Figyelő - 2014. 04. 03. (38,39. oldal)
Két tabletta helyett egy kapszula
Nógrádi Tóth Erzsébet
Díjazott gyógyszer Segíti a betegek terápiás együttműködését az a vérnyomás csökkentő, amelyért Innovációs Díjat kapott az Egis Gyógyszergyár. A két hatóanyag kombinációjából kifejlesztett szer hatásosságát 6000 beteg körében végzett vizsgálat is igazolta.
Egyedülálló a gyógyszerpiacon az a két hatóanyagot tartalmazó fix kombinációs vérnyomáscsökkentő, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a tavalyi pályázók közül a legjobbnak talált, és a múlt héten Innovációs Díjjal ismerte el a hatásosságát. Két olyan hatóanyagot házasítottak össze az Egis kutatói és vegyítettek egyetlen kapszulában, amelyet ma Magyarországon 377 ezer betegnek kell beszednie magas vérnyomásának kezelésére. Ám mint azt több kutatás is bizonyítja, a magyarok egy része renitens beteg, s ha kezdetben be is tartja az orvos utasításait, egy idő után feladja az előírás szerinti gyógyszerszedést, amivel esetenként súlyos szövődményekkel, rosszabb esetben az életével fizet.
Szakemberek tudományosan igazolták, hogy a magas vérnyomás célértékre (120/80 Hgmm) csökkentése 45 százalékkal apasztja a stroke (szélütés) kockázatát, 24 százalékkal pedig a szívinfarktusból eredő halálozást. Vizsgálatok igazolták továbbá azt is, hogy javul a betegek terápiás együttműködése, ha két hatóanyagot egy kapszulában szednek mondta a Figyelő munkatársának Hodász István, a díjazott vérnyomáscsökkentőt kifejlesztő Egis Gyógyszergyár Nyrt. vezérigazgatója. Állítását az a nemzetközi vizsgálat is bizonyítja, amelyben 6000 magas vérnyomásos beteg vett részt, s kiderült, hogy a gyógyszert hatásosnak találták, és jó tolerálhatóságát is igazolták. Úgy tűnik, nemcsak a készítmény egyedülálló a piacon, de az is ritkaság, hogy egy gyógyszergyár húsz év alatt nyolcszor kapja meg ezt a magas tudományos elismerést. Először az innovációs pályázat meghirdetésének első évében, 1992-ben, majd 2003-ban is vérnyomáscsökkentő gyógyszereiket díjazták, 2004-ben antidepresszáns készítményüket ismerték el Innovációs Díjjal, majd 2006 és 2008 között mindhárom évben központi idegrendszeri gyógyszereikkel nyertek.
Két éve pedig a legrangosabb elismerést, az Innovációs Nagydíjat vitték el az egyik szívés érrendszeri betegségre kifejlesztett orvosságukkal. Minden eszközt, támogatást fontosnak tartunk, ami elősegíti a hazai innovációs tevékenységet, így az Innovációs Nagydíj pályázatot is, amelyet közel két évtizede alapítottak mondta a vezérigazgató. Az Egis stratégiájának fókuszában az eredményes innovációs tevékenység áll. Ezt szolgálják kiemelkedő mértékű kutatás-fejlesztési ráfordításaink: tavaly az árbevételünk 9,3 százalékát, 12,6 milliárd forintot költöttünk erre a célra. Az értékteremtés kiemelt szempont a beruházási politikánkban, nyereségünk közel 90 százalékát hagyományosan a készítményeink fejlesztésébe és beruházásokba forgatjuk vissza tudtuk meg Hodász Istvántól.
Az Egis Magyarország 28. legnagyobb munkáltatója, több mint 4000 embernek adnak munkát a hazai gyáregységeikben és a külföldi leányvállalataiknál, képviseleteiken. A közelmúltban befejeződött k+f beruházásaik eredményeként a három hazai gyáregységükben a legmodernebb infrastruktúrával felszerelt k+f központokat létesítettek, amelyekben 500-an dolgoznak.
