A közelgő Köztestületi Napok alkalmából részletek adunk közre a közforgalmú gyógyszertárakkal kapcsolatos kormányjelentésből.  Tesszük ezt azért, mert ennek ismerete nemcsak a szakmai és szakmapolitikai vezetők, hanem a gyógyszerészek számára is fontos lehet.
Összeállításunk első részben a jelentés keletkezéséről, szerkezetéről, illetve a 2006-os szabályozásról ejtünk szót.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006 . évi XCVIII. törvény (a továbbiakban : Gyftv .) 86/B. §-a elrendeli, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a 2011. január 1. és 2014. július 1. közötti időszakra vonatkozóan a Kormány 2014. október 1. napjáig jelentést terjesszen az Országgyűlés elé.

A jelentés elkészült, amit 2014. október 27-én nyújtottak be az Országgyűléshez B/1764 számon. Elkészítésében segítséget nyújtott az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK).

A jelentés bemutatja a 2010-ben elfogadott, a közforgalmú gyógyszertárak működési feltételeire vonatkozó szabályozásváltozásokat, azok kiváltó előzményeit, illetve a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzetéről is tájékoztatást ad (A jelentés készítésekor a 2013. évi mérlegbeszámolók adatai még nem voltak elérhetőek.). A következőkben az alább látható tartalomjegyzéke alapján – ugyanazt a számozást követve – próbálunk betekintést nyújtani a kormányjelentésbe.

 

BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - A 2010-BEN BEVEZETETT, A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEIT ÉRINTŐ ÁTALAKÍTÁS ELŐZMÉNYEI

1. 1. A gyógyszertári szabályozás jellemzői 2006-ig

1. 2. A szabĂĄlyozĂĄs vĂĄltozĂĄsa 2006-ban

1. 3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs időszak végén

 

II. A 2010-BEN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK FINOMHANGOLÁSAI

II. 1. Jelentősebb jogszabály módosítások

II.1.1. PatikaalapĂ­tĂĄsi moratĂłrium

II. 1. 2. Új gyógyszertár létesítési szabályrendszer

II.1. 3. DemogrĂĄfiai ĂŠs geogrĂĄfiai kritĂŠriumok

II.1. 4. OrszĂĄgos pĂĄlyĂĄzat rendje

II.1. 5. MinimĂĄlis gyĂłgyszerĂŠszi tulajdon

II.1. 6. SzemĂŠlyi jogos gyĂłgyszerĂŠsz ĂśnĂĄllĂł kĂŠpviseleti ĂŠs menedzsment joga

II.1. 7. Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalma

II.1. 8. TovĂĄbbi mĂłdosĂ­tĂĄsok

II. 2. MegjegyzĂŠsek a deliberalizĂĄciĂłs intĂŠzkedĂŠsekkel kapcsolatban

II. 3. A gyĂłgyszerĂŠszek tulajdonnĂśvelĂŠsĂŠt tĂĄmogatĂł intĂŠzkedĂŠsek

II. 3. 1. A Patika HitelprogramrĂłl

II. 3. 2. A Patika Tőkeprogramról

II. 3. 3. Az elővásárlásról

 

III. A KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁS HELYZETE MA III. 1.1 . A gyógyszertárak gazdasági helyzete

III. 1.1. Legfontosabb gazdasĂĄgi adatok

III. 2. A gyĂłgyszertĂĄrak mĹąkĂśdĂŠsĂŠvel ĂśsszefĂźggĂŠsben nyĂşjtott tĂĄmogatĂĄsok

III. 2.1. KĂśzforgalmĂş gyĂłgyszertĂĄrak mĹąkĂśdĂŠsi cĂŠlĂş tĂĄmogatĂĄsa

III. 2. 2 . Finanszírozási előleg

III. 2. 3. Gyógyszerészi generikus ösztönző

III. 2. 4. GyĂłgyszertĂĄrak ĂĄrrĂŠsrendezĂŠse

III. 2. 5. GyĂłgyszertĂĄri szolgĂĄltatĂĄsi dĂ­j

III. 3. Fontosabb tények és adatok a hatósági gyakorlat köréből

III. 4. A gyĂłgyszertĂĄrak szakmai helyzete

III. 4.1. SzemĂŠlyi jog rehabilitĂĄlĂĄsa, szakmai kompetenciĂĄk fejlesztĂŠse

III. 4. 2. Alapszint Ĺą gyĂłgyszerĂŠszi gondozĂĄs

III. 5. EgyĂŠb fontos szakmai vĂĄltozĂĄsok

III. 5.1. SzemĂŠlyi minimumfeltĂŠtelek bevezetĂŠse ĂŠs kĂŠpzĂŠs

III. 5. 2. Marketing szabĂĄlyok szigorĂ­tĂĄsa

III. 6. Jelenlegi kihĂ­vĂĄsok, problĂŠmĂĄk

 

Összeállításunk első részében az I. fejezetben foglaltak közül a 2010-ben bevezetett, a közforgalmú gyógyszertárak működési feltételeit érintő átalakítás előzményeiről lesz szó. E fejezet célja, hogy nagyobb történelmi távlatban mutassa be a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok alakulását, annak érdekében, hogy nyilvánvaló legyen az, hogy a 2006 és 2010 között lezajlott liberalizációs folyamat törést jelentett az ágazati szabályozás fejlődésében.

