A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

A gyógyszertárban kapható termékek száma az elmúlt években jelentősen nőtt. A növekedés azonban nem a megjelenő új gyógyszereknek, hanem elsősorban az étrend-kiegészítőknek tulajdonítható. Ezek a termékek az elmúlt 10 évben jelentek meg a hazai piacon, s mára a forgalomban lévő készítmények száma 10 000 fölé nőtt.

Étrend-kiegészítők már korábban is léteztek, de azok elsősorban vitamin- és ásványianyag-készítmények voltak. Az eredeti cél ugyanis az volt, hogy a termékekkel pótolható legyenek a kiegyensúlyozatlan étrendből hiányzó anyagok. A termékek számának robbanásszerű növekedése akkor következett be, amikor lehetővé vált, hogy az alapanyagok között – minimális korlátozás mellett – tömegével jelenjenek meg a növényi és állati eredetű anyagok. Mindaz, ami a hazai piacon sokáig elérhetetlen volt, néhány év alatt elárasztotta a patikák és boltok polcait. Ez egyrészt pozitív fejlemény, hiszen a választék bővülésével számos hasznos termék is elérhetővé vált másrészt viszont kihívásokat is rejt magában, ugyanis a fogyasztók nem (s sokszor a szakemberek sem) rendelkeznek a szakszerű alkalmazáshoz szükséges elegendő ismerettel.

Hogy fordulhat ez elő? A magyarázat az, hogy a termékek összetevői között némileg meglepő módon olyan növényi s egyéb eredetű anyagok is megjelentek (köztük gyógynövények is), amelyek soha nem voltak étrendünk részei. Ráadásul egyre több készítmény tartalmaz egzotikus, más földrészekről származó alapanyagokat. S hogy ezek miért csak most, étrend-kiegészítőként jelennek meg a piacon? Erre is egyszerű a válasz: étrend-kiegészítőként sokkal gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben forgalomba hozható egy termék, mint gyógyszerként, így olyan termékek is forgalomba kerülhettek, amelyek gyógyszerré fejlesztése lehetetlen. Ennek egyik oka a gyógyhatás hiánya is lehet, de még hatásos alapanyag esetén sem mindig törekszenek arra, hogy gyógyszerként hozzák forgalomba. Egy gyógyszer kifejlesztése ugyanis éveket és sok százmillió eurót igényel, étrend-kiegészítőként ennek elenyésző töredékére van csak szükség. Gyógyszerek esetén a gyógyhatás igazolására hosszadalmas és költséges vizsgálatokat kell elvégezni emberek részvételével, étrend-kiegészítők esetén erre nincs szükség. Utóbbiaknál nem elvárt a gyógyhatás, sőt, a törvény kifejezetten tiltja, hogy betegségek kezelésére ajánlják, reklámozzák az étrend-kiegészítőket. Ez indokolt is, hiszen nem lehetünk biztosak benne, hogy az adott termék tényleg alkalmas egy már kialakult betegség gyógyítására, kezelésére.

A gyógyhatást igazolni nem kell, arra hivatkozni nem is lehet. De akkor mi értelme van a termékek alkalmazásának? Ha a megfelelően kiválasztott készítményt a megfelelő célra használjuk, nem céltalan a használat. De a cél elsősorban az egészségmegőrzés lehet, a gyógyhatás eléréséhez ugyanis ezek a készítmények jellemzően túl alacsony mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagokat. Létezik olyan előírás, amely szerint a gyógyhatásúnál alacsonyabb mennyiség forgalmazható étrend-kiegészítőként. A kérdés csak az, hogy melyik növényi (vagy egyéb) hatóanyagtól várható egyáltalán gyógyhatás? Mert az étrend-kiegészítők „hatóanyagai” között számos olyan is található, amelynek gyógyhatása bizonytalan. S ha van is a növénynek gyógyhatása, vajon milyen dózis esetén várható egészségmegőrző (ha nem is gyógy-) hatás? Meddig lehet csökkenteni a dózist úgy, hogy a kedvező hatás még megmaradjon?

Minderre nem könnyű választ adni. S bár az étrend-kiegészítők nem csak a patikákban, hanem a legkülönbözőbb boltokban és az interneten is megvásárolhatóak, épp a termékekkel kapcsolatos szakmai tanácsok miatt érdemes ezeket a termékeket a gyógyszertárakban beszerezni. Mert bár igaz, hogy az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ismeretek oktatása sokáig nem volt része a gyógyszerészek egyetemi képzésének, az utóbbi időben ebben változás következett be, s számos szakmai továbbképzésen is bővítik ismereteiket a termékekkel, azok hatóanyagaival kapcsolatban. Ebben az esetben is érvényes a mondás: kérdezze bizalommal gyógyszerészét!

A gyógyszertár nemcsak a tanácsadás, hanem –ideális esetben – a megfelelő, jó minőségű készítmények lelőhelye is. A gyógyszerész szakmai ismeretei alapján képes arra, hogy a sok ezer termékből kiválassza azokat, amelyek összetételük alapján biztonságosan szolgálják az egészség megőrzését. A kifejezetten veszélyes, illegálisan forgalmazott termékeket a vásárló is képes lehet kiszűrni: mindazok a készítmények, amelyeket nem jelentettek be forgalmazásra, s nem találhatóak meg az ezeket nyilvántartó honlapon (link), semmiképp nem javasolhatóak emberi fogyasztásra. A Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére létrehozott adatbázisból (www.gyogytermektar.hu) ennél részletesebb, a termék összetételére vonatkozó információk is nyerhetőek, azonban bizonyos, speciális kérdésekre válasz csak szakembertől várható. Mely gyógynövények, egyéb alapanyagok rendelkeznek egészségmegőrző hatással? A sokféle dózisú termék közül melyik szolgálja leginkább az egészségvédelmet? Melyik az a növény és termék, amely betegség esetén is biztonsággal alkalmazható? Nem léphet-e fel kölcsönhatás a rendszeresen szedett gyógyszerekkel? Ilyen, személyre szabott tanácsokért legjobb, ha felkeressük gyógyszerészünket, de remélhetőleg a Patika Magazin hasábjain most induló sorozat is szolgál majd hasznos információkkal a termékek biztonságos és célszerű használatát illetően.

Dr. Csupor Dezső

szakgyĂłgyszerĂŠsz

egyetemi adjunktus