A Hungaromed Egészségügyi és Orvostechnológiai Kiállításon október 11-én volt a Kamara szakmai napja. Délelőtt a Területi Elnökök Értekezletére került sor, majd délután a Kamara szervezésében „Középpontban az adherenciafejlesztés” címmel a Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Semmelweis Egyetem, a Hungaropharma Zrt., a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és a Nemzeti Betegfórum vezetőinek részvételével került sor konferenciára, ahol kb. 80 gyógyszerész, betegszervezet-képviselő és laikus vett részt. Az összejövetel együttműködési megállapodás aláírásával zárult.

 

A gyógyszerellátásban elindult szakmai rendszerváltás egyik fontos célkitűzése a betegek gyógyszerhasználattal kapcsolatos együttműködésének fejlesztése. Ennek érdekében a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Semmelweis Egyetem, a Hungaropharma Zrt., a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Nemzeti Betegfórum és betegszervezetek összefogásával a 2019-es Patikanaphoz kapcsolódóan a gyógyszerhasználattal összefüggő beteg-együttműködés (adherencia) fejlesztését célzó program elindításáról született döntés. A módszertan kidolgozására és kontrolljára az elkövetkező hónapokban az együttműködő szervezetek gondozásában kerül sor. A rendezvény a program első nyilvános eseménye.

A konferencia dr. Hankó Zoltán (elnök, MGYK) köszöntőjével vette kezdetét; a „Szakmai rendszerváltás a népegészségügyi mozgósítás jegyében” című bevezetőjét gondolatébresztőnek szánta. A Kamarában az elmúlt jó 10 évben a strukturális rendszerváltás megvalósítása volt a legfőbb feladat, ami mára lényegében lezárult, de e mellett már korábban is bekapcsolódtak a népegészségügyi programokba. Példaként a Mozdulj mama! mozgalmat, az influenzával, a racionális nyomelem- és ásványi anyag használattal, a házi gyógyszertárral, az allergiával, jelenleg pedig a légúti megbetegedésekkel kapcsolatos továbbképző-felvilágosító munkát említette. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról szólt. Mint mondta, ezeket módszeresen elemezték és az MGYT elnök asszonyával közösen pár hónappal ezelőtt publikálták. A most induló programban a korábbi tapasztalatokat igyekeznek figyelembe venni és az elkövetkező hónapokban – a bekapcsolódó szervezetekkel közösen megfelelő adherencia módszertant akarnak kidolgozni

Prof. dr. Szökő Éva (elnök, MGYT) „A beteg-együttműködés fontossága gyógyszerészi nézőpontból” címmel következett ez után. Miért az adherenciával foglalkozunk? – tette fel a kérdést.  A válasz is megérkezett: A gyógyszeres terápia a beteg együttműködésével sokkal eredményesebb. Népegészségügyi szempontból pedig mindennek komoly következményei vannak. Ha nem működik együtt a beteg, akkor több gyógyszer kell, hosszabb a táppénz stb. „Kit talál meg a beteg a kérdéseivel?”  A gyógyszerészt mindenképpen, őt meri megkérdezni. A továbbiakban sorolta az együttműködést rontó tényezőket. Kiemelte a nagy bizalmatlanságot a gyógyszerek, a gyógyszeripar irányába. Ezt követően az együttműködés javítását biztosító tényezőket említette. Egy vizsgálat eredményét is megosztotta a hallgatósággal, amelyben olyan betegeket kérdeztek, akik orális antikoagulánsokat szedtek. Kiderült, kb. egyharmaduk nem tudta mit szed, és csak 10 százalékuk gondolta azt, hogy érdemes lenne megkérdezni a gyógyszerészt a gyógyszerrel kapcsolatban. Kitért a gyógyszerészek szerepére is, akiknek a legfontosabb feladata a hiteles tájékoztatás, ami egy komplex feladat. Végezetül arról beszélt, hogyan lehetne a gyógyszerészeket nyitottabbá tenni a feladatra, illetve a betegeket, hogy merjenek kérdezni, hiszen az együttműködésből mindenkinek haszna származik.