 

I.2. A szabĂĄlyozĂĄs vĂĄltozĂĄsa 2006-ban

A jelentés megállapítja, hogy 2006 előtt a meghatározott földrajzi és demográfia szükségletalapon szervezett lakossági gyógyszerellátás rendszere feladatai ellátására alkalmas volt és egyenletes gyógyszerellátás t biztosított Magyarországon. A 2006. december 29-én bevezetett szabályozás következtében a közvetlen lakossági gyógyszerellátás minőségének általános javulása elmaradt, sőt a lakossági gyógyszerellátás helyzete folyamatosan romlott, megjelent a hozzáférési esélyegyenlőtlenség, a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertára k esetében pedig megnövekedtek a működtetést veszélyeztető terhek is. Mindezen folyamatok a közegészség védelmének, mint közérdekű célnak a sérülését okozták.

I.3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs időszak végén

A jelentés szerint összességében elmondható, hogy a szükséglet-alapú szabályozási rendszer lazításának következtében a számon kérhető felelősségű szereplőkkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai kamara mint köztestület) szemben 2006-2010 között megerősödött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe. A megváltozott szabályozási környezet a gyógyszerellátás struktúrájának változását is magával hozta. Ez részben jelentette a szakmai (gyógyszerészi) döntéshozatalt befolyásoló külső, elsősorban gazdasági jellegű tényezők előtérbe kerülését –, csökkentve a gyógyszerészi döntéshozatal szakmai függetlenségét – akkor, amikor kiüresedtek az etikai szempontokat ellenőrző, és gyógyszerészi magatartást védelmező köztestületi jogkörök is. A kötelező kamarai tagság megszüntetése a gyógyszerellátás minőségének biztosítására szolgáló eszközök gyengülését eredményezte.

2010. októberi (J/1323 számú) kormányjelentésre emlékeztetve a gyógyszerellátás szakmai színvonala és megbízhatósága, valamint a költségtakarékosság kapcsán az alábbi megállapításokat teszi a jelentés a 2006-2010 közötti időszakkal kapcsolatban.

• A szabĂĄlytalan ĂŠs jogosulatlan expediĂĄlĂĄs becsĂźlt arĂĄnya 2006-2010 kĂśzĂśtt kb . 20-30%-ra volt tehető.
• JellemzőbbĂŠ vĂĄlt az ĂĄltalĂĄnos kereskedelemből ĂĄtvett, de a gyĂłgyszerellĂĄtĂĄs kontextusĂĄban a jogszerĹąsĂŠg kereteit feszegető marketing elemek alkalmazĂĄsa.
• MĂ­g a gyĂłgyszertĂĄrak szĂĄma ĂĄtlagosan 20%-kal, a gyĂłgyszerĂŠszek szĂĄma csak 15% -kal nőtt. A nĂśvekvő patikaszĂĄmmal a gyĂłgyszerĂŠszi lĂŠtszĂĄm nem tartott lĂŠpĂŠst. A nyitva tartĂĄsi idő ĂĄtlagĂĄnak nĂśvekedĂŠse miatt a fajlagos lĂŠtszĂĄmarĂĄny alakulĂĄsa ennĂŠ l is rosszabb volt.
• A kĂśzvĂŠlemĂŠny-kutatĂĄsi adatok szerint az azonos hatĂłanyagĂş, de olcsĂłbb kĂŠszĂ­tmĂŠnyek kĂśtelező felajĂĄnlĂĄsĂĄnak elmaradĂĄsa (helyettesĂ­tĂŠs) ĂĄtlagosan elĂŠrte a 30-40%-ot is.

A szakmai dĂśntĂŠshozatal feltĂŠteleinek vĂĄltozĂĄsĂĄval kapcsolatban a J/1323 . jelentĂŠs az alĂĄbbi gyakorlatrĂłl szĂĄmol be.

