A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.
Az összes gyógyszer betegtájékoztatójában találunk egy olyan bekezdést, amely felhívja a figyelmünket arra, hogy mely gyógyszerek alkalmazhatóak együtt, egyidejű bevitellel. Az együtt alkalmazott gyógyszerek nagyon gyakran kerülnek egymással kölcsönhatásba. A gyógyszerek közti kölcsönhatások fellépésének kockázata a szedett gyógyszerek számától, az egyes gyógyszerek interakciós hajlamától és a bevett mennyiségektől függ.
A gyógyszerek közti kölcsönhatásnak azt nevezzük, amikor egy gyógyszer hatása módosul egy ugyanabban az időben bevett másik gyógyszer miatt. A kölcsönhatás létrejöhet vényköteles és nem vényköteles (recept nélküli) gyógyszerek alkalmazása során. Ezek a kölcsönhatások lehetnek kedvezőek is, de általában káros, nemkívánatos hatások lépnek fel.
A kedvező hatások kihasználására az orvosok szándékosan írnak fel két azonos, de nem hasonló hatóanyag tartalmú készítményt egy betegség hatékonyabb kezelésére, például a nehezen kezelhető magas vérnyomás esetén. Ezáltal hatékonyabban és kevesebb mellékhatással csökkenthető a vérnyomás, a gyógyszerek közötti kölcsönhatásnál a hatások összeadódnak. Előfordulhat, hogy az orvos tévedésből ír fel hasonló gyógyszereket vagy két különböző orvos írja fel az azonos hatóanyag tartalmú, de eltérő nevű készítményeket, a hatás ekkor is összeadódik, azonban súlyos problémák léphetnek fel.
A gyógyszerek közötti kölcsönhatások során előfordulhat, hogy a hatások kioltják egymást vagy a szervezet reakcióját módosítják. Két ellentétes hatású gyógyszer kölcsönhatásba léphet egymással, csökkentve az egyik vagy mindkét szer hatását. Például fájdalomcsillapításra használt ibuprofén (nem-szteroid gyulladásgátló) növeli a só-vízvisszatartást, a vízhajtók fokozzák a szervezet só- és vízürítését. Ha valaki mindkét féle gyógyszert szedi, az ibuprofén csökkentheti a vízhajtó hatékonyságát. És még néhány példa: Fájdalom és lázcsillapítók és nem-szteroid gyulladásgátlók együttes szedése gyomorvérzést, gyomorfekélyt okozhat. Fogamzásgátlók antibiotikumokkal együtt alkalmazva hatáscsökkenést okoznak, ezért kiegészítő fogamzásgátló módszer alkalmazása szükséges az antibiotikum adása idején. Hashajtók és vízhajtók együtt szedése esetén felborul a só-víz- és ásványianyag háztartás. Cukorbetegség gyógyszerei és fájdalomcsillapítók egymás hatását erősítik. Theofillinek kölcsönhatásba lépnek antibiotikumokkal, fogamzásgátlókkal, savlekötőkkel, vízhajtókkal. Allergia ellenes szerek antibiotikumokkal, savlekötőkkel együtt adva hatásnövekedést okoznak.
A kölcsönhatásoknál megemlítendő még a gyógyszer és táplálék közötti kölcsönhatás. A gyógyszer és a táplálék is a gyomor-bélrendszeren keresztül jut a szervezetbe, együttes bekerülésük megváltoztathatja a gyógyszer hatását. Egyes készítményeknél fontos szempont, hogy étkezés előtt, után vagy alatt kell szedni, mert a felszívódásukat befolyásolja az étkezés, például antibiotikumoknál. A tetraciklin típusú antibiotikumok megkötik a bélben lévő kalciumot és vasat, és így már nem tudnak felszívódni, nem hatnak. Ezeknél az antibiotikumoknál és a vas vagy kalcium tartalmú (tej és tejtermékre is vonatkozik) készítmények között 2-4 óra teljen el. Néhány gyógynövény is kölcsönhatásba léphet a gyógyszerekkel. Nagyobb mennyiségben fogyasztva, vagy gyógyszerekkel együtt alkalmazva okozhatnak nemkívánatos mellékhatásokat. Ilyen szerek fogyasztásánál is javasolt elolvasni a használati útmutatót és kikérni a gyógyszerészek véleményét. A grapefruit-fogyasztás számos gyógyszeres kezelés hatását módosítani képes, sajnos negatív irányban. A grapefruit a felszívódás növelésével és a kiválasztás gátlásával is képes a gyógyszerszinteket módosítani, a májenzimek működését befolyásolva a májban bomló gyógyszerek hatását fokozza, bizonyos vérnyomáscsökkentők, szívritmuszavar elleni szerek, valamint májban lebomló allergia ellenes gyógyszereknél. Hashajtók (senna, rebarbara) felgyorsítják a bélmozgásokat, ezért a gyógyszerek nem tudnak megfelelően felszívódni. Az orbáncfű fokozza az enzimműködéseket a májban, gyorsítja a gyógyszerek lebomlását, és így várkoncentrációjuk és hatásuk csökken. (pl.: fogamzásgátlók, teofillinek, digoxin) Bizonyos gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, bőrgyógyászati készítmények) alatt a napsugárzás és szoláriumozás kerülendő, mert fényérzékenységet okozhatnak.
A gyógyszerek közti kölcsönhatások kockázatát úgy tudják csökkenteni a betegek, hogy mindig tájékoztatják az orvost és gyógyszerészt az általuk szedett gyógyszerekről, illetve egyetlen gyógyszertárban váltják ki az összes gyógyszerüket. Hiszen azon betegek vannak kitéve a gyógyszerek közti kölcsönhatások veszélyeinek, akiket több orvos kezel egyszerre, mivel nem biztos, hogy mindegyik orvos tud az összes szedett gyógyszerről.
Dr. Paczulák Edina
