Dr. Hankó Zoltán kamarai elnökkel a Gyógyszerész Köztestületi Napokról, a küldöttközgyűlésről és az e-receptről beszélgettünk.
– Elnök Úr! A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokat felvezető interjú elkészítésekor abban maradtunk, hogy a rendezvény után közösen értékelünk. A rendezvény óta eltelt két hét. Elkészült-e a mérleg?
– Az elnökség a soron következő ülésén tárgyal a tapasztalatokról, ezért testületi álláspontot még nem képviselhetek. Ezzel együtt állok a rendelkezésére. Saját magam három szempontból értékeltem a történteket. Elkészültem a rendezvény szakmai és szakmapolitikai értékelésével, mérlegre tettem a küldöttközgyűlést és természetesen a szervezéssel kapcsolatos tapasztalataimat is összegeztem.
– Három párhuzamos fórummal nyitottak. Találkoztak a tiszti gyógyszerészekkel, egyeztettek az Etikai Kollégium tagjai és a területi felügyelő bizottsági elnökök is. Hogyan értékeli ezeket a fórumokat?
– Én a tiszti gyógyszerészekkel folytatott megbeszélésen voltam jelen személyesen. Itt őszinte beszélgetés volt. Az OGYÉI munkatársai sok megszívlelendő dolgot mondtak az ellenőrzéseken feltárt problémákról – remélem, ezeket a területi vezetők közvetítik a tagságuk felé. A kamarai vezetők is elmondták a problémáikat az ellenőrzések módszertanával és stílusával kapcsolatban. Az OGYÉI jelenlévő jogi főigazgató-helyettese bejelentette, hogy készül egy olyan dokumentum, ami az ellenőrző és az ellenőrzött jogait és kötelezettségeit rögzíti. Ez szerintem jó hír. Végre konszenzus van abban, hogy a bt. kültag halála esetén jogszabályi rendezésre van szükség ahhoz, hogy a működési engedély primátusa a jogerős hagyatékátadó végzés késedelme esetén is biztosított legyen. Elvben megállapodtunk, hogy ezt közösen képviseljük a jogalkotónál. Konkrét kérdésekre kapott válaszként egyértelművé vált, hogy a tulajdonosi összetétellel kapcsolatos bejelentéseket az OGYÉI mint feljogosított hatóság vizsgálja és a franchise rendszerek kontrollja is hozzájuk tartozik. Ez igazolja vissza azt a reményemet, hogy pl. a tulajdonosi struktúrával kapcsolatos nyitott kérdések előbb-utóbb hatósági dimenzióba kerülnek. Az Etikai Kollégium az etikai bizottságok tevékenységének tapasztalatait igyekezte feldolgozni, a felügyelő bizottságok pedig az átláthatóság, elszámoltathatóság és szervezeti integritás hármasának a kérdéskörét járták körül – a területi szervezetek szintjén.
– Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár is megtisztelte jelenlétével az összejövetelt, aki a tavalyi rendezvényen ígéretet tett a patikai ügyeleti rendszer rendezésére. Azóta sok víz lefolyt a Dunán – ahogy azt a Gyógyszerészi Hírlap novemberi számában megjelent interjúban el is mondta –, de a kérdés az, hogy az Államtitkárság még mindig elkötelezett a kérdés megoldásában?
– A tiszti gyógyszerészekkel folytatott megbeszélésen az ügyelettel kapcsolatos kérdéskör megbeszélésére nem kerülhetett sor, de államtitkár úr foglalkozott vele és az egyes műhelymunkákról szóló kamarai beszámolók sorában mi is beszéltünk róla. Államtitkár úr előadásában kifejtette, hogy továbbra is elkötelezett, de csak a jövő évre ígért megoldást. Mindaz, amit az államtitkársági koncepcióról tudunk, alapvetően pozitív és főbb vonalakban összhangba hozható a kamarai állásponttal. Remélem, hogy a gyógyszer-automatákkal kapcsolatos, máshonnan érkezett javaslatokat és az egyidejű ügyeletek számának növelésére vonatkozó különböző terveket is sikerül magunk mögött tudnunk.