Miért fontos a klinikusnak a gyógyszerhasználathoz kapcsolódó adherencia?  Ez volt a címe dr. Kovács Gábor (Magyar Tüdőgyógyász Társaság leköszönő elnöke) előadásának, aki megköszönte a gyógyszerészeknek a légúti betegségben szenvedők gyógyításában nyújtott segítségét. „Példaértékű a Kamarával kialakult együttműködés” – emelte ki, másoknak is ajánlható. Mint mondta, 1,2 millió légzőszervi betegről tudnak, többségük COPD-ben, illetve/és asztmában szenved, az adherencia elengedhetetlen a gyógyulásukhoz. Ezt követően ismertette az adherencia, a compliance és a concordance definícióját, majd az ezeket befolyásoló tényezőket sorolta. Azt, hogy mennyire szükség van a beteggel történő együttműködésre, egy általuk végzett vizsgálattal mutatta be. 2800 diagnosztizált beteget követtek egy éven át. Kiderült például, hogy a vényeket fél év után 69, egy év után 35 százalékuk váltotta ki. Vagy például a COPD-s dohányzó betegek 71 százaléka nem tervezi, hogy leszokik szenvedélyéről. Az adherenciát befolyásoló tényezők közül kiemelte, hogy a COPD-nek nincs magyar neve, illetve, hogy a korai tünetekkel nem jelentkeznek a betegek az orvosnál.

„Van mit tenni” – így foglalta össze prof. dr. Soós Gyöngyvér(SZTE Klinikai Gyógyszerészi Intézet) „A gyógyszerészi gondozási irányelvek szerepe az adherencia-fejlesztésben” című előadását. Egy internetes bejegyzést idézve szemléltette, hogy vannak olyan betegek, akik igencsak messze állnak attól, hogy együttműködjenek az egészségügyi szakemberekkel. Előadásában először áttekintette az adherenciával, illetve a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos eddigi történéseket. Az adherenciát befolyásoló tényezők közül 41-et sorolt fel, majd az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóság (EDQM) gyógyszerészi gondozással kapcsolatos koncepcióját ismertette. Kitért a Medicines Use Review-ra (MUR) is. Hogyan születtek meg a gondozási irányelvek? – tért át a működési standardok létrehozására irányuló projektre. Szóba került a BEGONIA nevet viselő támogató szoftver és a BELLA program is. A jelen helyzet jellemzésére egy hipertóniás betegeken történt aderenciával kapcsolatos vizsgálatot említette, amiből kiderült, hogy 43 százalékuknál rossz az együttműködés. A jövőbeni teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozta a szakmai kollaboráció szükségességét a terápia hasznossága érdekében, majd az adherencia méréséről és becslési módjairól tett említést.

Mit tehetnek a betegszervezetek az adherencia növeléséért? – ezzel a kérdéssel nyitotta azonos című előadását dr. Pogány Gábor(elnök, Nemzeti Betegfórum), majd hosszan sorolta azokat a tényezőket, amelyek a betegeket távol tartják az egészségügyi szakemberekkel való együttműködéstől, „noha a magyar egészségügy Európában a felső harmadhoz tartozik”. A bajok közül kiemelte a magyar életstílust, az egészségtelen életmódot és az értékválságot. A bizalomhiányra külön hangsúlyt helyezett, „totális bizalmatlanság van” – mondta. Nem hiszünk az orvosnak, nem bízunk a gyógyszerekben, nem bízunk a kormányokban… és boldogtalanok vagyunk. „Az egészségügy problémája visszavezethető a társadalom attitűdjére” – emelte ki. A betegszervezeteknek az adherencia növelésében betöltött szerepével folytatta, amelynek alapja, hogy aktív szövetségesek lehetnek: „Semmit se rólunk nélkülünk”. Végezetül hangsúlyozta, hogy a magyar helyzet tragikus az együttműködés tekintetében, ezért is vállalta örömmel a betegszervezetek képviseletét a most kezdődő munkában.

