Kedves Kolléganők,
Tisztelt Kolléga urak!
Tisztelt Küldöttközgyűlés!
A Küldöttközgyűlés legutóbb május 12-én ülésezett, amikor többek között döntöttünk az idei költségvetésről, az Oktatói állandó bizottság létrehozásáról és megválasztottuk a bizottság elnökét. Az elnöki beszámolóhoz kapcsolódóan 2 tartózkodással elfogadtunk egy állásfoglalást, amelyben köszönetet mondtunk a liberalizáció leállításáért, a gyógyszerészi kompetenciák megújításáért és a Kamara köztestületi jogköreinek helyreállításáért. Az állásfoglalásban a Küldöttközgyűlés rögzítette, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0-hoz kapcsolódó elképzelések szakmailag nem indokolható további jelentős forráskivonást írnak elő. És felhívtuk a költségvetés teljesüléséért és a gyógyszerpolitikáért egyaránt felelős kormány figyelmét arra, hogy a lakossági gyógyszerellátás térbeli és időbeli kiegyensúlyozottsága a gyógyszertámogatás mértékén túlmutató egészség- és társadalompolitikai elvárás, melyhez további kompenzációra van szükség. Erre vonatkozó javaslatait a Kamara eljuttatta az illetékes kormányszervekhez és kéri ezek érdemi figyelembe vételét.
A Küldöttközgyűlés határozatát a felhatalmazásnak megfelelően eljuttattam a Miniszterelnök úrnak, a Nemzetgazdasági minisztériumnak, a kormánypártok akkori frakcióvezetőjének, az Egészségügyi Bizottságnak, az Egészségügyért felelős miniszter úrnak és államtitkár úrnak is. A határozathoz részletes háttéranyagot is csatoltunk, amely bemutatta az ágazat helyzetét és javaslatokat tartalmazott az általunk szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozóan is.
A május 12-i döntések végrehajtásával kapcsolatban mindenképpen ki kell emelnem, hogy a kamara költségvetésére vonatkozó döntés a jelenleg ismert adataink szerint körültekintő és megalapozott volt a bevételek és kiadások vonatkozásában, valamint a bevételek országos és területi szervezetek közötti megosztását illetően is. Ezt a gazdálkodási adatok és a területi szervezetektől érkezett visszajelzések is alátámasztják.
Tisztelt Küldöttközgyűlés!
Beszámolómban ki fogok térni (1) a szervezeti kérdésekre, (2) szeretnék tájékoztatást adni a konkrét ügyekről és történésekről, valamint (3) a folyamatban lévő jogszabályi korrekciókról, továbbá (4) néhány stratégiai jelentőségű gondolatot is szeretnék a küldöttközgyűléssel megosztani.
1. Szervezeti kérdések
A május 12.-i Küldöttközgyűlést követően fejeződött be a tisztségviselői kar körútja a területi szervezeteknél. Valamennyi területi szervezethez elmentünk, bemutatkoztunk és egyeztettük a teendőket.
Az elnökség a törvényi előírásoknak megfelelően minden hónapban ülésezett. A határozatképességet minden elnökségi ülésen mindvégig biztosítottuk, pedig nem ritkák a 4-5 órás időtartamú elnökségi ülések. Az elnökségi ülések közötti időszakban hetenkénti gyakorisággal ülésezik a tisztségviselői kar, amikor az operatív teendőket egyeztetjük. Az elnökség valamennyi tagja részt vesz valamilyen munkabizottság vagy ad hoc bizottság munkájában, többen munkabizottságokat is vezetnek. Dr. Bartus György alelnök úr a jogi, dr. Sándor Csaba alelnök úr a szervezetfejlesztési, dr. Sohajda Attila alelnök úr a gazdasági munkabizottságot irányítja. A Szakmai munkabizottság elnöke Magyarné dr. Pintér Gabriella, a Kommunikációs munkabizottságé dr. Csóka Ildikó. Valamennyi munkabizottság konkrét feladatok mentén végzi a tevékenységét. A munkabizottsági vezetők a Köztestületi napok tegnap délutáni programjában számoltak be tevékenységükről. Külön öröm, hogy az elnökség fiatalabb tagjai is teljes értékű munkát végeznek: egyiküket a legutóbbi elnökségi ülésen az egyik ad hoc bizottság munkájának a vezetésével is megbíztuk már.
Az MKB Biztosítóval a Küldöttközgyűlés felhatalmazása alapján június 2.-án megkötöttük a kedvezményes csoportos élet- és balesetbiztosítást. Ma már minden kamarai tag által vezetett gyógyszertári vállalkozásnak rendelkezésére álló lehetőség a kedvezményes szakmai felelősség- és vagyonbiztosítás megkötése is.
A területi elnökök értekezlete július 25-én, szeptember 18-án és november 12-én ülésezett.
- Július 25-én a kamarai törvénymódosításból fakadó feladatok áttekintése mellett a miniszterelnöki találkozóról szóló tájékoztatás és az árrésrendelet,
- szeptember 18-án az alapszabály-módosítás volt napirenden,
- a november 12-i értekezleten a küldöttközgyűlésre való felkészülés, ezen belül is az alapszabály-módosítás kodifikált szövege, valamint a jövő évi költségvetési javaslat volt a fő téma.
Örvendetes, hogy a területi szervezetek elnökei komolyan veszik feladataikat: a július 25-i és a november 12-i megbeszélésen 16-16 területi szervezet, a szeptember 18-i megbeszélésen egy híján valamennyi szervezet biztosította a képviseletét.
A Kórházi-Klinikai gyógyszerészi területi szervezet szeptember 6.-án alakult meg, a tisztségviselőket október 13-án választották meg. A Kórházi-Klinikai területi szervezet elnökévé Hajagosné dr. Hümpfner Rózsát, alelnökké dr. Batka Gábort, Hutyánné dr. Somogyi Arankát és Nagyné dr. Ambrus Ildikót, a Felügyelő bizottság elnökévé Iványiné dr. Cseh Ibolyát, az Etikai bizottság elnökévé dr. Csiri Ibolyát választották. Időközben dr. Batka Gábor egyéb teendőire hivatkozással lemondott megválasztott pozíciójáról. A Kórházi-Klinikai gyógyszerészi területi szervezet megválasztott tisztségviselőinek és tagjainak ez úton is sok sikert és eredményes munkát kívánunk.
Az elmúlt félévben három elnökségi tájékoztatót jelentettünk meg:
- az új munka törvénykönyvével kapcsolatos,
- az MKB kedvezményes élet- és balesetbiztosítását bemutató, valamint
- a farmakovigilanciáról szóló elnökségi tájékoztatót.
Korábban a generikus programról és a hatóanyagnéven történő rendelésről készült elnökségi tájékoztató. A tájékoztatókat közzétettük a honlapon, kiküldtük hírlevélben és megjelentettük a Gyógyszerészi Értesítőben is. A továbbiakban is folytatni szeretnénk az ilyen tájékoztatók megjelentetését.
Fokozott figyelmet fordítunk a tájékoztatásra. A honlapon szerintem minden lényeges információ megjelenik. Hetenkénti gyakorisággal küldjük ki a hírleveleket és havi rendszerességgel jelenik meg a Gyógyszerészi Hírlap is. A szakmapolitikailag fontos eseményekről a területi szervezetek elnökeit külön is tájékoztatjuk, kérve őket, hogy saját tagságuk felé közvetítsék az információkat. Jelenleg valamennyi tájékoztató rendszer ingyenesen áll a tagjaink rendelkezésére. A lelkiismeretes feladatellátást ez úton is köszönöm főtitkár úrnak, hivataligazgató úrnak és a honlap szerkesztőjének.
Az elmúlt félévben került megrendezésre a Patikanap és a Magyar Gyógyszerész Napok. A Patika nap rendezvénysorozatába sok gyógyszertár kapcsolódott be, az országos megnyitóra Békéscsabán került sor, ahol a vendégek között köszönthettük többek között az országgyűlés egészségügyi bizottságának elnökét és a Békés megyei önkormányzat elnökét is. Ugyanezen a napon Budapesten, Szócska Miklós államtitkár úr gyógyszertári környezetben indította el az államtitkárság egyik népegészségügyi programját.
Konkrét ügyekhez kapcsolódik az együttműködünk a társszervezetekkel itt elsősorban az MGYT-re és a MOSZ-ra gondolok , a szakmai kollégium gyógyszerészi tagozataival és az egyetemekkel.
