A vándorgyűlés utolsó napján, szombaton további előadások hangzottak el a Kamara cselekvési programjával és feladataival kapcsolatban.

Az első előadó dr. Dózsa Csaba docens, egészségügyi közgazdász volt, akinek plenáris előadásáról egy korábbi tudósításunkban már beszámoltunk.

Dr. Sándor Csaba, a Békéshelp Kft. ügyvezetője folytatta a programot, aki a kamarai szolgáltatásokat, flottaszerződéseket ismertette. Bemutatta a 2023. decemberi választáskor alakult munkacsoportot, amely tagjai rajta kívül dr. Torma Ádám, dr. Horváth-Sziklai Attila és az elnök. A továbbiakban sorolta a már meglévő flottaszerződéseket, amelyek például számlavezetéssel, autóvásárlással, üzemanyagkártyával, vagy éppen sporttal kapcsolatosak. Mint mondta, a Kamara sok évvel ezelőtt kötött először flottaszerződést, amelyek felülvizsgálatára is sort kerítenek. Szót ejtett az új, 2023/24-ben kötött szerződésekről, és említést tett a folyamatban lévőkről is. A flottaszerződésekről részletes információkat a későbbiekben teszünk közzé.

Dr. Torma Ádám és dr. Sohajda Attila következett ezután, akik „A gyógyszerellátás gazdasági keretrendszere; helyzetkép, teendők”címmel mutatták be munkájukat. Az előadás első részében dr. Sohajda Attila vázolta fel a jelenlegi helyzetképet. A gyógyszertári vállalkozások megoszlásának bemutatása során részletezte az ágazat értékesítési árbevételét, a realizált árréstömeget és az üzemi tevékenység eredményét. A továbbiakban az adózott eredménnyel és a jövedelmezőséggel kapcsolatos adatokat mutatott be. Ezt követte az intézeti közvetlen lakossági gyógyszerellátás adatainak az ismertetése. Ez után a gyógyszerellátással kapcsolatos gazdasági teendőkre helyezték a hangsúlyt, amelyet dr. Torma Ádám ismertetett. Foglakozott az árrés és a szolidaritási díj kérdéseivel. Idézett dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár előző napi előadásából: „Hosszú évek lebegtetését követően tettünk egy komoly lépést a magi díjak rendezése irányába. (…) Mindenki jól járt vele: a lakosság minimális áremelkedésért cserébe továbbra is hozzáfér a magisztrális gyógyszerekhez…” Az említettek alapján a teendőket a következőképpen foglalta össze: Az ágazaton belül jellemző a támogatott és nem támogatott termékek árréstömege közötti növekvő különbség. A támogatott forgalom aránya folyamatosan nő, a rajta érvényesített árréstömeg aránya folyamatosan csökken. Az árrés valorizációt tartja megoldásnak. Egyre romlik az üzemi tevékenység szerkezet is. Az ágazati üzemi tevékenység eredmény kb. 70%-át a vállalkozások alig 25%-a adja. A szolidaritási díj könnyíthetne a helyzeten. Ezek mellett a fedezeti tömeg kognitív bevételi rész aránya folyamatosan csökken, amire a szolgáltatási díj emelése és differenciálása lenne a megoldás. Az ágazatból kivont források csökkentése is gondot okoz.

A következő előadó dr. Nagy Vilmos volt, aki a „Telemedicina, telefarmácia, informatika” címmel osztotta meg gondolatait. Előadása elején tisztázta a címben szereplő fogalmakat. Miután bemutatta a telehealth – telemedicina – telefarmácia viszonyrendszerét, a továbbiakban részletezte előnyeiket és hátrányaikat is. Kiemelten foglalkozott a telefarmáciával – ami a gyógyszertári szolgáltatások nyújtásához szükséges információs és kommunikációs technológiai eszközök használatából áll – és céljaként a betegségek és egyéb egészségügyi problémák védelmét, monitorozását, az egészség helyreállítását, megelőzését említette. A farmakoterápiás problémák megoldása szintén a célok között volt. A továbbiakban a telefarmáciát kényelmi és gazdasági, szakmai, ellátás-biztonsági szempontból is elemezte.

Ezt követően rátért a (vidék) gyógyszerellátás(ának) javítására tett, telefarmáciával kapcsolatos törekvések/kísérletek ismertetésére. Említette a házhozszállítás és a gyógyszerszoba kérdéskörét, szólt a B.-A.-Z. megyei pilotról, az ATPs projektről, de a fiókgyógyszertárak távgyógyszerésszel történő működéséről, a gyógyszer-automatákról és a csomagküldésről is. Ezt követően a gyógyszertári informatika került a fókuszba az eszközök, elvárások szempontjából.

