencián dr. Kovács Gábor, a Korányi Intézet főigazgató főorvosa jelentette be a COPD-s betegek adherencia-fejlesztő programjának elindítását is. A program szakmai bázisát a Korányi Intézet és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság biztosítja; velük a Kamara már évek óta komoly együttműködést alakított ki.
Oktatási fórum Pécsett
A továbbiakban a PTE GYTK által október 11-re szervezett oktatási fórumot említette az elnök, amelyen részt vettek a négy képzőhely, az MGYT, a MOSZ és az MGYK képviselői. A fórum témája a gyógyszerügyi ismeretek, a gyógyszerészi gondozás és a kórházi/klinikai gyógyszerészet tárgyak oktatásának áttekintése volt. A fórum végén konszenzus volt abban, hogy a négy képzőhely közötti harmonizációra mindhárom területen szükség van, mint ahogy az egyes tárgyakhoz kapcsolódó nómenklatúra is harmonizálandó. Növelni kellene a képzési óraszámot is, amire az egyes tárgyak közötti arányok újra gondolása mellett a záróvizsga előtti szemeszter is lehetőséget nyújt. Markáns elvárásként fogalmazódott meg, hogy döntésképes, felelősségetikai alapokkal és hivatástudattal rendelkező gyógyszerészek kerüljenek ki az egyetemekről, és ezeknek a készségeknek a kialakítására leginkább a megvitatott három tárgy oktatásának keretei között lehet számítani. Hankó szerint a gyógyszerügyi ismeretek tárgy olyan sokféle témakört ölel föl, amelyek egy intézeten belüli egyetemi szintű oktatásához a jelenlegi tanszéki struktúra fejlesztése mindenképpen indokolt lenne. A képzés egységesítését leghatékonyabban egy közös tankönyv segítené. 
Erre vonatkozóan a Semmelweis Egyetem és a Kamara közös javaslatot készített és egyben a résztvevőknek átadott egy olyan dokumentumot, amely a kívánt könyv szinopszisának a bázisát is képezheti. A javaslattevők szerint a tervezett tankönyvnek egyben szakkönyvként is funkcionálni kellene. Dr. Fittler András (aki az egyik szervezője volt a fórumnak) kiegészítette a beszámolót azzal, hogy hosszú évtizedek óta ez volt az első alkalom, hogy erről a kérdésről ilyen körben egyeztettek, amit nagy előrelépésnek tart.
MAGYOSZ konferencia
A MAGYOSZ október 15-i konferenciáján dr. Sohajda Attila képviselte a Kamarát. Előadása a „Magyar Gyógyszer” védjegy kérdéskörét járta körbe, javaslatokat is megfogalmazva a magyar gyógyszerek penetrációjának erősítésére. Ezt követően dr. Horváth-Sziklai Attila vette át a szót, aki a konferencia nemzetközi blokkjának előadásairól tájékoztatott.
Új szerződések
Ezt követően a kamarai elnök a MOL-lal nem régiben megkötött új szerződés propagálását kérte a részvevőktől, egyben felhívva a figyelmet a szerződés keretei között eddiginél jóval kedvezőbb üzemanyag-vásárlási feltételekre. Ezt követően bejelentette, hogy az IQVIA (volt IMS), a Békéshelp és a Kamara között mintegy másfél évvel ezelőtt megkezdett egyeztetések végre lezárultak. Ennek eredményeként a gyógyszertárak az adatvédelmi szabályoknak és szakmai szempontoknak megfelelő keretek között tudják teljesíteni szerződésben vállalt feladataikat.
Telefonál a beteg…
A beszámoló végén egy Tolna megyei gyógyszerész Kamarának küldött levelét ismertette az elnök, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi „diktál a beteg, írja az orvos” jelenség tovább változik úgy, hogy telefonon adja le a beteg a gyógyszer-rendelését, amit az orvos a beteg vizsgálata nélkül küld fel a Térbe. Ehhez kapcsolódóan a Kamara állásfoglalását kérte. Az elnök szerint ez a gyakorlat szakmailag és etikailag is aggályos. Az orvosi kamara elnökével megállapodtak abban, hogy az orvosi és gyógyszerészkamarai testületekkel történt konzultációt követően először közösen szignált állásfoglalásban hívják fel erre a rossz gyakorlatra a figyelmet. Az elnökség az értékelést és a cselekvési tervet elfogadta.
