"A 2006-os patikaliberalizáció káros hatásaival, illetve az azt követő deliberalizáció következményeivel már többször foglalkoztunk.  Jelen összeállításunk célja az, hogy egyrészt a Kormány által 2014. októberében az Országgyűléshez benyújtott jelentés néhány részletének, illetve az MGYK által készített A gyógyszerellátással kapcsolatos legfontosabb adatok című tanulmányának a közzétételével  mindenki maga is meggyőződhessen arról, hogy 2010-ben jó irányba indult el a szakma…" - olvasható a Gyógyszerészi Hírlap januári számában. Az alábbiakban néhány részletet közlünk a cikkből.

"... 2006 előtt a meghatározott földrajzi és demográfia szükségletalapon szervezett lakossági gyógyszerellátás rendszere feladatai ellátására alkalmas volt és egyenletes gyógyszerellátás t biztosított Magyarországon. A 2006. december 29-én bevezetett szabályozás következtében a közvetlen lakossági gyógyszerellátás minőségének általános javulása elmaradt, sőt a lakossági gyógyszerellátás helyzete folyamatosan romlott, megjelent a hozzáférési esélyegyenlőtlenség, a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertára k esetében pedig megnövekedtek a működtetést veszélyeztető terhek is. Mindezen folyamatok a közegészség védelmének, mint közérdekű célnak a sérülését okozták... "

 "...összességében elmondható, hogy a szükséglet-alapú szabályozási rendszer lazításának következtében a számon kérhető felelősségű szereplőkkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai kamara mint köztestület) szemben 2006-2010 között megerősödött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe. A megváltozott szabályozási környezet a gyógyszerellátás struktúrájának változását is magával hozta. Ez részben jelentette a szakmai (gyógyszerészi) döntéshozatalt befolyásoló külső, elsősorban gazdasági jellegű tényezők előtérbe kerülését –, csökkentve a gyógyszerészi döntéshozatal szakmai függetlenségét – akkor, amikor kiüresedtek az etikai szempontokat ellenőrző, és gyógyszerészi magatartást védelmező köztestületi jogkörök is. A kötelező kamarai tagság megszüntetése a gyógyszerellátás minőségének biztosítására szolgáló eszközök gyengülését eredményezte”.

"... a 2010-ben hivatalba lépő Kormány a fenti folyamatok áttekintése után a haladéktalan beavatkozás mellett döntött. Még abban az évben meghirdetette Nemzeti Együttműködés Programját. Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet! című fejezete a gyógyszertárak működését illetően az alábbiakat rögzítette :„A szocialista kormányzat gyógyszer-gazdaságossági törvénye rontott a gyógyszerellátás biztonságán, a patikaalapítás liberalizációjának eredményeként pedig közel 600 kispatika ment csődbe. A törvény újragondolása, valamint a patikaalapítás újraszabályozása elengedhetetlen. A kispatikák megmaradása nemcsak egészségpolitikai cél, hanem nemzetpolitikai cél is. Működő kispatikák nélkül nincs élhető vidék. Meg kell teremteni, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-működtetés. Ez a tervezett változás összhangban van az Európai Bíróság határozatával. ”