A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottság a Gyógyszerészek Világnapja alkalmából szeptember 25-én a Sanofi-Aventis Zrt. előadótermében konferenciát tartott. A központi téma a gyógyszerészek szerepe az egészségmegőrzésben, a helyes gyógyszeralkalmazás támogatásában volt.
A konferencia a rendezvénynek helyt adó Sanofi-Aventis Zrt. vezérigazgatójának, Szörényi Beátának a köszöntő szavaival vette kezdetét. Beszédének középpontjában az egészségmegőrzés fontossága állt. Ez azonban, mint mondta, társadalmi és gazdasági kérdés is, különösen hazánkban, ahol az egészségügyi adataink több területen sem fényesek.
„Láthatóan sok a tennivaló, ehhez azonban hosszú távú elkötelezettségre és együttműködésre van szükség” hangsúlyozta. A betegek egészségértését is javítani kell, ehhez elengedhetetlen, az egészségpolitika, az egészségügyi rendszerben dolgozók napi alázatos munkája és szakértelme. De elengedhetetlen a lakosság felelősségvállalása is – emelte ki.
Ezután prof. dr. Szökő Éva (elnök, MGYT és MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottság) vette át a szót, aki köszöntőjében a FIP kezdeményezésére létrehozott Gyógyszerészek Világnapjáról emlékezett meg. E napon világszerte tartanak rendezvényeket, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét arra, hogy a gyógyszerészek elkötelezettek a lakosság egészségének biztosításában, majd a gyógyszerészi munka sokoldalúságáról ejtett néhány szót.
„Az MGYT az MTA-val közösen immáron negyedik alkalommal tart rendezvényt e nap alkalmából, idén az öngondoskodást szeretnénk a középpontba állítani” – hangzott el. Hogyan lehet segíteni az egészségtudatos magatartás kialakításában? Az öngyógyszerezés területén mi a beteg felelőssége? Mi a szerepe az oktatásnak? Milyen feladatai vannak az egészségügyi szakembernek? – ezekre és ehhez hasonló kérdésekre próbálnak választ találni ezen a rendezvényen is.
Ezt követően a vitaindító előadások következtek, az üléselnök prof. dr. Szökő Éva volt. Elsőként dr. Bidló Judit (NEAK) adta elő „Az öngondoskodás fontossága az egészség megőrzésében – finanszírozási szempontok” című előadását. Az öngondoskodás egészségpolitikai cél, de népegészségügyi kérdés is, kiemelt területe a munkájuknak –mondta. Ezt követően rövid áttekintést adott arról, hogy az egészség és a betegség kérdését hogyan értelmezték az egyes korokban. A következőkben a gyógyszertámogatási rendszerrel foglalkozott, külön figyelmet szentelve annak, hogy a beteg együttműködése hogyan jelenik, jelenhet meg a finanszírozásban, illetve ismertette a támogatási formákat is. Kitért a törzskönyvezés dinamikusan növekvő területeire is. 
„Az öngondozásnak komoly finanszírozási vonzata lehet” – folytatta. Úgy látja, a terápiahűség legyen elvárás és ennek mindenképpen meg kell jelennie a finanszírozásban. Konkrét példákat is hozott ezzel kapcsolatban, például a 2-es típusú cukorbetegség esetén elvárás az életmódváltás, mielőtt kezelést kapna a beteg. Említette a COPD-t és a dohányzás kapcsolatát is, ha a beteg dohányzik, a gyógyszer nem tud hatni.
„Az öngondoskodás fontossága az egészség megőrzésében – a gyógyszerészek szerepe címmel” prof. dr. Soós Gyöngyvér (Gyógyszerészi Gondozásért Nonprofit Kft.) következett ez után. Előadásában részletesen ismertette azokat az eseményeket, kiadványokat, ahol az öngondoskodás alapelveit megfogalmazták. Kiemelte, hogy ezek nem új keletű dolgok. Kitért a „concordancia”, az angol egészségügyi hatóság által használt fogalomra, amelynek lényege, hogy „tekintsük a betegek partnernek, győződjünk meg arról, hogy tisztában van azzal, hogy miért és mit írt fel neki az orvos”. Fontosnak tartja továbbá az egészségügyi szakemberek együttműködését. Ez pedig a primer, szekunder és tercier prevenciót is magába foglalja – hívta fel a figyelmet. A továbbiakban a gyógyszerészi gondozás hazai kialakulását, történetét, eddigi eredményeit ismertette – 1992 óta: kitért a 2005-ben megalakult Gyógyszerészi Gondozási Szakosztályra, illetve a 2007-ben létrejött Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságra. Említésre került a BEGÓNIA elnevezésű szoftver kidolgozása, valamint a kidolgozott 16 gondozási irányelv is, amiből négy idén márciusban már megjelent az Egészségügyi Közlönyben. Végezetül a gyógyszerészi gondozás napi gyakorlatára tért rá, úgy látja, dokumentálni kell e tevékenységet, a finanszírozás oldaláról közelítve a kérdéshez pedig további tárgyalások szükségesek.
