Események

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Elnöksége által kezdeményezett országos konzultációra szeptember 14én került sor a PlatánusSzállóban. Az ülést dr. Sohajda Attila alelnök vezette le, aki bevezetőjében elmondta, hogy a területi szervezetek elnöksége részvételével szervezett konzultációt a gyógyszerellátás rendjének újraszabályozásával kapcsolatos kamarai javaslatok megvitatására hívták össze.

A fórum dr. Horváth Tamás elnök beszámolójával kezdődött. Az elnök a gyógyszer-gazdaságossági törvény 2009-es őszi módosításával kezdte az áttekintést. Ekkor adódott lehetőség a gyógyszertár-létesítés, -működtetés és tulajdonlás vonatkozásában módosításokat javasolni – utalt vissza az egy évvel ezelőtti helyzetre. - Ennek eredményeként a teljes gyógyszertári liberalizáció egy évvel kitolódott, a gyógyszerek térítési díját egységesítették, és a maximált ár kikerült a törvényből. 2010 tavaszán új időszámítás, új szakmapolitika fejezet kezdődött, megfogalmazódott a társadalom minőségi, hatékony és biztonságos gyógyszerellátás iránti igénye. A tavaszi Vándorgyűlésen elfogadott 12 pont az újraszabályozás alapelveit fektette le. A Vándorgyűlés keretében politikai jellegű találkozókra is sor került Kósa Lajossal, a Fidesz alelnökével és Soltész Miklóssal, a jelenlegi szociális államtitkárral – sorolta az elnök az eseményeket.

Az újraszabályozásról szólva kiemelte az állami szerepvállalást. A szükséglet alapú gyógyszerellátás területén szabályozott piacra, a hatékonyság növelésére, a betegek együttműködésére, a tulajdonos személyes közreműködésére és hatékonyan működő, korrekt hatóságokra van szükség – folytatta a gondolatot Horváth Tamás.

A gyógyszertár-létesítési moratóriummal kapcsolatban elmondta, hogy a bejelentésre június 10-én került sor egy konferencián, majd a hatálybalépés 2010. augusztus 16-án történt meg. Az MGYK Elnöksége közleményben hívta fel az ÁNTSZ figyelmét az egységesengedélyezési eljárásrend fontosságára. Az ÁNTSZ országos tiszti-főgyógyszerészével történt egyeztetés után valamennyi regionális tiszti-főgyógyszerész figyelmét felhívták az egységes eljárásrendre. A gyógyszerészektől kapott konkrét jelzések egyenként, panaszként kerültek bejelentésre.

Az elnök kitért az elmúlt időszak egyéb jelentősebb változásaira is, ezek közt az eredetileg július elsején hatályba lépő BNO ellenőrzés és on-line elszámolás bevezetésének fél éves halasztására és a három egészségügyi kamara elnökének dr. Réthelyi Miklós miniszternél tett látogatására is. Ezen hangzott el, hogy az MGYK önálló gyógyszerészkamarai törvényt szeretne. A további találkozókról elmondta, hogy Bogsch Erik, a MAGYOSZ újraválasztott elnöke is egyetértett az MGYK szándékaival, és hogy a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével újraindult az eszmecsere.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítására a kamara szakértői gárdája kidolgozta az anyagot – a mostani konzultáció erre épül. A véleményalkotásra hivatalos felkérés érkezett dr. Cserháti Péter helyettes államtitkártól – zárta az elnök beszámolóját.

Dr. Hankó Zoltán alelnök az egészségpolitikai környezetet elemezte. Az alapelvek kapcsán leszögezte, hogy a neo-liberalizmusmind politikai, mind gazdasági vonatkozásban megbukott. A szabályozás alapelvei között sorolta fel, hogy a gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatás. A szabályozásban érvényesülnie kell a szubszidiaritás elvének és az uniós bírósági döntéseknek.  Így olyan célrendszer valósulhat meg az egészségpolitikában, amelybe beépül a hatásosság, a hatékonyság és igazságosság. Ehhez illeszkedik az ellátásbiztonság, gyógyszerbiztonság és a szolgáltatásbiztonság kérdése is.

