Az elnökség és a TEÉ (az elnökség január 19-i ülését követően) január 20-án tartotta tisztújítás utáni első közös, kihelyezett ülését a ráckevei Duna Relax Hotelban, amelyet dr. Hankó Zoltán vezetett. Az elnökség és a Területi Elnökök Értekezletének (TEÉ) tagja végig határozatképes létszámban voltak jelen.
Az elnökség január 19-i, a konzultációs napirendi pontok tárgyalásával foglalkozó részében időhiány miatt négy előadásra nem került sor, így ezeket a január 20-i ülésen tárgyalták.
Elsőként dr. Sohajda Attila „A gyógyszerellátás gazdasági helyzete, problémák, megoldási javaslatok” című vitaindítója hangzott el. Beszámolóját a vállalkozások számának alakulásával kezdte – csökkenő tendenciát mutatnak. Ezt követően, a KSH 2022-es adatai alapján a nettó forgalom alakulását mutatta be. Az adatokból látható, hogy a forgalom és árréstömeg nőtt, azonban ez utóbbi a nagyobb vállalatok felé tolódott el. Az adózott eredmény 2006 – 2022 között vizsgálva megduplázódott. „Azt látja a minisztérium, hogy az ágazat folyamatosan növeli eredményét, de ez azt jelenti, hogy a nagy patikáké nő, a kicsiké pedig folyamatosan csökken”. Vizsgálta a szállítói tartozásokat is, ami forgalomarányosan növekszik. A bruttó átlagbérrel kapcsolatban elmondta, ugyan növekszik, de a nemzetgazdasági átlag alatt van.
„Az orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolat aktualitásai, fejlesztési lehetőségek”címmel dr. Somogyi Orsolya következett ezután.„Életérzéssel nem lehet csak az együttműködés terén tapasztalható problémákról beszélni” – kezdte vitaindítóját. A továbbiakban a kapcsolatok holisztikus megközelítésének fontosságát hangsúlyozta. Kapcsolatot az egészségügy több szereplőjével is lehet és célszerű kialakítani, legyenek azok például fogorvosok vagy a szociális otthonokban dolgozók. Kiemelte, hogy a háziorvossal kialakított kapcsolat esetén fontos egy eljárásrend kidolgozása. Beszámolt egy felmérésről, ami az együttműködés hatékonyságát vizsgálta. Megállapítható, hogy az együttműködés csökkenti a gyógyszerelési problémákat. Szólt a SZEBB-programmal kapcsolatos tapasztalatairól is, ugyanakkor kitért a gyógyszerelési problémák dokumentálásnak – felhőalapú! – fontosságára. A kapcsolatok kialakítása szempontjából az oktatásra is komoly feladat hárul.
Dr. Hankó Zoltán „Az étrend-kiegészítők, a GYSE-piac és az orvostechnikai eszközök szabályozási és működési problémái, megoldási javaslatok” című vitaindítóját hallhatták a résztvevők ezután. Az orvostechnikai eszközök regisztrációjának kérdéskörével kezdte – jogszabályi korrekciójuk de jure még nem történt meg, azonban de facto igen. Ezzel kapcsolatban a Kamara konszenzusos javaslatot készített az OGYÉI-vel és GYSE-forgalmazó szervezetekkel együtt. A GYSE-szabályozással kapcsolatban elmondta, minél előbb rendet kell tenni ezen a területen. Az étrend-kiegészítők forgalmazásáról elmondta, hogy a fogyasztók biztonságára fókuszáló kamarai javaslatot közzétették, de ezt a saját hibájának tartja, mert azóta minden étrend-kiegészítőt gyártó és forgalmazó szervezet a kamara álláspontját támadva akarja kizárólag a saját üzleti érdekeit érvényesíteni a jogalkotónál. Emiatt az eredeti jogalkotói szándék érvényesítésére alig van esély. „Ezzel együtt hosszú küzdelemre számítok az étrend-kiegészítő piac megtisztításáért. Azonban ne feledjük: élelmiszernek nevezett egészségtermékekről van szó!” – mondta.
Ezután ismét dr. Hankó Zoltán következett, aki „A Kamara kommunikációja – problémák, megoldási javaslatok” címmel tartotta meg vitaindítóját. Dr. Hankó előadása elején a kamarai tagok számáról, azok érdekviszonyok szerinti eloszlásáról adott rövid tájékoztatást. Ezt követően néhány korábbi „kommunikációs” akcióba engedett betekintést. Példaként említette a „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” 2010-es kampányát, az „Értékvédő érdekvédelem” filozófiájának alapszabályi rögzítését vagy az „Önértékünk tudata, önvédelmi reflexeink, önreflexiós képességünk” kampányát. A továbbiakban a szervezeti kommunikáció néhány kérdését elemezte az országos és területi szervezetek kommunikációs felületeinek függvényében, majd bemutatta az egyes kamarai kommunikációs felületeket. Végezetül, összegzés helyett elmondta, hogy „sokan kritizálják a Kamara (belső) kommunikációját, de valamit mégis jól csinálunk, mert tagjaink valamennyi területi szervezetnél és az országos tisztújítás során is olyan személyeket választottak meg a különböző tisztségekre, akik továbbra is elkötelezettek a struktúravédelem és a kompetenciafejlesztés ügyében.”
A vitaindítókat követően a különböző kamarai műhelyekben folyik tovább az egyes témák feldolgozása.
Döntéshozatalt igénylő napirendi pontok
– A TEÉ ügyrendjének és programjának meghatározása
Dr. Nyíri László, a TEÉ leköszönő elnöke előterjesztését a TEÉ az előző ciklusban alkalmazott ügyrend minimális módosításával elfogadta azzal, hogy az ügyrend további lehetséges módosításáról a TEÉ a tapasztalatok figyelembevételével folyamatosan egyeztet.
– A TEÉ elnökének, alelnökének megválasztása
A TEÉ elnökének dr. Nyíri Lászlót, alelnökének dr. Nagy Vilmost választották.
– Munkabizottságok létrehozása, vezetőinek, tagjainak megválasztása és programjának elfogadása
Az elnökség és a TEÉ a következő bizottságokról és vezetőiről döntött:
- Integritás munkabizottság: dr. Hankó Zoltán,
- Szakmai munkabizottság: dr. Somogyi Orsolya
- Jogi munkabizottság: dr. Csapó Konrád,
- Informatikai munkabizottság: dr. Nagy Vilmos,
- Kommunikációs munkabizottság: dr. Hankó Zoltán,
- Gazdasági munkabizottság: dr. Torma Ádám (dr. Sohajda Attila, dr. Fejes Szabolcs),
- Kulturális munkabizottság: dr. Vimláti Gábor,
- Sport és közösségépítési munkabizottság: dr. Vass Viktória,
- Költségvetési munkabizottság: dr. Zalai Károly
- Ad hoc bizottságok:
Gyógyszerészeti manuális: dr. Brezanóczy Ferenc
Alapszabály-módosítás: dr. Horváth- Attila
Etikai kódex módosítás: dr. Bodor Áron
Flottaszerződések: dr. Sándor Csaba
mgyk.gyh
Fotó: Dr. Nagy Vilmos
Dr. Sohajda Attila Dr. Somogyi Orsolya
Dr. Hankó Zoltán Dr. Nyíri László és dr. Nagy Vilmos