• A gyĂłgyszertĂĄr mĹąkĂśdtetĂŠsĂŠt ĂŠrintő szakmai dĂśntĂŠshozatalban a szemĂŠlyi jogos gyĂłgyszerĂŠsz rĂŠszĂŠre biztosĂ­tott előjogok Ăśnmagukban elĂŠgtelenek, mert a valĂłsĂĄgba n munkĂĄltatĂłjuk elvĂĄrĂĄsainak kĂŠnytelenek megfelelni. Amennyiben ellentmondanĂĄnak a befektetői elvĂĄrĂĄsoknak a munkĂĄltatĂł mĂĄsik szemĂŠlyi jogos gyĂłgyszerĂŠszt vĂĄlaszt, mivel a szemĂŠlyi jog nem a gyĂłgyszertĂĄr mĹąkĂśdtetĂŠsĂŠhez kĂśtődik.
• A gyĂłgyszertĂĄri tulajdonosok nem voltak hatĂŠkonyan szankcionĂĄlhatĂłak a szabĂĄlytalansĂĄgok miatt, hiszen szankciĂłk nem őket, hanem beosztott gyĂłgyszerĂŠszeiket ĂŠrintettĂŠk.
• Gondot jelentett tovĂĄbbĂĄ, hogy a mĹąkĂśdĂŠsi engedĂŠly sĂşlyos jogszabĂĄlysĂŠrtő tevĂŠkenysĂŠg miatti megvonĂĄsa esetĂŠn ugyanaz a tulajdonosi kĂśr mĂĄs gazdasĂĄgi tĂĄrsasĂĄggal ismĂŠt lehetett mĹąkĂśdĂŠsi engedĂŠly jogosultja, illetve mĂĄs gyĂłgyszertĂĄrakat is tovĂĄbb mĹąkĂśdtethet.
• A gyĂłgyszertĂĄr tulajdonosa a gyĂłgyszertĂĄr-lĂŠtesĂ­tĂŠsi kĂŠrelem beadĂĄsĂĄt kĂśvetően az engedĂŠlyezĂŠsi eljĂĄrĂĄs sorĂĄn tĂśbb esetben nem jelĂślt meg szemĂŠlyi jogos gyĂłgyszerĂŠszt, illetve az eljĂĄrĂĄs sorĂĄn a megjelĂślt szemĂŠlyi jogos gyĂłgyszerĂŠsz szemĂŠlye megvĂĄltozott.
• A gyĂłgyszertĂĄrak nagykereskedők felĂŠ fennĂĄllĂł adĂłssĂĄgĂĄllomĂĄnya miatt a nagykereskedői befolyĂĄs a kĂŠszletpolitikĂĄban fokozottan ĂŠrvĂŠnyesĂźlt, mindezt kĂźlĂśnĂśsen erősĂ­tette a vertikĂĄlis integrĂĄciĂłban megvalĂłsulĂł kĂśzvetlen nagykereskedői befolyĂĄs is.
• A befektetők kĂźlĂśnĂśsen 2006-2009 kĂśzĂśtt erősebben ĂŠrvĂŠnyesĂ­tettĂŠk a profitszempontot, amely a szakmai szolgĂĄltatĂĄsok minősĂŠgĂŠnek hĂĄttĂŠrbe szorulĂĄsĂĄt eredmĂŠnyezte.

A jelentés által idézett példák a gyógyszerész szakmai döntéshozatal szabadságának, illetve szakmai függetlenségének korlátozását jelzik. A következő működési elégtelenségekre mutat rá.

• A nagyvĂĄrosokban ugyan mind a gyĂłgyszertĂĄrak szĂĄmĂĄt, mind pedig nyitvatartĂĄsi idejĂŠnek hosszĂĄt tekintve bővĂźlt a lakossĂĄg gyĂłgyszerekhez jutĂĄsĂĄnak lehetősĂŠge, ugyanakkor vidĂŠken az ellĂĄtottsĂĄg helyzete nem javult.
• A megnĂśvekedett vĂĄrosi ellĂĄtĂł kapacitĂĄs elszĂ­vta a vidĂŠki patikĂĄk vevőkĂśrĂŠt, jelentősen rontva ezĂĄltal ez utĂłbbiak jĂśvedelmezősĂŠgĂŠt, ami rontotta a helyben ĂŠlő lakossĂĄg ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgĂĄt.
• A megnĂśvekedett vĂĄrosi ellĂĄtĂł kapacitĂĄs elszĂ­vta a vidĂŠki patikĂĄk vevőkĂśrĂŠt, jelentősen rontva ezĂĄltal ez utĂłbbiak jĂśvedelmezősĂŠgĂŠt, ami rontotta a helyben ĂŠlő lakossĂĄg ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgĂĄt.
• A szolgĂĄltatĂĄs kĂŠszlet-feltĂŠteleinek romlĂĄsa a 2006-os ĂŠs a 2008-as ĂŠvek viszonyĂĄban ĂĄtlagosan kb. 18-20% volt.

Mindezek alapján a 2010-ben hivatalba lép ő Kormány a fenti folyamatok áttekintése után a haladéktalan beavatkozás mellett döntött.

 

MGYK