A Gyógyszerészi Hírlap szeptemberi számában az adherenciáról szóló új sorozatunk mellett folytatjuk a korábbiakat, és hazai gyógyszer-nagykereskedelem 2017-es paraméterei mellett egy Afrikát járt gyógyszerész műfordítóval is megismerkedhetnek.
Az adherenciáról – I.
Most induló sorozatunk I. részében azt tisztázzuk, hogy a gyakorlatban mit értünk „beteg-együttműködés” alatt.
„Gyógyszerészként nap mint nap egyértelműen megkönnyíti munkánkat, ha egy beteg nem elutasító az általunk vagy a kezelőorvosa által javasolt tanácsokkal szemben. Mindezeken túlmenően jelentősen megnövelheti a terápia hatékonyságát és biztonságosságát, ha egy beteg saját kérdéseivel és problémáinak részletes kifejtésével hozzájárul, hogy a sokszor rutinszerűen lebonyolított gyógyszerkiadás egy teljesebb értékű gyógyszerészi tanácsadássá alakuljon.
A gyógyszertári gyakorlatban pontos definíciók nélkül is általában felismerjük, ha egy beteg együttműködően viselkedik vagy éppen ellenkezőleg, de hogyan fogalmaznánk meg, hogy milyen az ideális gyógyszerész-beteg kapcsolat? Milyen kapcsolatot tartsunk a beteg kezelőorvosával, és a beteg gyógyszerszedési magatartását tekintve milyen célokat tűzzünk ki a gyógyszerelési problémák gyakoriságának csökkentése érdekében?”
A hazai gyógyszer-nagykereskedelem 2017-ben
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is feldolgoztuk a gyógyszer-nagykereskedők gyógyszerészi szempontból legfontosabb tavalyi gazdasági paramétereit.
Néhány következtetés a gyógyszer-nagykereskedők 2017. évi beszámolói alapján
- A belföldi értékesítés mértéke 4%-ot nőtt, ezzel szemben az üzemi eredmény 1%-ot csökkent.
- A piacvezető nagykereskedőkre is hasonlóan jellemző, hogy az üzemi eredményük változása rosszabb, mint az árbevételüké.
- A szállító és a vevő állomány és a készletek is emelkednek, amelyből arra következtetünk, hogy a számított fizetési határidők minden oldalon növekednek. Továbbra is megfigyelhető az erős gyártói finanszírozás.
- A piacvezető nagykereskedők és a gyógyszerész tulajdonú nagykereskedők üzletpolitikájában meglévő különbségek a vizsgált adatokban továbbra is dominánsan megmutatkoznak.
Együtt hatékonyabbak vagyunk
A 2018. évi Patikanapon meghirdetésre került „A gyógyszerészek szerepe a légúti megbetegedések megelőzésében és kezelésében” című programról prof. dr. Kovács Gáborral, a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosával, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság leköszönő elnökével beszélgettünk.
Patikusból műfordító gyógyszerész
Afrikát járt gyógyszerész, műfordító, könyvkiadó-alapító… A dr. Kiss Árpáddal történt beszélgetés során egyebek mellett az afrikai irodalomba is betekintést nyerhetünk.
„…Ott dolgozott például Richard Leakey, a világhírű paleo-antropológus. A feleségem, aki történelemtanár, hozzá járt kurzusokra – igazi Leakey-szakértő lett.
De üzleti partnereinket is említhetem, voltak köztük olyanok, akik nagyon aranyosak voltak, és sokszor nagyon jól átvertek. Sokszor bevittek az erdőbe, de hát az ember a maga kárán tanul olykor. De olyan is volt, hogy valakivel csak telefonon állapodtunk meg egy százezer dolláros üzletről, és amiben megállapodtunk, az úgy is volt.
… és persze a malária. Nagyon sokan meghaltak trópusi maláriában ’89 nyarán, kb. 50 százalékos volt az esély a túlélésre (kezelés nélkül). A feleségem is megkapta, amikor befektették a kórházba, mondták, ebben az ágyban halt meg a miniszter lánya. Éva nagyon büszke volt, hogy ilyen jó helyre került! Majd hepatitiszünk is lett. Akkor még azt mondta az olasz orvos, hogy erre nincs terápia, együnk sok spagettit, meg igyunk Coca-Colát…!”
