A miniszimpóziumra 2020. november 4-én délután, online konferencia keretében került sor. Az online technikára való tekintettel a miniszimpózium – a korábbi gyakorlattal szemben – meghívásos rendezvényként került lebonyolításra, ahol a Kamara országos és területi szervezeteinek vezetői vettek részt, továbbá meghívottként dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész, valamint az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság gyógyszerészeti és orvostechnikai főosztályának munkatársai. A moderátor feladatait dr. Horváth-Sziklai Attila igazgató, az országos hivatal vezetője látta el.
A COVID-19 járvány miatt a tavaly decemberben kezdődött új ciklusban – a korábbi gyakorlattól eltérően – nem volt lehetőség az időközben felmerülő szakmapolitikai kérdések megvitatására. Mivel számos olyan téma merült fel, amelyek megvitatása indokolt a kamarai álláspont kialakítása érdekében, a Kamara vezetősége úgy döntött, hogy személyes jelenlét nélkül, online keretek között miniszimpóziumot szervez.
A 2020. november 4-én tartott videókonferencián négy témát vitattak meg: (1) az expediálás szabályozása és gyakorlata, (2) a NEAK elszámolás, (3) csomagküldés, házhoz szállítás, internetes gyógyszerrendelés, valamint (4) vis major expediálási helyzetek gyakorlata és lehetséges szabályozása. Előzetesen lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők írásban feltehessék az említett témákkal kapcsolatos kérdéseiket. A négy téma egy-egy rövid vitaindító keretei között került bemutatásra, majd a részvevők az ezt követő fórumon adhattak hangot véleményüknek. Az előzetesen írásban feltett kérdésekre az előadók előadásaik során, illetve a fórumon válaszoltak.
Az első vitaindító előadást dr. Bartus György tartotta. „Az expediálás szabályozása és gyakorlata” című előadásában a felírási igazolással és az e-vényre történő gyógyszerkiadással kapcsolatos jelenlegi szabályozást, illetve azok új elemeit ismertette. Példákkal alátámasztva kitért a szabályozásban rejlő kockázati tényezőkre is, kiemelve az sms-ben továbbított kódok veszélyeit.
A következő előadó dr. Nyíri László volt, aki a NEAK elszámolással kapcsolatos kérdéseit osztotta meg a hallgatósággal. Ismertette az ezzel kapcsolatos jelenlegi szabályozást, majd rátért az elszámolt támogatás utalásának kérdéseire. Hangsúlyosan foglalkozott az önellenőrzési kötelezettséggel, amely témával való további foglalkozást elengedhetetlennek tartotta. A kényszerkorrekcióval is foglalkozott, ahogy a finanszírozási előleg kérdéskörét is fontosnak tartotta. A felírási gazolás tartalmi elemeinek ismertetése után a retaxa szükségességéről, az elszámolásból kivont vények és támogatási összegekkel kapcsolatos vitás helyzetekről, az utalási-kölcsönzési-időtartamról, a papíralapú vények és felírási igazolás problematikájáról, valamint az állami finanszírozású szoftver elszámolásra kiható jövőbeni szerepéről szólt.
Dr. Torma Ádám következett ez után, aki a csomagküldés, házhoz szállítás és az internetes gyógyszerrendelés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondta, „három olyan tevékenységről van szó, amit evidensnek tekintünk, de jogszabályi szinten ez nem teljesen így van”. Ezt követően egyenként ismertette a három tevékenység jogi kereteit, majd táblázatban hasonlította össze jellemzőiket. Ezt követően felvázolta a jelenlegi helyzetet, ami úgy foglalható össze, hogy nincs egy átfogó, szisztematikus szabályozási rendszer, de emellett a szabályozás más hiányosságaira is felhívta a figyelmet. Végezetül összegyűjtötte mindazokat a jellemzőket, amelyek egy átgondolt koherens és kogens szabályozáshoz szükségesek.
A vis major expediálási helyzetek gyakorlata és lehetséges szabályozása címmel dr. Hankó Zoltán következett ez után. Mint mondta, a Kamara régóta foglalkozik a kérdéssel, az ezzel kapcsolatos javaslatokat már többször elküldték az Egészségügyért Felelős Államtitkárságra. Két fő irány fogalmazódott meg korábban a vényköteles gyógyszerek expediálásának szabályozásával kapcsolatban. Az egyik a „vényírási jogot a gyógyszerészeknek”, ami az orvostársadalom vezetőinek jelentős ellenállásával találkozott. A másik a Kamara által kidolgozott és javasolt „vis major” helyzetek kezelése, amikor a krónikus beteg gyógyszerelésének folyamatosságát lehet akkor is biztosítani, ha a beteg számára a kezelő orvosa nem érhető el. Az elnök által ismertetett javaslat az ellenőrizhetőséget, a dokumentálást és a szakmai felelősség érvényesülését garantáló megoldást ismertetett. A téma a koronavírus-járvány és a telemedicina szolgáltatások elindulása után hatványozottan aktuális – mondta az elnök.
A vitaindító előadások után fórum következett. A több mint két órás vita során mind a négy témával kapcsolatban számos vélemény hangzott el. Ezt követően az előadók a saját témakörükbe tartozó hozzászólásokat röviden összefoglalták. Dr. Bartus György a legsürgetőbbnek annak a kérdés megoldását tartotta, hogy az EESZT elérhetetlensége esetén „boldog, boldogtalan” megkaphatja a gyógyszert és ennek nemcsak gyógyszerbiztonsági, hanem anyagi vonatkozásai is vannak. Dr. Nyíri László összegzésként a (1) hibás vények finanszírozásának rendezését, (2) a finanszírozási előleg korrekcióját, (3) NEAK ellenőrzés kérdését és a (4) retaxa indokolatlanságát tartotta a legfontosabbnak. Dr. Torma Ádám szerint alapjaiban kell újragondolni a csomagküldés, a házhoz szállítás és az internetes gyógyszerrendelés szabályozását és mozgásterét, de olyan szellemiséggel, hogy ezek a tevékenységek ne veszélyeztessék a jelenlegi struktúrát. Dr. Hankó örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a vis major expediálás hangsúlyos vitatémává vált, és mindenki indokoltnak tartotta, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Mielőtt ismét hivatalosan benyújtaná javaslataikat az Államtitkárságra, szükségesnek tartja az országos tiszti főgyógyszerésszel történő egyeztetést.
Végezetül dr. Horváth-Sziklai Attila zárszavában megköszönte az aktív részvételt, és annak a reményének is hangot adott, hogy komoly „szellemi munícióban” részesültek részvevők.
mgyk.gyh