Dr. Feller Antal (vezérigazgató, Hungaropharma Zrt.) „Miért fontos a gyógyszer-nagykereskedőnek az adherencia-program támogatása?” címmel saját szempontjukból vizsgálta a kérdést. Együtt kell működniük ebben is a gyógyszerészekkel – hangsúlyozta. Kiemelte az egészség-műveltség szerepét a beteggel történő együttműködéssel kapcsolatban: ahol ez megvan, ott jó az együttműködés orvossal és gyógyszerésszel is. Ezt követően néhány egészségüggyel kapcsolatos adatot osztott meg a hallgatósággal, majd a továbbiakban arról beszélt, hogy a Hungaropharma Zrt. számára miért fontos a kérdés. Egyrészt szakmai, szakmapolitikai érveket sorolt, másrészt pedig a társadalmi felelősség kérdését boncolgatta. A Hungaropharma magyar vállalat és felelősséget érez a magyar betegek iránt. Ugyanakkor – mondta – személyes felelősséggel is tartozik irántuk. Együtt kell működni a különféle szervezeteknek, külön nem megy az adherencia javulása – a nagykereskedő is csak másokkal együtt lehet sikeres. Ezt követően szerepvállalásuk konkrét lehetőségeit ismertette, majd az 5XM növelő programot említette, erről, az együttműködés javítását szolgáló „Adherencia pilot projekt 2018”-ról és a gyógyszerészeknek szolgáló kézikönyvről a következő előadó számolt be részletesebben.

Dr. Somogyi Orsolya (SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet), aki egyben a Kamara kompetencia-fejlesztő munkabizottságának is az elnöke „Az adherencia-program célkitűzései” című előadásában az említett 5XM program elsődleges céljaként, a lakosság felé a gyógyszeres terápia hatékonyságának növelését hangsúlyozta, illetve azt emelte ki, hogy segítségével a szakmai kompetenciák hangsúlyosabban jelenjenek meg. Ezt követően bemutatta a pilot program menetét. Kiemelte, hogy számítanak a lakosság és a gyógyszerészek visszajelzésére is a programmal kapcsolatban. A továbbiakban rátért a lakossági tájékoztató kiadvány ismertetésére. Bemutatta ikonrendszerét, ahogy a lakossági visszajelzési kérdőívet is. A gyógyszerész részére készített szakmai segédanyag bemutatása következett ez után. „Mindez kompetenciafejlesztés is, illetve a meglévők fokozott használata” – hívta fel a figyelmet.

Az előadások után lehetőség nyílt kérdések feltételére, illetve válaszadásra. Ennek végén, dr. Hankó Zoltán kivetítette és felolvasta a megállapodás preambulumát és a szakmai célkitűzéseket összefoglaló három legfontosabb pontját a megállapodásnak, majd a Magyar Gyógyszerészi Kamara részéről dr. Hankó Zoltán elnök, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság részéről prof. dr. Szökő Éva elnök, a Semmelweis Egyetem Egyetemi gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet részéről prof. dr. Zelkó Romána igazgató, a Hungaropharma Zrt. képviseletében dr. Feller Antal vezérigazgató, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság képviseletében dr. Kovács Gábor leköszönő elnök és a Nemzeti Betegfórum részéről dr. Pogány Gábor koordinátor írta alá az együttműködési megállapodást.

mgyk.gyh

 

Dr. Hankó Zoltán

 

Prof. dr. Szökő Éva

 

Prof. dr. Kovács Gábor

Prof. dr. Soós Gyöngyvér

Dr. Pogány Gábor

Dr. Feller Antal

Dr. Somogyi Orsolya

vissza