Dr. Zalai Károly az ABDA konferenciájáról számolt be, majd a továbbiakban dr. Horváth-Sziklai Attila tájékoztatott az OGYÉI-től megküldött, a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével kapcsolatos határozatokról.
Döntéshozatallal járó napirendek
– Az ülés a döntéshozatalt igénylő napirendi pontokkal folytatódott. Elsőkéntdr. Brezanóczy Ferenc TEÉ elnök beszámolója hangzott el a területi szervezetek tisztújítási folyamatáról. Rendben zajlanak a választások – mondta, és vélhetőleg minden megyében sikerül határidőre befejezni azokat.
– A következő napirendi pont id. és ifj. dr. Gál Ferenc gyógyszerészek gyógyszertár nélküli települések gyógyszerellátásával kapcsolatos javaslatának meghallgatása volt. A PHARMA Kiosk Szolgáltató Zrt. projektleírása szerint mintegy 400 olyan településen szerveznének meg informatikai eszközökkel támogatott speciális gyógyszer-kiszállítási szolgáltatást, amelyen ma nem működik gyógyszertár. A tájékoztató végén az előterjesztők az elnökségi tagok több kérdésére is válaszoltak.
– A következő napirendi pont az Euromedic Pharma Zrt. vezetőinek jelenlétében került megtárgyalásra. A meghívott vendégek – Putnoki Katalin vezérigazgató és Kiss-Leizer György igazgató – beszámoltak az elmúlt hónapokban a közforgalmú gyógyszerellátás területén folytatott szolgáltatás-növelő tevékenységükről és ismertették a független patikáknak szóló patikai partner programjukat. Ennek lényege, hogy úgy nyújtanak a gyógyszertáraknak marketing-támogatást, hogy a személyi jogos gyógyszerész döntési kompetenciája is megmarad. A jelenleg pilot szakaszban lévő program additív szolgáltatásainak továbbfejlesztésén dolgoznak, és ebbe a munkába a Kamara elnöksége – konzultációs partnerként – kamarai delegált együttműködését is felajánlotta.
– A Kamara 2020. évi költségvetés-tervezetéről döntöttek ez után. Dr. Zalai Károly főtitkár előterjesztésének megvitatása után a tervezetet néhány korrekcióval a küldöttközgyűlés elé terjeszthetőnek minősítették.
– Döntöttek a választói küldöttközgyűlés összehívásáról is. Ennek időpontja 2019. december 7., 10 óra, helyszíne Budapesten a Danubius Hotel Aréna.
– A Pest megyei szervezet gyógyszerész szakvizsgával kapcsolatos előterjesztése következett ez után. A vendégként jelenlévő dr. Gruber Csaba felvetését, mely szerint a jelenlegi szabályozás az egy gyógyszerészes gyógyszertárban működő gyógyszerészeket nehéz helyzetbe hozza, az elnökség meghallgatta és felkérte dr. Hankó Zoltánt, hogy a 2025. január 1-től hatályos rendelkezések megvalósításához szükséges módosításokat az államigazgatásnál sürgesse meg, az egyetemekkel pedig az eljárás egyszerűsítéséről egyeztessen.
– A 2019. szeptember 26-28. között Siófokon megrendezett „Gyógyszertechnológiai és Ipari Gyógyszerészeti Konferencia 2019” című rendezvényrőldr. Bárdos Attila IÁB elnök tájékoztatott. Mint mondta, a gyógyszerhiány többször is szóba került a konferencián, ugyanakkor mindenki elismeréssel szólt a Kamara kezdeményezésére a graduális képzés keretei között elindult ipari gyakorlatokról. Az elnök felkérte az Ipari Állandó Bizottság elnökét, hogy a bizottság tegyen javaslatot a projekt intézményesítése érdekében megteendő lépésekre.
– Az EGIS Gyógyszergyár által finanszírozott díjak odaítéléséről, illetve a díjak szabályzatának módosításáról döntöttek a továbbiakban. A díjazottak személyéről a Területi Elnökök Értekezlete előterjesztését az elnökség elfogadta, a díjak átadására a Gyógyszerész Köztestületi Napok keretei között kerül sor.
– Végezetül a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karai TDK konferenciáinak támogatásáról döntöttek.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos
