A Gyógyszerészi Hírlap augusztusi számában is a szakmát érintő fontosabb aktualitásokról olvashatnak, például, hogy az Európai Bizottság lezárta a hazánkkal szemben indított kötelezettségszegési eljárást, illetve az e-recepttel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak a rendszer fejlesztői ugyanakkor folytatjuk az etikai sorozatunkat is.
Az eljárás lezárult
Mint ismeretes, az Európai Bizottság 2017. június 14-én lezárta hazánkkal szemben a gyógyszertárak létesítésének és tulajdonjogi korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Dr. Hankó Zoltán cikke az ezzel kapcsolatos tanulságokat járja körbe.
A magyar példa az elmúlt években több európai ország gyógyszerészeinek és hatóságainak a figyelmét felkeltette. A többségi gyógyszerészi tulajdonlással lezáruló átalakítási folyamat végén, és különösen a kötelezettségszegési eljárás lezárása után, egyre másra érkeznek a hírek arról, hogy más országokban is elindult a szabályozás megváltoztatásának előkészítése (sőt Lengyelországban az első korrekción már túl is jutottak). A magyarországi út figyelembe vétele a liberalizált gyógyszerellátó rendszerek átalakítására tiszta lelkiismerettel ajánlható, különösen a szabályozásra valamint a kormány és a kamara együttműködésére tekintettel.
A gyógyszerészek kérdeznek
A Kamara honlapján közzétett felhívásban kértük, hogy az e-recepttel kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdéseket kollégáink küldjék el, hogy azokra az e-receptrendszer fejlesztőitől autentikus választ kaphassunk. A cikkben számos, az EESZT-vel kapcsolatos kérdésre kaphatnak választ.
Tűnődések a gyógyszerészi etikáról? II. - Kétszeres büntetés?
A hivatásetika kérdései egyre fontosabbá válnak a sorozattal ennek a kihívásnak kívánunk megfelelni. Prof. dr. Paál Tamás sorozatában ezúttal a valóban kétszer büntetik meg az embert ugyanazért? kérdésre is keresi a választ.
Többször találkoztam azzal a szerintem alapvetően helytelen gyakorlattal, hogy a személyi jogos mindenért felelős, tehát mindig őt marasztaljuk el. A személyi jogos gyógyszerésznek persze fennállhat a felelőssége, hiszen A gyógyszertár vezetéséért felelős gyógyszerész felelős az általa vezetett gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért, ideértve a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárat, valamint a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárat is (EK VI. fejezet 3. pont), de könnyen belátható, hogy ez a felelősség nem azonos, adott esetben nem kizárólagos."
Összefogás és elszántság Egy igazi sikertörténet
A Viridis Pharma Gyógyszer-nagykereskedelmi Kft. a gyógyszerészek összefogásának és példamutató együttműködésének sikertörténete. Minderről dr. Nyíri Lászlót, a cég Felügyelő Bizottságának elnökét kérdeztük, aki így emlékszik vissza a kezdetekre:
Már a kezdetekkor is az volt az elképzelésem, hogy csak abban az esetben lehet sikerrel működtetni főként hosszú távon egy gyakorlatilag komoly saját tőke nélkül indított vállalkozást, amennyiben a potenciális vevők a tulajdonosok. Úgy döntöttem, hogy a sikeres induláshoz készre kell csinálni a céget infrastruktúrával, engedéllyel és működéskész raktárkészlettel, vagy legalábbis gyártói szállítási ígérvénnyel, mert ezután van jelentős esély megnyerni tulajdonosnak patikákat. Mindemellett azt is fontosnak tartottam és ebben is igazolt a történelem , hogy a belépő tulajdonosok mindenkor azonos tulajdonrésszel és jogokkal vegyenek részt a működtetésben. Persze ez nem volt szokványos és a gyógyszerészek körében istalálkoztam gyanakvó kollégákkal, volt, aki egyenesen valami pénzmosási projektet gyanított az egész mögött. Abban az időben több úgynevezett kis-nagyker is próbálkozott,de elő bb-utóbb szinte mind elvérzett, mert az alapító, vagy alapítók befektetési és közvetlen haszonszerzési céllal indultak, és a többségi részt megtartva próbáltak működni. Az indulásra kész nagykereskedésbe való patikustoborzás még ezen feltételek megteremtése és egyedülállóan kedvező ígérvénye mellett sem lett volna sikeres, ha nem társul hozzá a potenciális tagok egyéni megkeresése.