Az új rendszerben a gyógyszerellátást szükséglet alapúvá kell tenni. A gyógyszertári szolgáltatások középpontja a beteg, nem a vásárló - hangsúlyozta. Az Uniós Bíróság 2009. évi döntését bemutatva kitért arra, hogy az a gyógyszerpiacot nemzeti hatáskörbe utalja, és a szabadpiactól eltérést enged az élet és az egészség védelme érdekében. Célszerű és szabályos eszköz, ha az állam demográfiai és geográfiai korlátokat állít fel. A gyógyszerészek munkájukat fékezett haszonszerzés mellett, etikai felelősséggel végzik – sorolta tovább az Uniós Bíróság 2010. évi döntéseinek ismertetését.

Az alelnök kiemelte, hogy az MGYK nem egy felelősség nélküli lobby-szervezet, hanem feladatait felelősséggel végző köztestület. Ma a kormánypártok elkötelezettek a változások mellett, támogatják a gyógyszerészi szakmai és egzisztenciális függetlenségét és tisztában vannak belső viszonyainkkal – összegezte a politikai szándékokat Hankó Zoltán.

A gyógyszertár-alapítási moratórium bevezetéséről szóló döntés korán került nyilvánosságra és a hosszabb ideig tartott a jogalkotás folyamata – folytatta az alelnök -, ezért a várhatónál is több gyógyszertár-alapítási kérelmet adtak be. A követendő engedélyezési eljárás kérdésében a kamara és az ÁNTSZ között – a személyes találkozók ellenére – vita van.

A szakmai erőtér elemzése során Hankó Zoltán foglalkozott a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével lefolytatott tárgyalás-sorozattal is. A Szövetség ellenérdekelt a személyi jog megerősítése, a gyógyszerészi többségi tulajdonhányad, a gyógyszertári fúziótiltása valamint a gyógyszerpiaci szereplők korlátozása kérdésében. Más kérdésekben partnerek – erősítette meg. Véleménye szerint a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége a gyógyszer-nagykereskedők bázisán jött létre a gyógyszertár-láncok tulajdonosi érdekképviseletére. A nyilvánosságban azonban a gyógyszerészek érdekképviseletét tűzték zászlajukra, ezzel viszont a gyógyszerészek „megosztottságát” demonstrálják. A szakmai szervezetekkel teljes az összhang, mindegyik a saját lehetőségei szerintfejti ki tevékenységét – folytatta a szervezeti együttműködések értékelését.

A kormány által képviselt nemzeti stratégiával összhangban áll a gyógyszertárak nemzeti és gyógyszerészi kézben tartása, ami csak gyógyszerészi többségi tulajdonnal oldható meg. A földhöz hasonlóan, nemzetstratégia érdek a gyógyszertárak nemzeti ésgyógyszerészi érdekkörben tartása.

Az újraszabályozási koncepciót dr. Horváth Tamás elnök ismertette.

A kamara több törvényi definíciót szeretne módosítani ill. pontosítani, hogy a kamara által képviselt elveknek megfelelő legyen a szabályozás. Ilyen pl. a gyógyszertár, a gyógyszertár feladata, a közvetlen lakossági ellátás, és az ellátási kötelezettség, valamint a személyi jog is. A kamara kezdeményezi a személyi joghoz kapcsolódó menedzsment kötelezettségek előírását. A kamara kidolgozott javaslattal rendelkezik a gyógyszertár-létesítés és működtetés újraszabályozására is. Új gyógyszertár létesítését a jogszabályban rögzített demográfiai és geográfiai előírások teljesítése esetén, miniszteri pályázat tegye lehetővé. A pályázaton személyi jogra alkalmas gyógyszerész vehessen részt. Különüljön el a létesítési és működési engedélyezési eljárás. Új gyógyszertárat csak gyógyszerészi többségi tulajdonnal lehessen működtetni, a jelenleg is működő gyógyszertárak esetén a gyógyszerészekkel szemben támasztott tulajdonjogi elvárások érvényesítéséhez átmeneti idő közbeiktatása indokolt. A gyógyszertárak ne működhessenek láncként és a gyógyszerpiaci szereplők tulajdonosi részvételét is korlátozza a jogszabály. A patikai marketing szigorú szabályozására van szükség.