Kiegyensúlyozott együttműködésünk van a társkamarákkal, különösen az orvosi és a szakdolgozói kamarával. Részt veszünk a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal és a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének a munkájában is. Több egyeztetésünk volt a MAGYOSZ vezetőivel és munkabizottsági szintű együttműködés is kezdődött a MAGYOSZ-szal. Jó munkakapcsolat alakult ki az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének korábbi és jelenlegi vezetőivel, valamint a Generikus Gyógyszergyártók Szövetségével. Folyik a tavasszal kötött együttműködési megállapodás szerinti kapcsolatépítés a MÉKISZ-szel. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel szeptember elején állapodtunk meg a gyógyszerhamisítás elleni kampányban való együttműködésről.
Külön is szót kell ejteni a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségével és tagvállalataival kialakult viszonyról. Mindenki tudja, hogy voltak vitáink az elmúlt hónapokban. Ezeket a vitákat alapvetően érdekütközéshez kapcsolódónak tartom. A vitát természetesnek, a közös érdekhez kapcsolódó együttműködést viszont kötelezőnek tartom. Ezt igazolja, hogy az árrés-átcsoportosítás és az új patikai szerződések ügyében a nézetkülönbségek a mai napig megmaradtak, azonban a helyi iparűzési adó novemberi módosítása ellen kétszer is közös beadványban léptünk fel a Nagykereskedők Szövetségének elnökével, és a magam részéről a patikák többsége számára kedvezőbb parlamenti döntés ellenére továbbra is kötelezőnek tartom a kiállást az iparűzési adó további korrekciója mellett.
Élő és protokollmentes munkakapcsolatot sikerült kialakítani az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságával, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának politikai és szakmai vezetőivel, a Miniszterelnökség vezető egészségpolitikai munkatársaival, az OTH és az OEP országos vezetőivel. Valamennyi kapcsolatunkban a problémák megoldásában és nem a generálásában akarunk együttműködni. Külön is szeretném megemlíteni, hogy néhány héttel ezelőtt kihelyezett bizottsági ülésre hívtuk meg az Egészségügyi Bizottságot. A Köztestületi napok elején tartott fórumon az országos tiszti főorvos és tiszti főgyógyszerész asszony mellett részt vett valamennyi területi tiszti főgyógyszerész, a kamara elnöksége és a területi szervezetek elnökei. Őszinte, konstruktív, jó hangulatú megbeszélésen vagyunk túl, ahol több témában konkrét együttműködésről állapodtunk meg. Ilyen pl. a személyi feltételek közös áttekintése, hogy ha szükséges együtt kezdeményezhessük a létszámrendelet korrekcióját. Együttműködés kezdődik a belső minőségügyi kézikönyv és az etikai audit előkészítése kapcsán is. Ígéretet kaptunk, hogy a jövőben a patikaellenőrzési szempontokat megismerhetjük, és az etikai kérdéseket felvető hatósági tapasztalatokat is megosztják a kamarával.
A belső minőségügyi kézikönyv előkészítése jól halad az elkészített anyagot Paál Tamás professzor úr lektorálja , és reményünk van arra, hogy az etikai audit is pár hónapon belül a Küldöttközgyűlés elé kerülhet megvitatásra.
Külön kell szólnom a Köztestületi napok tegnap délutáni programjáról, ahol az országos munkabizottságok vezetőinek beszámolóit követően a területi szervezetek elnökei számoltak be szervezetük helyzetéről, működési feltételeikről, a problémákról, a létszámhelyzetről, a marketing tapasztalatokról és a patikák tulajdonosi szerkezetéről. A programot elsősorban a szervezetépítés szempontjából tartottuk fontosnak és azért, hogy felállíthassunk egy olyan problématérképet, amely alapján a soron következő időszakban a munkánkat megtervezhetjük. A beszámolók ennél azonban sokkal többet adtak. Sok területi szervezet olyan tevékenységről és szervezetépítő programokról számolt be, amelyek a legjobb gyakorlat kiválasztásának és alkalmazásának lehetőségét is hordozzák a többiek számára. A gyógyszerészek közötti együttműködés pedig több megyei elnök beszámolója alapján több mint lehetőség: esélyt ad a gyógyszerészet önállósodásának folyamatában. Tegnap délután úgy éreztem: sok megyében túljutottak a gyógyszerészek és a kamarai vezetők a fásultságon: ismét van remény élő közösséggé szervezni a gyógyszerészeket. Néhány megye vezetője nem élt a beszámolás lehetőségével. Kár érte, mert problémáikon csak úgy lehet segíteni, ha tudjuk, hogy mire van szükségük.
A szervezeti élettel kapcsolatban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága elnöke a rotációs elv figyelembe vételével a soron következő évben Csóka Ildikó a Kamara delegáltja, aki a Kamara elnökségi tagja. Az egészségügyi szakmai kollégium gyógyszerellátási tagozatában korábban betöltött pozíciómról a jogszabályi összeférhetetlenség miatt lemondtam. Az így megüresedett helyre az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a Kamara jelölését elfogadta és dr. Sohajda Attila kamarai alelnököt nevezte ki. Mindkettőjük munkájához sok sikert kívánok.
2. A konkrét ügyekről
Rátérve a konkrét ügyekről és eseményekről szóló tájékoztatásra, előre kell jeleznem, hogy nem mindenről fogok tudni megfelelő mélységben számot adni, hiszen az elmúlt fél évben nagyon sok esemény volt. Ezeknek egy részét mi generáltuk, a többit pedig igyekeztünk menedzselni. Néhány fontosabb történésre térnék csak ki, remélve, hogy időközben az eseményekkel kapcsolatos hírek valamennyi küldötthöz eljutottak.
Politikai súlya és szakmapolitika jelentősége miatt elsőként a Miniszterelnök úrral folytatott július 21.-i konzultációt kell említenem. Ennek egyik előzménye a 2010. márciusban kötött stratégiai megállapodás volt, közvetlen előzményeként pedig a Küldöttközgyűlés május 12.-i állásfoglalását, illetve az országos és területi szervezeti vezetőtársaimmal folytatott kapcsolatépítő munkát is meg kell jelölnöm.
Hivatalban lévő miniszterelnök korábban még soha nem jött el a Kamarába, s a mostani látogatás jelentőségét növeli, hogy a nyári konzultáció-sorozat részeként az egészségügyben működő szervezetek közül egyedül a Gyógyszerészi Kamarával kezdeményezett találkozót a Miniszterelnök úr. A Kormány delegációjában részt vett a miniszterelnökséget vezető államtitkár és egészségügyi főtanácsadója, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere és az Egészségügyért Felelős Államtitkár úr is.
A konzultációt megelőző hetekben komoly előkészítő munka folyt a kormányon belül és a Kamarában is: Miniszterelnök úr valamennyi érintett tárca véleményét és javaslatait előzetesen megkérve kormányülésen készült fel a találkozóra, mi pedig minden kérdésben igyekeztünk korrekt információt adni az előkészítő egyeztetéseken és írásos formában is, az elmúlt években történtekről, az ágazat helyzetéről és a teendőkről.
A protokollt leszámítva eredetileg 50 percesre tervezett találkozó másfél óráig tartott és ezen idő alatt t.k. három lényeges kérdésben sikerült megállapodni: (1) a kormány patikaalap felállításával segíti a patikák gyógyszerészi tulajdonlására vonatkozó törvényi előírások betartását, (2) 2013-ban bevezetésre kerül a gyógyszertáraknak nyújtandó szolgáltatási díj és (3) elkezdődik a munka a gyógyszerkassza 2013-as előirányzatának racionális felülvizsgálatára.
A megállapodást visszaigazoló kormányhatározatok a szeptember 28-i közlönyben megjelentek, a találkozó óta eltelt idő alatt pedig a kormányhatározatokból ránk háruló előkészítő munkát becsületesen elvégeztük. A hét közepén tartott kormányülés megerősítette a nyári döntéseket. Ezek egy részéről dr. Cserháti Péter h. államtitkár úr tegnap már beszámolt.
A találkozónak még egy momentumára szeretném felhívni a figyelmet. A megbeszélést követően sajtótájékoztató volt, amelyen Miniszterelnök úr fejtette ki a gyógyszerészettel kapcsolatos politikai és társadalmi elvárásokat. Álláspontja a gyógyszerészi hivatásról, a gyógyszerészi tevékenységről és a gyógyszertárakról egyértelmű a további építkezés szempontjából is.
Ez úton szeretnék köszönetet mondani dr. Gaál Emese személyi jogos gyógyszerésznek, aki a konzultációra olyan helyszínt biztosított, amely önmagában is alkalmas volt a gyógyszerészet társadalmi elfogadottságának növelésére: a találkozóra Harsányi János Nobel-díjas gyógyszerész volt családi patikájában a Róna utcában kerülhetett sor.
Úgyszintén a nyári hónapok eseményei közé tartozik az árréskorrekció. A részleteket mindenki ismeri, ezekre most nem térnék ki, mint ahogy már azt sem szeretném újra elmagyarázni, hogy a Kamara miért állt ki az árrés-korrekció mellett. A nagykereskedőkkel folytatott vita is ismert mindenki előtt. Inkább a tapasztalatokkal és a konklúziókkal foglalkoznék.
A nagykereskedőkkel folytatott egyeztetéseken négy dolgot kértünk:
- preferálják a kisforgalmú és
- a jól fizető régi ügyfeleket,
- a fizetési határidőknél vegyék figyelembe a gyógyszertárak likviditási feltételeit és
- lehetőleg minden gyógyszertár pozitív szaldóval jöhessen ki a változásokból.
A nagykereskedők az első három kérésünket akceptálhatónak tartották, a negyedikre nem adtak garanciát.
Az árrés-korrekcióhoz kapcsolt szerződésmódosítások egyértelműen igazolják, hogy a nagykereskedők nagyon komoly erőfölénnyel rendelkeznek, és ezt ha kell igyekeznek minden eszközzel érvényesíteni. Azonban pl. a területi szervezetek elnökeinek tegnapi beszámolóiból is kiderült, hogy azokban a térségekben jóval pozitívabb az árrés-átcsoportosítás megítélése, ahol a gyógyszerészek saját maguk által tulajdonolt nagykereskedőkkel is szerződhetnek, illetve ahol a gyógyszerészek beszerzési társulásokba tömörültek. Ez minden nehézség és kishitűségünk ellenére kijelöli a feladatunkat. És még egy megjegyzés: vezető társaimmal elmondtuk már többször, hogy minden gyógyszertárnak számolni és mérlegelni kell: a gyógyszertáraknak a nagykereskedők által felkínált lehetőségek nem egyformák.
Az elmúlt hónapokban komoly egyeztetés folyt az OEP-pel a január 1-jén életbe lépő új szerződések általános szerződési feltételeinek kialakításáról. Azt reméltem, hogy az OEP főosztályvezetője a tegnapi előadásában erről részletesebb beszámolót tart, de ki kell térni erre is. A tárgyalások során kiemelt jelentőségű témaként kezeltük, hogy
- a szerződések megkötésére gyógyszertáranként és telephelyenként kerüljön sor,
- a már működő gyógyszertáraknak ne kelljen minden dokumentumot újra benyújtani,
- legyen aláíró a személyi jogos gyógyszerész,
- maradjon meg a szerződéskötési kötelezettség a működési engedéllyel rendelkező gyógyszertárak esetében,
- a szerződést mindkét fél csak indoklással mondhassa fel,
- növekedjék a 400 ezer forintos felmondási sávhatár,
- szabálytalanságot követő eljárás kezdetekor a kamara kapjon hivatalos értesítést.
Ezekben a kérdésekben megnyugtató megoldás született, így pl. a tervezet szerint a 400 e Ft-os sávhatár 1 millió Ft-ra kerülhet megemelésre.
Sok éves meddő vita után sikerült értékes kompromisszumot kötni a gyógyszerészképző helyek, a szakmai kollégiumi tagozatok és a társszervezetek delegáltjaival a szakgyógyszerész-képzés új elveiről. Az államtitkárság pedig előzetes ígéretének megfelelően a kialakult szakmai kompromisszumot kodifikálta. Így szeptember közepén jelent meg az új szakképzési rendelet, amely három szakirányt és ezen belül 20 szakképesítést jelöl ki. Ezzel megindult a szakgyógyszerész-képzés reformja is, melynek végén remélhetőleg a szakgyógyszerészi címhez is tapadhatnak majd speciális kompetenciák. Ez úton is köszönetet mondok mindenkinek, akik a kompromisszum létrehozásában részt vettek.
A korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően az október 1.-i vaklicithez kapcsolódóan ismét létrejött az együttműködés a generikus árcsökkentést végrehajtó gyártók nagy részével és a nagykereskedőkkel. Ez egyszerre segíti a készletátértékelési veszteség csökkentését és az átállás napjaiban a folyamatos gyógyszerellátást.
3. A jogszabályi korrekciókról
A nyári salátatörvényben került sor a kamarai törvény módosítására, amely végül elfogadható kompromisszummal zárult. A kompromisszum létrejöttében aktív szerepet játszottunk. Mindhárom egészségügyi szakmai kamara a ciklus végéig folytathatja a munkáját és az új összeférhetetlenségi szabályok sem lehetetlenítették el a most működő testületeket. A tiszújítással kapcsolatban megszületett változások maguk után vonják a mi alapszabályunk és választási szabályzatunk megváltoztatását is. Ez a munka most elkezdődik, a szervezeti struktúrát is érintő esetleges változásokat tovább kell érlelnünk.
