Â
DR. BURGETTI LĂSZLĂ
A vĂ©rtesacsai Kazay gyĂłgyszertĂĄr mƱködtetĂ©sĂ©Ă©rt, Kazay Endre emlĂ©kĂ©nek ĂĄpolĂĄsĂĄĂ©rt, a GyĂłgyszertĂĄri KözpontbĂłl patikĂĄba kerĂŒlt több mint 200 darabos gyĂłgyszerĂ©szeti gyƱjtemĂ©ny megĆrzĂ©sĂ©Ă©rt Ă©s a Fekete Sas Patika MĂșzeumnak tĂ©rĂtĂ©smentes ĂĄtadĂĄsĂĄĂ©rt.
Â
Â
Â
Â
Â
DR. DĂCS JĂNOS
1957-ben szerzett diplomĂĄt Szegeden. Több gyĂłgyszertĂĄrban is dolgozott, többek között BĂ©kĂ©s megye legnagyobb gyĂłgyszertĂĄrĂĄt vezette 19 Ă©ven ĂĄt. Ezt követĆen a BĂ©kĂ©s megyei gyĂłgyszertĂĄri központ igazgatĂłja volt 1992-ig, innen vonult nyugdĂjba, majd megnyitotta a vĂĄros elsĆ magĂĄnpatikĂĄjĂĄt, amelyet jelenleg mĂĄr fia vezet.
Â
Â
Â
Â
LAJOS FERENCNĂ DR. PERE HEDVIG ANNA
A Semmelweis OrvostudomĂĄnyi Egyetemen 1974-ben szerezte oklevelĂ©t. KözforgalmĂș Ă©s intĂ©zeti gyĂłgyszertĂĄri gyakorlat utĂĄn Vas megye szakfelĂŒgyeleti osztĂĄlyĂĄra kerĂŒlt. Az ĂĄtalakulĂĄsok utĂĄn ezt a termĂ©szetƱ munkĂĄjĂĄt, mint tiszti gyĂłgyszerĂ©sz folytatta. A GyĂłgyszerĂ©szet szaklap tudĂłsĂtĂłja volt Ă©vekig. 2004-ben gyĂłgyszerĂ©szhallgatĂłk gyakorlataival kapcsolatos tevĂ©kenysĂ©gĂ©t az egyetem a Semmelweis Egyetem OktatĂł GyĂłgyszerĂ©sze cĂmmel jutalmazta. A KamarĂĄban kĂ©t cikluson keresztĂŒl ĂŒgyviteli titkĂĄrkĂ©nt tevĂ©kenykedett.
A Vas Megyei GyĂłgyszertĂĄri Központ Dr. KĂŒttel DezsĆ vezetĂ©sĂ©vel egy olyan emlĂtĂ©sre mĂ©ltĂł, az orszĂĄg harmadik legnagyobb szakkönytĂĄrĂĄnak szĂĄmĂtĂł könyvtĂĄrĂĄt hozta lĂ©tre. E kuratĂłrium titkĂĄrakĂ©nt 1992-2015-ig foglalkozott azzal, hogy az elĆdök megbecsĂŒlĂ©sekĂ©nt, az ĂĄltaluk összegyƱjtött könyvtĂĄrat rendszerezze, bĆvĂtse, digitĂĄlis formĂĄban feldolgozza, Ă©s megĆrizze.
Â
Â
LIPTĂKNĂ DR. CSEKEY ĂVA
Dr. Csekey Ăva diplomĂĄjĂĄt 1974-ben szerezte. 1977-ben egyetemi doktorĂĄtust, majd jogi szakokleveles diplomĂĄt szerzett. Az OrszĂĄgos GyĂłgyszerĂ©szeti IntĂ©zetben dolgozott, majd egy ideig fĆvĂĄrosi tisztifĆgyĂłgyszerĂ©szkĂ©nt és az OGYI-ban fĆigazgatĂł-helyetteskĂ©nt. 2007 Ă©s 2011 között a Budapesti szervezet elnöksĂ©gĂ©nek tagja. Jelenleg az OGYĂI tanĂĄcsadĂłja.
Â
Â
Â
Â
Â
DR. PĂSZTOR GYĂRGY
PĂĄsztor György 1923-ban szĂŒletett gyĂłgyszerĂ©sz csalĂĄdban. A Fasori gimnĂĄziumban Ă©rettsĂ©gizett, itt kezdte jĂ©gkorongozĂłi sport karrierjĂ©t.1943-ban mĂĄr magyar bajnoksĂĄgot nyert.1944 decemberĂ©ben, Budapest ostromĂĄnak közeledtĂ©vel a PĂĄzmĂĄny PĂ©ter egyetem orvos-gyĂłgyszerĂ©sz hallgatĂłit SAS behĂvĂłval, egyetemi tanulmĂĄnyaik folytatĂĄsĂĄra NĂ©metorszĂĄgba vezĂ©nyeltĂ©k, ahol a nĂ©met parancsnoksĂĄg a magyar egyetemistĂĄkat is a nĂ©met hadsereg keretĂ©ben akarta bevetni az utcai harcokba. A magyar követsĂ©gen magas beosztĂĄsban dolgozĂł bĂĄtyja (szintĂ©n gyĂłgyszerĂ©sz) sikerĂŒlt a közel ezer hallgatĂłt Ă©s professzoraikat kimenteni Ă©s haza szĂĄllĂtani 1945 oktĂłberĂ©ben. A RĂĄkosi rezsim mint "nyugatra tĂĄvozott,veszĂ©lyes szemĂ©lyt" internĂĄlta és 2 Ă©vi kĂ©nyszermunka utĂĄn, csak 1948-ban fejezhette be tanulmĂĄnyait.
PĂĄlyĂĄjĂĄt a KĂgyĂł utcai "VĂĄrosi " patikĂĄban kezdte, mely nem ĂĄllamosĂtĂĄsa utĂĄn 1951-ben kerĂŒlt Szent IstvĂĄn körĂști, Marx tĂ©ri patikĂĄba, ahol nyugdĂjba vonulĂĄsĂĄig vezetĆ, oktatĂł gyĂłgyszerĂ©sz Ă©s a XIII. kerĂŒleti tisztifĆgyĂłgyszerĂ©sze is volt. (8 gyĂłgyszerĂ©szeti kitĂŒntetĂ©ssel ia rendelkezik.)
KiemelendĆ, hogy sport terĂ©n a legsikeresebb magyar gyĂłgyszerĂ©sz. Ătszörös magyar jĂ©gkorong bajnok, szĂĄmos vĂĄlogatottsĂĄggal. A Magyar Olimpiai BizottsĂĄg tagja. A Nemzetközi JĂ©gkorong SzövetsĂ©gnek 1959 Ăłta tagja, 23 Ă©ven ĂĄt a SzövetsĂ©g orvosi Ă©s doppingellenĆrzĂ©si bizottsĂĄgĂĄnak vezetĆje. 11 hazai Ă©s nemzetközi sport kitĂŒntetĂ©s birtokosa, pl. Magyar NĂ©pköztĂĄrsasĂĄg kivĂĄlĂł sportolĂłja, Sport Ă©rdemrend arany fokozat, MOB Olimpiai dij, Magyar Ărdemrend tisztikeresztje, Fair Play ĂletmƱ-dij.
Â
Â