Dr. Bartus György alelnök a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével folytatott tárgyalásoknak az árrés-és árképzés valamint a gyógyszertári marketinggel foglalkozó részeivel foglakozott.

Elmondta, hogy a nagykereskedők a kötelező köztestületi kamarai tagságot akkor támogatják, ha az minden gyógyszerészre kiterjed, és egységes tagdíjat von maga után. A nagykereskedők ugyancsak támogatják az árrés felülvizsgálatát, és el tudják fogadni a miniszteriális pályázat tényét.

Az alelnök a gyógyszertári ügyelet kérdéskörében az önszabályozást, a rendszer saját magunk által történő kialakítását ajánlotta, annak szem előtt tartásával, hogy a gyógyszertár egészségügyi intézmény. Bartus György elmondta, hogy az elnökség már több hónapja foglalkozik az ügyelet kérdésével; már eddig is rengeteg ötlet és javaslatot tettek. Szerinte az ügyeleti szolgálatot legalábbrészben központi forrásból szükséges finanszírozni, pontosabban nem is finanszírozásáról, hanem a jogos költések megtérítéséről van szó.

Az egészségügyi törvény szerint a gyógyszerellátásnak folyamatosnak, az igényeket kielégítőnek és hozzáférhetőnek kell lennie. Mivel a gyógyszertár egészségügyi intézmény, az ügyeletben való részvételre – elvileg - minden gyógyszertár kötelezhető. Azt, hogy ez milyen formában, milyen együttműködésben valósul meg, azt a gyógyszertárak egymással egyeztethetik. Elképzelhető a különféle normák, mint például a lélekszám, orvosi ügyletek száma szerinti szabályozás is. Az elnökség öt munkabizottságot hozott létre a koncepció kidolgozására.

Hozzászólások, vita

A hozzászólások szinte a beszámoló minden pontját érintették.

A tulajdonosi-működtetési kérdéskörben elhangzott olyan vélemény, amely szerint a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság csak a Bt. lehessen, vagy egyéni vállalkozói forma, mivel a Kft üzletrészei szabadon adhatóak-vehetőek. Többen az eddigi befektetői pénzbeáramlás, a patikák között kialakult árverseny káros hatásairól beszéltek, és javasolták az árszerkezet átalakítását. A résztvevők közül többen is - a megfelelő tulajdonhányad kialakítására - banki konstrukció kialakítását sürgették. A fiatal gyógyszerészek tulajdonhozjutásához is segítséget kértek.

Volt olyan javaslat, amely a személyi jog mellé egy gyógyszertár-vezetésre jogosító „licenc jogot” is szükségesnek látott, és szükségesnek tartotta a hozzátartozói személyi jog pontosítását. Volt olyan javaslat is, amely a személyi jogot életkori felső határhoz (70 év) kötötte volna.

A legszélesebb körű egyetértés övezte a marketingtevékenység betiltására vonatkozó elképzeléseket. A fórum résztvevői közül sokan semmiféle ilyen eszközt – beleértve a törzsvásárlói rendszert – sem tartottak elfogadhatónak, és a lehető legszigorúbb szabályozást kérték; illetve csak a szolgáltatásmarketinget tartották elfogadhatónak.

A láncpatikákban folyó szakmai munka színvonalával kapcsolatban érvek és ellenérvek hangzottak el. Volt, aki szerint a gyógyszertárban folyó szakmai munka színvonalát nem a tulajdonviszonyok határozzák meg, és hogy láncban dolgozó gyógyszertárban is lehet etikusan dolgozni.

Szóba került az orvosi kézi gyógyszertárak ügye is, majd az asszisztensképzés jelenlegi helyzetének tarthatatlansága. Aszaklétszámmal kapcsolatban elhangzott: érvényt kell szerezni annak, hogy alacsony szaklétszám esetén a nyitva tartási időt csökkenteni kell.