– Több szakmai műhely munkájáról volt beszámoló pénteken délután és szombat délelőtt is. Mit emelne ki közülük?
– Most hadd legyek egy kicsit szubjektív, hiszen ezek részletes beszámolóit az érdeklődők a honlapon és a januári Gyógyszerészi Hírlapban elolvashatják. Amikor Sohajda Attila a legutóbbi mérleg és pénzügyi beszámolók adatainak ismertetése során megemlítette, hogy 2016-ban 28 milliárd volt a gyógyszertári vállalkozások adózott eredménye, eszembe jutott, hogy a válság mélypontján ez 6,9 milliárd volt. Amikor arról beszélt, hogy a gyógyszertárak fordulónapi készletértékének összege forintra azonos a még ki nem fizetett beszállítói számlákéval, eszembe jutott, hogy nemrég még 25 milliárddal több volt a nagykereskedők felé a tartozásunk. És amikor azt hozta szóba, hogy vállalkozásaink saját tőkéjének az összege majdnem a kétszeresére nőtt 2010-hez képest, magamban úgy összegeztem, hogy jó válságkezelési stratégia mentén dolgoztunk az elmúlt években. Ne értsen félre, nem azt mondtam, hogy most már minden patikának jó, hanem csak azt, hogy kézzelfogható eredmények vannak mögöttünk. Amikor Hankó Balázs előadását hallgattam egy olyan, egyébként sikeres vizsgálatról, amelyben 60-nál több gyógyszertár vett részt, és amelynek elsődleges célja a betegek gyógyszerhasználattal kapcsolatos ismereteinek a fejlesztése volt, arra gondoltam, hogy a gyógyszerészek szakmai integritásának a megteremtése nemcsak az expediálás szabadsága és az adherencia növelése miatt fontos, hanem a gyógyszerészet progresszióját és a hivatástudat megerősödését is elősegítheti. És amikor Nyiri Laci vidéki kisgyógyszertárak gazdálkodási körülményeit mutatta be konkrét számokkal, sajnáltam, hogy abba a szekcióba nem hívtunk sem gyógyszerpiaci szereplőt, sem egészségpolitikust. Az előadásból ugyanis mindenki szembesülhetett azzal, hogy a vidéki gyógyszerellátás talpon maradásához az eddigiekhez képest új módszerekre is szükség lesz.
– A két nap során sok kamarai műhely mutatkozott be a szakmai munkabizottságtól az informatikusainkon és az adatelemzőkön keresztül egészen a fiatalokig. Sok téma fut párhuzamosan, a műhelyeink többségében pezsgő munka folyik. A rendezvényen nem is volt mindenkinek lehetősége arra, hogy élő szóban ismertesse a munkájuk eredményeit. A területi szervezetek is csak egy összegzést tárhattak a kamarai tagok elé és a munkabizottságok éves beszámolóit is csak írásban tudtuk megjelentetni. Zsúfolt, de pörgő programot követhettünk végig.
– Idén először a rendezvény keretében munkamegbeszélést tartottak a területi elnökök. Miért volt erre szükség?
– A Területi Elnökök Értekezlete ezt megelőzően október 26-án ülésezett utoljára, de azt követően vált véglegessé több küldöttközgyűlési előterjesztés. Ilyen volt például az alapszabály-módosítás területi felügyelő bizottságokra vonatkozó javaslatcsomagja, a területi szervezetek kamarai honlapon történő közzétételi kötelességének a kibővítése, a 2018-as költségvetés tervezete vagy a tagdíjmódosításra vonatkozó előterjesztés is. És ilyen volt a stratégiai jövőképre vonatkozó javaslat is. Alapelv, amelyhez mindig szeretném magunkat tartani, hogy ilyen horderejű dolgokról a területi szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül a küldöttközgyűlésben ne szülessenek döntések. A péntek késő délutáni időpont ellenére két területi szervezet kivételével mindegyik képviseltette magát a megbeszélésen, ahol nagyon értelmes vitát folytattunk.
– Ha már a küldöttközgyűlés illetve a tagdíjmódosítás szóba került, hadd kérdezzem, hogy ez utóbbira miért volt szükség? Hiszen nem régen döntöttek egy új rendszerről.