A gyár generikus készítményeiről ismert.
A most díjazott vérnyomáscsökkentő orvosság is két lejárt szabadalmi védettségű originális hatóanyag továbbfejlesztéséből, négy év alatt jutott el a piaci bevezetésig. A múlt év szeptemberében zárult üzleti évükben Magyarországon kívül 14 országban forgalmazták a leányvállalataikon keresztül, több nyugat-európai országban is piacra került a vérnyomáscsökkentő gyógyszerük.
A gyár többségi tulajdonosa 1995-ben a francia központú Servier lett, amely tavaly teljes egészében fölvásárolta a céget. Ám a tranzakciónak nincs hatása az Egis stratégiájára, üzletpolitikájára állítja Hodász István. A gazdasági válság idején is folyamatosan növelték az erre fordított kiadásaikat. A magyarországi gyógyszeripar kiemelkedik a hazai kutatás-fejlesztésben, az ipari ráfordítások 40 százalékát ez a nemzetgazdasági ágazat adja.
A 2013. évi innovációs díjak
A múlt héten a Parlamentben ünnepélyes keretek közt adták át a leginnovatívabb cégeknek járó 2013-as Innovációs Díjakat, az Egisé mellett nyolc további újítás kapott rangos elismerést.
Ki kapta?
Az Olajterv-csoport tagvállalata, a KKV Kőolajvezetéképítő Zrt.
Miért?
A nagy szilárdságú csőtávvezetékek hegesztésfejlesztéséért.
- A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. évi Agrár Innovációs Díja
Ki kapta?
A TeGaVill Kft.
Miért?
A szántóföldi lágyszárúnövénytermesztés melléktermékeit felhasználó, környezetterhelést csökkentő agroenergetikai technológiák és azokat biztosító géprendszerek kifejlesztéséért.
- A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. évi Ipari Innovációs Díja
Ki kapta?
A Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft.
Miért?
A nanoScan PET/MRI integrált preklinikai in vivo képalkotó rendszer kifejlesztéséért.
- Környezetvédelmi Innovációs Díj, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Iparfejlesztési Közalapítvány 2013. évi Szervezeti Innovációs Díja
Ki kapta?
Az Epcos Elektronikai Alkatrész Kft.
Miért?
Az új generációs alumínium elek t rolitkondenzátor és Epcos tel jesít mény induktivitások kifejlesztéséért.
- A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Innovációs Díja
- Ki kapta?
Az Egis Gyógyszergyár Nyrt.
Miért?
EgiramlonŽ (ramipril-amlodipin fi x kombináció) készítményének kifejlesz téséért, gyártásáért és forgalmazásáért, a magas vérnyomás kezelésére (lásd cikkünket).
- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díja
Ki kapta?
A Nemzeti Útdíjfi zetési Szolgáltató Zrt., az I-Cell Mobilsoft Zrt. és az ARH Zrt.
Miért?
A HU-GO Elektronikus Út díj sze dési Rendszer kifejlesztéséért.
- A Magyar Innovációs Szövetség 2013. évi Startup Innovációs Díja
Ki kapta?
A Tresorit Kft.
Miért?
A Tresorit biztonságos fájlmegosztási és szinkronizálási szoftver kifejlesztéséért.
- Két további kiemelt elismerés
Kik kapták?
A FUX Zrt. (Miskolc) és a Csaba Metál Zrt.
Miért?
A FUX Zrt. a felületkezelt szigeteletlen távvezetékek fejlesztése és gyártása okán, a Csaba Metál Zrt. pedig a sebességváltóház nyomásos öntészeti gyártástechnológiájának fejlesztéséért, amit elektromos személygépkocsihoz alakítottak ki.
Az Egis, a Richter, a Sanofi és a Teva gyógyszergyár 2012-ben 62 milliárd forintot fordított k+f-re, ami a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosa állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közelmúltban végzett kutatása.