Végezetül felvázolt egy lehetséges cselekvési programot. AZ EESZT-vel kapcsolatban az elérhetőség és stabilitás javítása, egy egységes törzs létrehozása, a hibás vények kiszűrése, a gyógyszerészi intervenció rögzítésének és a gyógyszerészi adatok feltöltésének lehetősége merült fel. A gyógyszertári szoftverek szempontjából az akkreditáció mélyítését és az átjárhatóság megoldását említette. Szólt a gyógyszerellátást segítő megoldásokról, és a gyógyszerészi döntéstámogató rendszerek kifejlesztéséről.

„A gyógyszertár-működtetés aktuális kérdései; egyéb termékek a gyógyszertárban” címmel dr. Fejes Szabolcs következett ezután. Elsőként az étrend-kiegészítők kerültek fókuszba. Felhívta a figyelmet az Európai Parlament és Tanács 2002/46/EK notifikációval kapcsolatos irányelvre, valamint az étrend-kiegészítőkről szóló37/2004 ESZCSM rendeletre. Ugyanúgy, ahogy a patikákból beszerezhető egyéb termékek esetén, az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban is említette a forgalmazásukkal járó kihívásokat és célokat. A kihívások között említette, hogy alkalmazásuk egészségügyi kockázatokkal járhat, és kezdetleges az egészségügyi kockázatok feltárása, evidence based dokumentálása. Úgy látja, a fogyasztók tájékozottsága és tájékoztatása nem megfelelő, az online térből nyerhető információ pedig zavaros, félrevezető.

Célként fogalmazta meg, hogy folytatni kell a szakmapolitikai egyeztetéseket az étrend-kiegészítők alkalmazása során fellépő egészségügyi kockázatok folyamatos csökkentéséért. Felhívta a figyelmet a mellékhatások bejelentésének fontosságára, a már működő https://www.nutrivigilancia.hu/ oldalra. Úgy látja, irányt kell mutatni az online térben az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos információkról. Az összetételből eredő egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban kiemelte a gyógyszerészek szerepét. „A lakosság bizalmát erősíteni kell, hogy az étrend-kiegészítők gyógyszertárból történő beszerzése adja a maximális biztonságot” – mondta, utalva a Biztonságos Étrend-kiegészítő Programra.

A homeopátia volt a következő téma. A kihívások között említette, hogy sok homeopátiás mono és komplex készítmény törzskönyvezését nem újították meg, ismert ugyanakkor, hogy a magisztrális homeopátiás gyógyszerkészítés nem engedélyezett. Célként az ajánlásukra való egységes szabályozást, illetve a szakmapolitikai tárgyalások megkezdését javasolta a homeopátiás gyógyszerek elérhetőségének növelése érdekében.

A GYSE és orvostechnikai eszközök tekintetében a sokszor negatív árrést, valamint a gyógyszertári forgalmazásában rejlő nem kellően feltárt lehetőségeket említette negatívumként. Cél a lakossági gyógyszerellátásban forgalmazott gyógyászati segédeszközök értékesítésével kapcsolatos anomáliák megszüntetése, valamint a gyógyszertári forgalmazásának szabályrendszerét az NNGYK-val együttműködve ki kell dolgozni.

Az OTC termékek is terítékre kerültek. A vény nélküli készítmények dóziskontroll nélküli fogyasztásának súlyos egészségi kockázatai vannak – emelte ki, majd feltette a kérdést: Etikus-e a polcszervíz? Úgy látja, a gyógyszerekkel kapcsolatos marketing tevékenység fogyasztásösztönző szemlélete megkérdőjelezhető. Cél a betegek tájékozottságának növelése és a felelős vásárlói döntés támogatása. A patikai prevenciós program alapjait ki kell dolgozni, mert ez számos gyógyszeres terápiát megelőzhet, kiválthat, és helyes mederbe terelhet.  A társadalmi egészségtudatosság és az egészségnevelés, a rendszeres testmozgás fontosságát be kell építeni a gyógyszertári gyakorlatba

Dr. Horváth-Sziklai Attila a „Szervezetfejlesztés a területi szervezetek bevonásával – A Kamara szervezeti élete” című előadása zárta a sort.Mit is csinál a Kamara? Mi is az a Kamara? – tette fel kérdéseit, amire az előadása végére választ is kaphattunk. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény elismerte a gyógyszerészek jogát is, hogy önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék azokat. A továbbiakban bemutatta az egészségügyi szakmai kamarák rendszerét, a MOK, az MGYK és MESZK tartozik ide. Definiálta a köztestület fogalmát, sorolta az ide tartozókat, majd a hivatásrendi kamarák bemutatásával folytatta. A továbbiakban kitért a szakmai kamarák feladat- és hatásköreire, majd a 2006. évi XCVII. törvény alapján beszámolt a felépítésükről, szervezeteikről, működésükről.

