Dr. Sohajda Attilával az MGYK Gazdasági munkabizottságának elnökével beszélgettünk az új Munka Törvénykönyve kapcsán - interjú a XIV. Magyar Gyógyszerész Napokra készülve

- Mi az, ami szemléletbeli változást igényel a gyógyszerészektől – az új munka törvénykönyve kapcsán?
- A korábbi Munka Törvénykönyve főleg a nagyvállalati – szakszervezeti kapcsolatokra épített, így a gyógyszertári területen csak az általános szabályokat lehetett alkalmazni. Az új Munka Törvénykönyve széles körben lehetővé teszi az egyedi megállapodásokat, amelyekkel a gyógyszertári specialitásokhoz is jobban lehet alkalmazkodni, ez azonban mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről nagyobb felelősséget, körültekintést igényel.

- Hogyan érinti a személyi jogos gyógyszerészeket az új szabályozás?
- Nem annyira az új szabályozás, hanem a személyi jogosok kettős helyzete miatt érdekes a kérdés. A személyi jogosok menedzsment kötelezettségeik alapján egyrészt felelősek a gyógyszertár szakmai és gazdasági munkájáért, mint ilyen például az optimális humánerőforrás gazdálkodásért, hogy megfelelő számú szakszemélyzet legyen a gyógyszertár üzemideje alatt, ugyanakkor ne legyenek kitöltetlen, ölelkező munkaidők. Ez egy nagyon fontos munkaszervezési feladat. Másrészt, a személyi jogosok többnyire munkavállalók is, és így fontos számukra az alapvető munkavállalói jogok érvényesítése is.

- Mire számít, személyes beszélgetésekre, esetleges egyéni megoldásokra - a XIV. Gyógyszerész Napok „folyosói szekcióján”?
- A gyógyszertárak nagy része 10 fő alatti kisvállalkozás, amely ráadásul családias, vagy korábbi munkakapcsolatok alapján szerveződött a 90-es évek elején, közepén. Azóta gyökeresen megváltozott a gyógyszertárak struktúrája, jövedelmezőségi, munkaadói helyzete, ezt azonban számos esetben nem követte a tudatos humánerő gazdálkodás. Ma már egyetlen gyógyszertár sem engedheti meg magának a költségekkel, ezen belül is a legnagyobb részt kitevő személyi költségekkel történő „nagyvonalúságot”. Ezekről a kényes kérdésekről szólhat leginkább a „folyosói szekció”.

- Az alapvető munkajogi kérdésekben nem csak a munkáltatóknak kell naprakésznek lenni, milyen lehetőségeket, és milyen kötelezettségeket jelent a munkavállalóknak - talán csak felsorolásszerűen, hiszen részletesen a gyógyszerész napokon is sor kerül majd erre…
- Ahhoz, hogy egy alkalmazott gyógyszerész a saját számára is előnyös munkaszerződést kössön az adott terület gyógyszerész kereslet-kínálat helyzetén túl elengedhetetlen, hogy tisztában legyen alapvető munkajogi kérdésekkel. A munkáltatók egy része ehhez speciális szakembereket vesz igénybe, a munkavállalókat pedig a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezésein kívül nemigen védi semmi. Ilyen például a munka díjazása tekintetében az alapbér, esetleges forgalmi jutalék, az ügyeleti díj, vagy a munkaidő esetében a munkaidőkeret bevezetése, munkabeosztás közlése, módosítása, a szabadságok kiadása, vagy a kártérítési felelősség kérdése. Ezen kérdések ismerete alapvető érdeke mindenkinek, mindegyik húsba vágó kérdés, és különösen érdekes ezek összefüggése.

- Humánerőforrás, bizalom, eszköz – Ön szerint érvényesül a kölcsönösség elve?
- Az új törvény a felek közös megállapodásává teszi a munkaszerződést, a gyakorlat azonban az, hogy a munkáltató szabja a feltételeket, amit a munkavállaló vagy megért, vagy nem, és vagy tudja, hogy az milyen kötelezettségeket jelent, vagy nem, végül pedig vagy elfogadja, vagy nem. Egy rosszul megkötött szerződésnek a következményeit pedig a szerződés fennállása alatt viselni kell. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy bizalom és kölcsönösség nélkül nincs megfelelő munkakapcsolat. Az a munkáltató, amelyik nem erre épít, nem gondolkodik hosszú távon, ideig-óráig szerezhet gazdasági előnyt, de társadalmi megbecsülést aligha. A mai gazdasági helyzetünkben viszont nagyon fontos az optimális humán erőforrás gazdálkodás. Sok gyógyszertárban a dolgozók mintha ernyő alatt élnének, nincsenek tisztában a valós helyzettel, a kölcsönösség pedig rájuk is vonatkozik.

- Köszönöm a beszélgetést!

(szente)