A nyári salátatörvény az összevásárlási korlátot kiterjesztette a magánszemélyekre, megszüntették a kézigyógyszertárak láncszerű ellátásának lehetőségét és pontosításra került a gyógyszertári marketing szabályozása is. Ma újra a parlament előtt van a marketing-szabályozás: ezt már az OTH kezdeményezte, mert az ország egyes területein az előírások tudatos megkerülése a mai napig folyik. Nagyon bízom abban, hogy most már olyan szabályozás születik, amely után érdemben elkezdődhet az új elveknek megfelelő gyógyszertári marketing tudatos kialakítása.
December 31.-vel kivezetésre kerül a gyógyszertárak szolidaritási díja és a költségvetés átvállalja a kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatását 700 millió forintig. Itt kell megemlíteni, hogy a generikus ösztönző mértéke a jövő évi költségvetési tervezetben 3,6 mdFt összeggel szerepel.
A parlament előtt van a gyógyszertár definíciójának pontosítása és a hamisított gyógyszer definíciója. A jövő év elejétől megnyílhat a lehetőség a betegek egy éven belüli gyógyszerelésének áttekintésére az OEP-ben tárolt adatok alapján. Ez segíthet a generikus helyettesítés problémáinak a kezelésében és az interakciós kockázat csökkentésében. A parlament előtt lévő tervezet szerint internetes gyógyszerforgalmazásra csak gyógyszertárnak lesz lehetősége, amelynek ezt a működési engedélyében rögzítik, és ezt az OTH a honlapján közzéteszi. Az internetes gyógyszerforgalmazás felelőse a személyi jogos gyógyszerész lesz, egyébként pedig csak vénynélküli gyógyszereket lehet távértékesítéssel értékesíteni. Sok éves bizonytalanság felszámolására kerülhet így sor. A heti 30 óránál nem hosszabb ideig nyitva tartó fiókgyógyszertárak mentesülnek a tájékoztató rendszer fenntartási kötelezettség alól és a 48 órát meg nem haladó nyitva tartási idejű gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészei másodállást vállalhatnak.
Tisztelt Küldöttközgyűlés!
Néhány stratégiai jelentőségű gondolatot is szeretnék megosztani a Küldöttközgyűléssel. Ahelyett, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően a liberalizációt követő években a gyógyszerész-társadalom elvesztette volna a tartását és a kamara is összeomlott volna, szívós és kitartó munkával sikerült sok mindent visszafordítani. Az első egy-két évben jószerivel csak kármentésre futotta, azonban már szerintem mindenki számára egyértelművé vált, hogy időközben megtörtént egy új modell alapjainak a lerakása. Újra szükséglet alapú a gyógyszertári szabályozás, a gyógyszerészi kompetenciák fokozatosan bővülnek, a kamara is igazi köztestületként működhet, s ha a szolgáltatási díjak is bevezetésre kerülnek, beleértve a vények gyógyszerbiztonsági ellenőrzését és a gyógyszerészi gondozás keretében a 62 év felettiek gyógyszerelésének felülvizsgálatát, a patikák finanszírozásában az új modell szempontjából legfontosabb, elvi jelentőségű döntések is megszületnek.
A Küldöttközgyűlésre készülődve vezető társaimmal többször egyeztettünk arról, hogy az új modell alapjainak a lerakásához az állami vezetőkkel való együttműködés meghatározó fontosságú volt, azonban a Kamara munkájában a hangsúlynak egyre inkább át kell tevődnie az új modell belakására, tartalommal való megtöltésére.
A gyógyszerészet modellváltása a Kamarában is szükségszerűen változásokat generál a feladatok kijelölésében és végzésében. Az újra megkapott lehetőséggel élni kell. Ebben a munkában a területi szervezeteknek az eddigieknél is hangsúlyosabb feladatvállalására lesz szükség. Az erre való felkészülést is szolgálta a Köztestületi napok újszerű megrendezése és a tegnap délutáni program a területi szervezetek vezetőivel.
Tisztelt Küldöttközgyűlés!
Valamennyi tisztségviselő és munkatársam támogatását és lelkiismeretes munkáját ez úton is köszönöm!
Kérem a beszámoló elfogadását, valamint a Kamara munkájának további támogatását.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Budapest, 2012. november 25.
Hankó Zoltán