Több résztvevő hozzászólásában úgy értékelte, hogy az elnökség és a szakértők körültekintő, áldozatos munkát végeztek. Munkájukban a megyei szervezetek támogatják a kamara vezetését – hangzott el.

A kamara a törvénymódosításra vonatkozó javaslatát – a fórumon elhangzottak figyelembe vételével – megküldte Cserháti Péter h.államtitkárnak.

Szakképzési értekezlet

2010. szept. 14. került sor a „A szakgyógyszerész képzés átalakításának irányai” témakörben arra az egyeztetésre, amelyet az MGYK kezdeményezésére tartottak a szakmai szervezetek.  A rendezvény célja a szakképzési rendszer változásával kapcsolatos jogszabály-előkészítő munka elősegítése volt - a minél egységesebb gyógyszerészi állásfoglalás kialakítása és képviselete érdekében.

A fórumon részt vettek a gyógyszerészi szakmai kollégiumok elnökei, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének budapesti elnöke, az ESZTT gyógyszerész tagjai (MGYK és az egyetemek képviselője), a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság elnöke, az MGYK Oktatói Bizottságának elnöke – a vendéglátó MGYK elnök mellett.

Az egyes szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői ismertették a témakörrel kapcsolatos véleményüket és javaslataikat, majd közös álláspontra jutottak néhány alapkérdésben (pl. az alap és ráépített szakirányok kompetenciaterületei, a szakvizsga megléte legyen előírás adott munkakörök esetében és legyen hozzá megfelelő bérezés is, állami és az önköltséges finanszírozás kombinációban kell biztosítani a pénzügyi hátteret).

A résztvevők hasznosnak ítélték meg az összejövetelt, és remény van arra, hogy a munka tovább folytatódik; a résztvevő szakmai szervezetek együttgondolkodásából valóban életképes és egységes gyógyszerészi álláspont születik.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal

A szeptember 16-i ülést Kubályi Jolán, az MESZK alelnöke vezette. Az MGYK-t az Országos Ügyviteli vezető képviselte. A NEK az ülést követő sajtótájékoztatón ismertette határozatait:

Közgyűlés Győr-Sopron megyében

Az MGYK Győr-Moson-Sopron megyei szervezete szeptember 17-én, pénteken tartotta közgyűlését Sopronban. Napirend előttHorváth-Sziklai Attila országos ügyviteli vezető ismertette a keddi, rendkívüli elnökségi ülésen bemutatott koncepciókat. Az ülés fő napirendi pontja a Galenus kft-ben való üzletrészvásárlás volt. A közgyűlés úgy döntött, hogy vásárol üzletrészt.

Nikolics-emlékülés és konferencia Sopronban

Nikolics professzor halálának tizedik és az Aranykígyó Gyógyszertár alapításának századik évfordulóján, szeptember 18-án, szombaton tartották meg a rendezvényt. A résztvevők – a köszöntőket követően – előadásokat hallhattak a gyógyszerészek társadalmi felelősségéről, az élelmiszerek és a gyógyszerek interakciójáról, a gyógyszerészi gondozásról és az orvos-beteg-gyógyszerészegyüttműködéséről. A délutáni programban fiatal gyógyszerészek számoltak be szűkebb szakterületükön végzett tudományos munkájukról. A programot ismert előadóművészek fellépésével tették a szervezők teljesebbé.

Hírek

Az OGYI meghosszabbította a H1N1 vakcinák lejárati idejéthttp://www.mgyk.hu/index.php?id=20100915az_ogyi_meghosszabbitotta a h1n1 vakcinak lejarati idejet - hirextra

Rendezvények

Szeptember 25-én rendkívüli küldöttközgyűlés 10 órai kezdettel a Budapest Műszaki és gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében.

Sajtószemle

Sok gyógyhatású termék került a Gazdasági Versenyhivatal elé - Napi Gazdasághttp://www.mgyk.hu/index.php?id=20100917sok_gyogyhatasu termek kerult a gazdasagi versenyhivatal ele - napi gazdasag