– A kamarai tagok többségének a tagdíja a garantált bérminimum százalékában van meghatározva és mindannyian tudjuk, hogy a kormány döntése értelmében 2017-ben és 2018-ban ennek olyan mértékű emelésére kerül sor, amely egyfelől jelentős tagdíjemeléssel járt volna, másfelől a Kamara kiegyensúlyozott gazdálkodásához ekkora többletbevételre nem is lett volna szükség.
– Két javaslat került a küldöttek elé.
– Igen. A Budapesti Szervezet egyik területi küldöttje kérte a saját elnökségét, terjesszen be az országos küldöttközgyűlésnek egy olyan javaslatot, ami szintén a tagdíjak csökkentését célozta meg, de úgy, hogy a személyi jogos és a beosztott gyógyszerészek tagdíjfizetési kötelezettségének különbsége csökkenjen. A küldöttközgyűlés az elnökség által benyújtott és a Területi Elnökök Értekezlete által preferált változatot nagy többséggel támogatta.
– Ismét ellenszavazat nélkül fogadták el az elnöki beszámolót, az Ön tartózkodásával…
– Igen! Köszönöm valamennyi kamarai vezető kollégámnak és a munkatársainknak is, hogy megint egy eredményes félévről tudtunk beszámolni, amit a küldöttek is elfogadtak. Nagyon kemény, sok munkával járó félév van mögöttünk, többek között az e-recept bevezetésével…
– … és a stratégiai jövőkép kidolgozásával…
– ... amit külön vitattunk meg és konszenzussal fogadták el a küldöttek. Ennek az előkészítését nagyjából egy évvel ezelőtt kezdtük el és a kecskeméti vándorgyűlésnek is ez volt a fő témája. Egy olyan dokumentumot fogadtunk el, amely leírja, hogy milyen gyógyszerellátó struktúrát szeretnénk, milyen legyen a jövő gyógyszertára, milyen legyen a hivatásgyakorló gyógyszerész és mindehhez milyen háttérre van szükség. Külön fejezet foglalkozik az intézeti gyógyszerellátással is. Ez az a vízió, aminek a mentén szeretnénk az egyes részterületekre konkrét operatív programot is kidolgozni.
– Ez lehet a kormánnyal megújítandó együttműködési megállapodás alapja?
– Szeretném, ha ez lehetne. Ez hamarosan eldől.
– Az imént említette az e-receptet is, ami nemcsak a küldöttközgyűlésen, hanem azt megelőzően a konferencián is téma volt. Elég sok bizonytalanságról hallani.
– Mindenki tudta, hogy a rendszer éles indulásának a határideje november 1. Mégis, október utolsó napjaiban is többszáz olyan patika volt, amelynek a csatlakoztatása még nem fejeződött be vagy el sem kezdődött. Ezért az utolsó pillanatokban, kamarai kezdeményezésre, a jogalkotóval sikerült egy másfél hónapos átmeneti időszakról megállapodnunk. Napokon át, szinte éjjel nappal egyeztettünk az államtitkárság és az ÁEEK vezetőivel a megfelelő megoldásért. Az első néhány nap történéseire mindannyian emlékszünk. Úgy érzem, még ennek ismeretében sem fogta fel mindenki, hogy mekkora jelentősége van az átmeneti időszaknak és milyen következményei lehetnek, ha ezzel sem élünk rendesen. A jogszabály megjelenését követően, november első napjaiban az ÁEEK-ben leültünk az összes rendszergazdával, akik valamennyien vállalták, hogy november végéig az összes gyógyszertár csatlakoztatását befejezik, és utána még marad két hetük a különböző műszaki és szoftverproblémák megoldására. Abban is megállapodtunk, hogy december közepére egyetlen gyógyszertár sem maradhat, amelyiknek nincs üzem- és elszámolás-biztos kapcsolata az EESZT-vel. Elképzelhetetlennek tartom ugyanis, hogy különböző műszaki vagy szoftverproblémák miatt a gyógyszertárak ne tudjanak megfelelően elszámolni a biztosítóval. Ezt a rendszergazdák úgyszintén vállalták! A mostani időszak problémái, amelyek sok esetben rendszergazdánként eltérőek, döntő