Másodszor rendezi meg a Magyar Gyógyszerészi Kamara a Köztestületi Napokat. A rendezvény kiemelt céljai között szerepel az eddigi munka eredményeinek ismertetése, felkészülés a változásokra, a gondok őszinte feltárása és a megoldások irányának kijelölése.
Beszámoló a rendezvény első, pénteki (2012.11.23.) napjáról.
A köztestület vezető tisztségviselőinek, valamint az engedélyező-ellenőrző hatóság (OTH) tiszti főgyógyszerészeinek részvételével zártkörű tanácskozás indította a napot. A találkozó immár hagyomány, hiszen a kamara munkájának lényegi elemét jelentik az érintettekkel folytatott konzultációk.
A képen: dr. Cseh Ildikó, dr. Paller Judit, dr. Hankó Zoltán, dr. Zalai Károly, dr. Sándor Csaba
A megbeszélésen valamennyi tiszti főgyógyszerész részt vett. A tiszti főgyógyszerészeket dr. Paller Judit országos tiszti főorvos és dr. Cseh Ildikó országos tiszti főgyógyszerész vezette, a kamara területi szervezeteinek elnökei is teljes létszámban képviselték a kamarát. A megbeszélésen szóba került – a többi között – a gyógyszertár engedélyezési eljárások kérdésköre, valamint a patikai marketingtevékenységek ügye is. Az OTH újabb pontosítást kezdeményez a marketing-szabályozásban. Az ellenőrzési tapasztalatok általános szintű problémákat is fölvetettek, ezeket a felek szoros együttműködésben igyekeznek megoldani, kölcsönösen segítve egymás munkáját. Ehhez hosszú távra ad szilárd alapot például a kamarában készülő belső minőségügyi kézikönyv, valamint az előkészületben lévő etikai audit is, melyek bevezetését megelőzően a Kamara az OTH vezetőivel egyeztetni fog. Összegzésként elhangzott, hogy bár a felek eszközei eltérőek, de céljaik közösek: a kiegyensúlyozott betegellátás és a magas szintű, minden tekintetben szabályos gyógyszertári munka.
Hozza vagy viszi a Mikulás? – ezzel a felültéssel kezdődött a délutáni program, amelyen az adójogszabályok, valamint a gyógyszerészi munkát tágabb értelemben befolyásoló jogszabályi környezet változásairól esett szó. Lepsényi Mária, a NAV főtanácsadója az adózás jövő évtől hatályos új elemeit mutatta be. (Ezekről részletesen a Gyógyszerészi Hírlap következő lapszámában lehet olvasni.)
Külön figyelmet érdemel a kisvállalati adózás (kiva) változása, valamint a kisadózók tételes adójának (kata) ügye. Dr. Elmer Nándor, a SZÁM-VIT Kft. ügyvezetője az elmúlt időszakban hozzá érkezett kérdések alapján rámutatott: a gyógyszertár-működtetés jogszabályi környezete nem változott, a szereplők magatartása viszont igen. Sokszor az a gond, hogy a gyógyszerész nem méri föl, kivel egyenrangú piaci partner, adott esetben milyen jogi mozgástér áll rendelkezésére, és hogyan rendezheti státusát a szereplők között tevékenységének jövőképe érdekében.
Miként lehet a költségekkel takarékoskodni, a bevételt pedig növelni a gyógyszertárban? Ezzel a kérdéssel foglalkozott dr. Kőhalmi Ákos, a kamara országos titkára, aki az egyik beszerzési társulást is vezeti. Elsőként arról a paradigmaváltásról beszélt, amely a keresleti oldalon jelent meg: a betegségpiacot kiegészítette az egészségpiac, erőteljesen koncentrálva az úgynevezett életstílus-készítményekre. Erre reagálnia kell a gyógyszertárnak, gyógyszerésznek is, hiszen a bevételnövelés kulcskérdése a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás.
Itt Darwint idézte, aki azt mondta: nem a legerősebb, nem is a legintelligensebb a túlélő, hanem az, aki a leghatékonyabban képes alkalmazkodni. Felmérés is azt mutatja: a betegek/vásárlók a tiszta, rendezett officinát, a korrekt tájékoztatást, a jó stílusú kommunikációt, a folyamatos kapcsolattartást és a személyességet preferálják. A személetben tehát a merkantil jelleget az etikus jellegnek kell fölváltania.
A nap egészségpénztári vezetők, Lehoczki László (Stabilitás), Lukács Marianna (Patika) és Váradi Péter (AXA) fórumával fejeződött be. Mint elhangzott, a taglétszám – azzal együtt a befizetések volumene – az utóbbi időszakban ismét növekedett. 2007 közepe óta a pénztári szolgáltatások két fő szegmensben fejlődnek: az életmódjavító szolgáltatások mellett jelentős szerepet kaptak a kiegészítő biztosítások, amelyek ma már a legnagyobb szeletét jelentik a tevékenységnek. A fejlesztések iránya hármas: a prevenció és a rehabilitáció mellett az egészségügyi szolgáltató jelleg (minőség-ellenőrzés, betegútszervezés) kap szerepet. Több kérdés is elhagzott a gyógyszerészek részéről, s ezek többnyire a kártyaleolvasó rendszerrel kapcsolatos technikai, adminisztratív, valamint pénzügyi szempontokat érintették. Kiderült, a jövőben költségcsökkentő megoldások születnek majd, s erre több verzió is szóba jöhet. Előkerült az is, hogy még nem látni jogszabályi nyomát annak az államtitkársági közlésnek, amely szerint támogatják a patikák összes termékének pénztári kártyával való elszámolhatóságát. Hankó Zoltán MGYK-elnök válasza szerint már voltak egyeztetések az ügyben. A folyamatot azonban gyorsíthatja, ha az egészségpénztárak is támogatják a maguk tárgyalási potenciáljával a gyógyszerészi szakmát. Ezzel mindhárom pénztári vezető egyetértett, és felajánlotta együttműködését.
Niczky Emőke