Ezt követően a Területi Elnökök Értekezletét vette górcső alá. Ismertette létrehozásának okát, szükségességét, majd részletezte előnyeit. Ezt követően a területi szervezetek feladatairól szólt.

Felkészülve várni a véletlent – ez volt előadása következő részének a címe. Sorolta, mi mindent kel tenni annak érdekében, hogy a Kamara felkészüljön a „véletlen” eseményekre. A különböző elemzések készítése, a megyei elnökök kötelező részvételével tartott munkabizottsági megbeszélések, a különféle fórumok, a közgyűlések, a szakértők bevonása mind-mind ezt a célt szolgálják. Kitért az új munkabizottsági struktúrára is, amelyek tevékenysége szintén ebbe az irányba mutat. Majd részletezte a Kamara törekvéseit, szakmapolitikai céljait. További feladataik között a helyi kommunikációs csatornák, programok, közösségek fejlesztését. A „Mit is csinál a Kamara?”kérdést kiegészítette azzal, hogy „Mit csinálok majd én?”. A válasz: aktív tagjává kell válni a közösségnek.

Az előadások elhangzása és a hozzászólások után dr. Hankó Zoltán foglalta össze az elmúlt három nap eseményeit. „Az egyes vándorgyűlésnek általában mindig megvolt a külön feladata” – mondta, majd visszatekintett az elmúlt konferenciákra. A 2010-es debreceni összejövetelen a „Mit kíván a magyar gyógyszerész” címen megfogalmazott 12 pont összegzésére került sor. Ennek az előkészítése már 2010 előtt egészségpolitikai vezetőkkel már elindult. A vándorgyűlés célja akkor a program társadalmasítása volt; a 12 pontot megalapozó több mint negyven oldalas dokumentum a következő négy évben az egészségpolitikai döntéshozatal részévé vált. Kiemelte a 2014-es sümegi összejövetelt, ahol együttműködési megállapodást kötöttek az MGYT-vel, valamint megújították a 12 pontot, ami aztán a 2014-18-as évek programjának részét képezte. 2018-ban Tata adott otthont a vándorgyűlésnek, de előtte 2017-ben már elkezdődött a jövőkép és a cselekvési program kidolgozása. 2018-ban a miniszterelnöki biztos és az egészségügyért felelős akkori államtitkár jóváhagyásával fogadták el ezt az alapvető és kötelező programot. Sajnos az azt követően pozícióba került egészségpolitikai vezetés nem kezelte súlyának megfelelően a gyógyszerészeket. 2022-ben Orbán Viktor miniszterelnök jóváhagyásával született meg az program, ami a Kamara és a Kormány együttműködésének alapjait próbálta rögzíteni. A 2023-as tisztújítás előtt és az időközben kialakult konfliktusok miatt a program megújításának feladata erre a vándorgyűlésre maradt.

Mi volt a célja a konferenciának? – kérdezte a kamarai elnök. Egyfelől az államigazgatással való kapcsolat megújítása, másrészt a négyéves eredménytelenség után a politika, a Kamara, a társszervezetek és a gyógyszerészek közötti kapcsolatok helyreállítása. Fontos cél volt a társszervezetekkel való kapcsolat megerősítése, ezért a MAGYOSZ, az MGYT és a GYNSZ vezetői is meghívott előadók között voltak. Mindemellett nagy jelentőségű volt a Kamara belső működési mechanizmusok újraértékelése is. Szakmapolitikai céljaik elérése érdekében két dokumentumból indulnak ki: a Kamara Alapszabálya és cselekvési programja szolgál kiinduló pontként. Szükséges volt tehát megvizsgálni, mi az, amin változtatni kell, mi az, amit el kell felejteni, vagy milyen új elemeket kell bevezetni. 

A továbbiakban az elhangzott előadásokról ejtett szót, kiemelve mindazokat a témákat, amelyek a Kamara további cselekvési programjának újraértékeléséhez nélkülözhetetlenek. Végül köszönetet mondott az előadóknak és a résztvevőknek az eredményes munkájukért.

B. Zs.
Fotó: Mogyoróssy Márton 

 

 

vissza