mértékben programozási feladatokat generálnak. Ezeket elsődlegesen a rendszergazdáknak kell megoldani, ha kell az ÁEEK programozóival együttműködve. Ehhez persze a gyógyszertárak együttműködésére is szükségük van. A Kamara részéről mindenféle közvetítő szerepet vállaltunk. Ezt a feladatunkat becsületesen végezzük a fejlesztők, a rendszergazdák és a Belügyminisztérium felé is. A gyógyszerészeknek is honlapon, hírlevélben és személyes egyeztetéseken minden információt és segítséget megadunk. Lehet, hogy a szokottnál kicsit keményebbnek tűnhet, amit most mondok: a rendszergazdák szerződésben vállalt kötelessége, hogy biztosítsák a gyógyszertáraknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő működéshez az informatikai szolgáltatásokat. Ezt ők vállalták. A patikák pedig azt, hogy a szolgáltatási szerződésükben foglaltaknak megfelelően fizetnek. Nem is keveset! Államtitkár úr néhány nappal ezelőtt felhatalmazott, hogy elmondjam: ha lesz olyan gyógyszertár, amelyik a csatlakozással kapcsolatos saját feladatait maradéktalanul ellátta, de december 16. után mégis gondja lesz az elszámolással, az államtitkárság minden jogi és egyéb segítséget megad. Legközelebb kedden délben találkozunk a fejlesztőkkel és a rendszergazdákkal. Bárkinek bármilyen problémája van, kérem kedd (december 12. – a szerk.) reggelig jelezze. Ahogy az addigi leveleket is azonnal kezeltük, úgy ezeket is eljuttatjuk az illetékeseknek.
– Úgy hallom, hogy sok gond van a vényíró programokkal is.
– Igen. Ahogy a patikai szoftverek problémáit is csak úgy lehet feltárni, ha használjuk a programot és jelezzük a rendszergazdának az összes hibát, ugyanúgy a vényíró programok hibáit is akkor tudjuk a leghamarabb kiszűrni, ha használjuk a teret és minden problémát jelzünk az informatikusoknak. A vényíró programok hibáit ma még, sajnos, biztonsággal nem lehet a felíró oldalon kiszűrni. A fejlesztők ezzel még adósak. Ráadásul az orvosi rendszereknél sokkal több probléma lehet, mint nálunk, hiszen legalább 70 vényíró program működik országszerte, és a korábbi tapasztalataink sem olyan koherensek, mint a mi rendszergazdáinkkal.
– Azt is mondják, hogy egyelőre kevés az e-recept.
– Az AEEK legutolsó tájékoztatása szerint a vényírók többségének a csatlakozása megtörtént és az elmúlt héten már jóval egymillió fölött volt a térbe felküldött e-receptek száma. Ez a teljes receptforgalom kb. 30 százaléka. Ennél még nyilván kevesebb jelenik meg a patikákban, mert nem minden beteg váltja ki azonnal a gyógyszereit. Már jeleztem a fejlesztőknek és a rendszergazdáinknak is, hogy amikor az összes gyógyszertár képes lesz az e-receptek fogadására, a Kamara aktivitása és kommunikációja is elsősorban erre fog fókuszálni. Az az AEEK-val egyeztetett elvárás, hogy december végéig minden vényíró orvos csatlakozása fejeződjön be.
– Hadd térjünk vissza a rendezvényhez. Említette, hogy szervezési szempontból is értékelte a rendezvényt.
– A rendezvényre tervezett kiadványok időben és jó minőségben elkészültek. Jó helyszínen voltunk, figyelmesek voltak a szálloda munkatársai és megfelelő körülményeket biztosítottak. Kamarai viszonylatban rekord számú regisztrált résztvevő volt és mindkét nap minden programját telt házzal csináltuk végig. A küldöttközgyűlési részvétel is megfelelő volt, a döntéseknek erős a legitimációja. Az eddigi borvacsorák közül a mostani tetszett a legjobban. Mindezért elsősorban a Békéshelpet illeti köszönet, de mindenkinek köszönetet mondok, aki segített az előkészítésben és a lebonyolításban.
B. Zs.
