Tavaly kevesebb orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, ugyanakkor a szakdolgozók körében nemhogy mérséklődött volna, még nőtt is a dokumentumot kibocsátó hatósághoz fordulók száma. A lapunk által megkérdezett érdek-képviseleti vezetők úgy vélik, az utóbbi évek kormányzati intézkedései éreztetik ugyan a hatásukat, hosszú távon azonban további beavatkozásokra volna szükség az egészségügyi dolgozók itthon tartása érdekében.

Évek óta először csökkent ezer alá a külföldre távozni szándékozó orvosok száma a tavalyi évben – derült ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) legfrissebb adataiból. Összesítésük alapján 2013-ban 1950 egészségügyi dolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, s ebből 955 volt az orvosok száma. Összehasonlításképpen: 2012-ben kevéssel több mint 1100 doktor fordult az EEKH-hoz, míg az azt megelőző évben még 1200.

Tavaly a legtöbben – 71-en – a háziorvosok közül igényelték a dokumentumot, őket követik a belgyógyászok, akik közül 68-an. Szintén jelentős volt az aneszteziológusok száma, de a sebészek, valamint a csecsemő- és gyermekgyógyászok is benne vannak az első ötben.

Bár a migrációs szándék elsősorban a 25–29 év közöttiek csoportjában mutatkozott meg – 323an jelezték igényüket a bizonyítványra –, tény, hogy közülük kevesebben kérték ki az igazolást, mint az előző évben (ekkor 331-en). Hasonló jelenség tapasztalható a 30–34 év közötti korosztály esetében is: az igazolást kikérők száma kevéssel haladta meg a 200-at, amely azonban lényegesen kevesebb, mint a megelőző évben dokumentált 263.

A kedvező fordulat kapcsán az emberi erőforrások miniszter elmúlt héten úgy tájékoztatott: a szakvizsgával nem rendelkező fiatal orvosok közül 24 százalékkal kevesebben kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásukat. Balog Zoltán megjegyezte, három év alatt több mint 1600 fiatal orvost sikerült itthon tartani a rezidensösztöndíj-programok segítségével.

Bélteczki: Így is súlyos a létszámhiány

A lapunk által megkérdezett érdek képviseleti vezető szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy még nem lehet felhőtlenül örülni. – Látszik, hogy a fiatal orvosok vonatkozásában pozitív hozadéka van a kormány által elindított rezidensösztöndíj-rendszernek, egyelőre azonban nem látni, mi lesz, ha majd leteszik a szakvizsgát. Félő, hogy utána – idősebb kollégáikhoz hasonlóan – ők is külföldre veszik az irányt – fogalmazott a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Bélteczki János üdvözölte, hogy a tavalyi évben 13-14 százalékkal több orvos maradt a rendszerben, arra azonban rámutatott: ez a szám is katasztrofálisnak tekinthető a létszámhiányos magyar egészségügyben. Tájékoztatása szerint a néhány egyetemi központtól eltekintve a kórházak állandó emberhiánnyal küszködnek, de már előbbiekben is panaszkodnak az oktatók, hogy egyszerűen nincs energiájuk az oktatásra és a betegellátásra párhuzamosan. Rámutatott: hosszú távon meg kellene találni a megoldást arra, hogy az orvosok érdekeltek legyenek a hazai egészségügyben dolgozni. Ezt Bélteczki János egy kiforrott életpályamodell megteremtésével tudná elképzelni. – Példaként szolgálhatna a kormány által elindított pedagógus-életpályamodell, amely kiszámítható előremenetelt és bérezést biztosít a tanároknak. A tavalyi bértárgyalásokon az államtitkárságnak azt javasoltuk, hogy a béremelés legyen fokozatos, s az intézkedés első körben azokat érintse, akik körében a migrációs szándék a legintenzívebb – tette hozzá.

Az elnök tájékoztatása szerint a szakma el tudna képzelni egy a német, valamint francia egészségügyben már jól működő rendszerhez hasonlót. Ennek lényege, hogy az orvosok óradíjalapú bérezésben részesülnek, amely pályafutásuk során fokozatosan emelkedik. Ennek értelmében például egy kezdő szakorvos óránként kétezer forinthoz jutna, egy nyugdíj előtt álló pedig már ötezret kapna. Így az az orvos, aki belép a rendszerbe, tudja, milyen életpálya vár rá – emelte ki Bélteczki, aki szerint az utóbbi évek kormányzati intézkedései üdvözlendők, ugyanakkor csak részmegoldást jelentenek, s „csupán hazaszeretetből nem fognak a dolgozók itthon maradni”. A tapasztalatok alapján egyébként a szakorvosok hetente kapnak külföldről felkéréseket, például saját intézményében – az ózdi kórházban – már alig van néhány aneszteziológus, ami miatt a végkimerülésig dolgoznak a még itt maradt doktorok.

Az angol körülmények sem tökéletesek

Az EEKH adataiból az is kiderült, hogy tavaly több mint 260 fogorvos kérte ki a hatósági bizonyítványt. Az ő számuk emelkedett a korábbi évekhez képest, 2012-ben ugyanis „csak” 255-en fordultak az EEKH-hoz, míg 2011-ben 219-en. Ugyanez tapasztalható a gyógyszerészek körében is, akik között ez a három adat 44, 65, a tavalyi évre vonatkozóan pedig 77. A jelenség kapcsán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke lapunknak úgy fogalmazott: meglepte a növekedés, s bár abszolút értékben nem nagy, egyelőre nem látja, hogy mi állhat a háttérben. Hankó Zoltán rámutatott: tavalyelőtt a szaklétszámban tapasztaltak ugyan némi visszaesést, ez azonban elsősorban a patikaszám csökkenésnek volt tulajdonítható, s csak időszakos jelenségnek vélték. Kiemelte: az adatok azért is meglepték, mivel több olyan fiatal gyógyszerészről is tud, aki évekig Angliában dolgozott, és a közelmúltban azért jött haza, mert az itthoni körülményeket – például a tulajdonosi programot – kedvezőbbnek vélte a kinti feltételeknél.