A vitaindító előadásokat kerekasztal beszélgetés követte, amelynek moderátora Nógrádi-Tóth Erzsébet volt. A résztvevők – (dr. Hankó Zoltán elnök, Magyar Gyógyszerészi Kamara, prof. dr. Balogh Sándor elnök, Magyar Általános Orvostudományi Társaságok Egyesülete, dr. Pogány Gábor elnök, Nemzeti Betegfórum, Kertész Éva ügyvezető, 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány, prof. dr. Szökő Éva elnök, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság – a következő kérdésekre keresték a választ: Mi a tapasztalatuk a magyar emberek egészségértéséről, mennyire érzik felelősnek magukat a saját egészségük megőrzésében, kor, nem, lakóhely stb. szerint? Szakterületükön tapasztalják-e a betegek együttműködését a felelős gyógyszeralkalmazásban? Hogyan segíthetik a gyógyszerészek az emberek egészségtudatosságának fejlesztését, a felelős öngyógyszerezést? Ez utóbbi mennyire szokványos hazánkban?
E kérdések megvitatása során több nagy érdeklődésre számon tartott téma is terítékre került. Ilyen volt például a sajtó szerepe a tájékoztatásban vagy, hogy van-e elég idő a patikákban a betegek széleskörű tájékoztatására. Szóba került, hogy helyes kifejezés-e az egészségértés, volt, aki az egészségműveltség kifejezést ajánlotta helyette. Az egészségügyre fordított költségek és az egészségnyereség is szóba került, ahogy az együttműködés fontossága is. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a beteg önmaga nem tud dönteni számos egészséggel kapcsolatos kérdésben, e tény pedig felértékeli a gyógyszerészek szerepét. Volt, aki kiemelte a betegszervezetek szerepét a betegoktatásban, míg mások a szakemberek elérhetőségének megkönnyítését vetette fel. A kerekasztal beszélgetés összefoglalójaként dr. Hankó Zoltán az adherencia fontosságára, annak gyógyszertári megjelenésére hívta fel a figyelmet. Kertész Éva hiteles információk fontosságát hangsúlyozta, figyelmeztetve a túl sok információ veszélyére. 
Dr. Pogány Gábor is a fals információk veszélyéről beszélt, prof. dr. Szökő Éva pedig az egységesítést – azaz, hogy minden patikában hasonló magas színvonalú tájékoztatást kapjon a beteg – emelte ki. Balogh professzor pedig elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nagyjából egyformán gondolkodnak a résztvevők.
Ezt követte a betegedukációs előadások bemutatása – dr. Bácskay Ildikó volt az üléselnök. „Az egészségtudatos magatartásról középiskolásoknak” címmel dr. Gyermán Anna adta elő dr. Bácskay Ildikóval közösen készített munkáját. Dr. Csupor Dezső és dr. Oláh Gábor pedig az antibiotikumok használatáról szóló mintaelőadásukat osztotta meg a hallgatósággal.
Végezetül a Sanofi-Aventis Zrt., a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Általános Orvostudományi Társaságok Egyesülete stratégia együttműködési megállapodásának aláírása zárta a rendezvényt.
A rendezvényen bemutatott mintaelőadások letölthetők az MGYT honlapjáról (www.mgyt.hu) és felhasználhatóak középiskolásoknak tartott óra keretében vagy a betegekkel való beszélgetéseken.
mgyk.gyh
Szörényi Beáta
Prof. dr. Szökő Éva
Dr. Bidló Judit
Prof. dr. Soós Gyönygvér
Nógrádi-Tóth Erzsébet
Dr. Bácskay Ildikó
Dr. Gyermán Anna
Dr. Csupor Dezső és dr. Oláh Gábor
