HVG - 2022.03.17. (66,67. oldal)

...A patika még mindig a magyar egészségügy legvidámabb barakkja, akkor is, ha bőséggel akadnak benne gondok. Így jellemezte egy fővárosi gyógyszerész a kétévi koronavírus-rémálom utáni helyzetet...

...nem lenne elegendő a valóban elavult árrésszabályozáson változtatni, a különbségek jobb kiegyenlítéséhez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) büdzséjéből érkező vénykezelési díjhoz hasonló finanszírozás súlyát kellene növelni, amely a kisebb forgalomhoz nagyobb, a nagyhoz jóval kisebb díjazást társít” – vélekedik Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A jövedelmezőségbeli szakadékot jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedben 119 kisközségben szűnt meg a patika, így a települések 51 százalékában egyáltalán nem működik gyógyszertár – derült ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből. Ez azt jelenti, hogy 650 ezer ember nem tudja a lakóhelyén kiváltani a gyógyszerét. Ugyanakkor „a rendszerváltás után, az 1995-ös patikaprivatizációt megelőzően 1440 gyógyszertár működött, most pedig – a fiókpatikákat is beleszámítva – kicsivel több, mint 3 ezer. A lakossági ellátást nyújtó patikákban dolgozó gyógyszerészek száma is megduplázódott ezen idő alatt” – idézi fel a kamara elnöke. Évente 1,1 milliárd forint költségvetési támogatás jut a településükön egyedüliként működő kispatikák életben tartására, de ez a jelek szerint nem tudja megállítani a lemorzsolódást. Hankó Zoltán adatai szerint 2020-ban 108 olyan patika volt, amelynek kiadásai meghaladták a bevételeit...