Szintén emelkedett a külföldre távozni szándékozó ápolók száma, tavaly ugyanis összesen 536-an kérték az igazolásukat. Közöttük egyébként 2011-ről 2012-re jelentősen megnőtt a távozni szándékozók száma: míg 2011-ben „csak” 314-en kérték a dokumentumot, 2012-ben már 518-an. Körükben egyébként tavaly a legtöbben – összesen 144-en – a 35–39 év közötti korosztályból kerültek ki, és jelentős volt a 40–44 év közöttiek aránya is. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke lapunknak rámutatott: bár a szakdolgozók itthon tartása érdekében történtek lépések az utóbbi években, azoknak csak hosszú távon lesz látható eredménye. Balogh Zoltán emlékeztetett rá: az elmúlt két év bérfejlesztései elsősorban az orvosokat, az elindított ösztöndíjak pedig a rezidenseket célozták, a szakdolgozók fizetése ugyanakkor nem emelkedett látványosan. Hangsúlyozta: a diplomás ápolóknál volt ugyan egy érdemi, bruttó 41 ezer forintos béremelés – amelynek nyomán a körülbelül 122 ezer forintos fizetésük több mint 160 ezer forintra nőtt –, ez azonban csak az elmúlt év második felében realizálódott, így az elvándorlásra vonatkozó számokon még nem vehető észre csökkenés. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy a nem diplomás dolgozók esetében két lépésben összesen bruttó 15-35 ezer forintos fizetésemelés történt, az alapellátásban, valamint a járóbeteg-szakellátásban dolgozók pedig maximum 10 ezer forint pluszpénzhez jutottak.

Sokan a szakmától is megválnak

Balogh Zoltán véleménye szerint az elsődleges cél a nyugat-európai és a magyar bérek közti különbség olyan mértékű csökkentése, hogy az ápolóknak ne a külföldi munkavállalás jelentse a megoldást. A testület elnöke kiemelte: azon az úton kell továbbhaladni, amelyre két éve lépett az egészségpolitika, és ez alapján az idén átlagosan körülbelül 25 százalékos béremelés volna reális. Azt ugyanakkor leszögezte: a jövőben is támogatnák a differenciált fizetésemelést, vagyis hogy a képesítés, a pályán eltöltött évek alapján növekedjenek a bérek.

A szakdolgozók körében az első számú cél Németország és Ausztria, ugyanakkor a fiatalabb generáció szívesen vállal munkát az angolszász országokban is. Ezenkívül az elmúlt években tapasztalható egy olyan tendencia, hogy a határon túlról még 2004 előtt érkezett magyar anyanyelvű kollégák továbbmennek Franciaországba, Svájcba, illetve Olaszország északi területeire – mutatott rá Balogh Zoltán. A testület elnöke figyelmeztetett: az elismerési statisztikákból csupán a jéghegy csúcsára tudnak következtetni, ennél ugyanis jóval több szakdolgozó hagyja el az országot „fű alatt”. Míg az orvosok fejében meg sem fordul, hogy a szakmájával ne egybevágó munkát vállaljon külföldön, ugyanez a szakdolgozókról már nem mondható el. Sokuk távozik úgy az országból, hogy kint a szociális ágazatban helyezkedik el, otthoni „magán”-ápolónak áll vagy szezonális munkát vállal. Akár több ezer ilyen dolgozóról lehet szó, a pontos adatot nehéz megbecsülni – mondta. Balogh Zoltán példaként említette: ha annyi mentőápoló dolgozna a rendszerben, mint amennyit itthon kiképezünk, akkor minden kocsira két ember jutna. A valóság ugyanakkor nem ez, hiszen hiány van ezekből a szakemberekből is. Nagy részüket egyébként külföldi cégek toborozzák és viszik ki dolgozni, a hazai fizetések többszöröséért – hívta fel a figyelmet.

Szalai Laura
Magyar Nemzet

 

 

ÚJ BEFOGADOTT KÉSZÍTMÉNYEK. Tizenkét új gyógyszert fogadott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ezek mintegy 25 ezer embernek jelentenek nagyon komoly terápiás lehetőséget – közölte az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Beneda Attila úgy tájékoztatott: a betegek számára elérhetővé válik egyebek mellett a sclerosis multiplex, a vese egyes daganatainak, valamint a leukémia kezelésére alkalmas új készítmény, a prosztatarák esetében pedig az áttétképzés esélyét tudja csökkenteni egy újonnan befogadott medicina. Egy másik orvossággal a szívelégtelenség és az infarktus okozta halálozások számát lehet csökkenteni. Az OEP befogadott egy, a pitvarfibrilláció – a szív leggyakoribb ritmuszavara – kezelésére való vérhígító gyógyszert, amely megelőzi a szövődményként kialakuló stroke-ok számát. A helyettes államtitkár emlékeztetett: a vaklicittel az elmúlt két évben 10 milliárddal csökkentek a betegterhek.

 

vissza